Atalakitas

[Petrik Gergely]

remek. ez a kulonbseg az elmelet es a gyakorlat kozott. :)
total friss elmeleti hatter all mogottem (elottem pedig a
szinten friss jegyzet :), csak arra tudok tamaszkodni.
de a fizikai modell kapcsan az a feltetelezesem, hogy azt
meresek alapjan konstrualjak, es nem papiron szamitjak.
innentol ugyanott vagyunk. vagy tevedek? igazabol nem ertek
a temahoz (ezt mar emlitettem foljebb), de ugy sejtem egy
belsoegesu motor korrekt fizikai modelljet esetleg
parameterbecslessel lehet megalkotni, ami ugye mereseken
alapul. ez persze csak okoskodas, kivancsi lennek a
reszletekre - no nem az uzleti titkokra, meg hasonlokra,
csak arra, hogy helytallo-e a feltetelezesem. el se tudom
kepzelni, hogy pusztan matematikai modszerekkel epitenek
modellt, es az hasznalhato is lesz. mar csak az idoben
folyamatosan valtozo motorparameterek miatt sem (kopas,
etc.).

--
G

On Tue, 27 Jan 2004, Kiss Bálint (GS-EC/EFB5) * wrote:

> >egy belsoegesu motor. a modern vezerlesek mind tablazatbol
> >dolgoznak (esetleg adaptivan modositott tablazatbol).
> >kimerik az optimumot fekpadon, es jol van. fuggvenyekkel
> >kozeliteni csak durvan lehet a karakterisztikat, vagy ha
> >lehetne is pontosan, valahogy akkor is ki kell merni.
>
> Hat...
> Nalunk ez ugy van, hogy nagyon sok fizikai modell van megvalositva a vezerlesben. Ugy latom, hogy igen sok mindent le lehet irni fuggvenyekkel. Pl. az szinte teljesen altalanos, hogy egy szenzor mellett van egy szamitott ertek is (mas szenzorok, motorjellemzok felhasznalasaval). Igy, ha kiesik a szenzor, akkor megy tovabb az auto. Valoban vannak fekpadon kimert adatok, de megis azt mondanam, hogy a fizikai modell is legalabb olyan fontos, es a fo szerepet az jatsza.
>
> Udv,
> Balint
--
G