PIC vs ATMEL #2

[Varsanyi Peter]

		Sziasztok!


Tovább borzolom a kedélyeket ATMEL ügyben. Meggyõzõdésem ugyanis, hogy nem
reális az a kép, amit egyesek az ATMEL-lel kapcsolatban terjesztenek. Mivel
sikeresen beszereztem végre valamiféle összehasonlító irodalmat az
ATMEL-lel kapcsolatban, megpróbálom elfogulatlanul összehasonlítani a két
családot.

Az ATMEL típuscsaládja 3 csoportból áll: TINY; CLASSIC (AT90S...) és a MEGA.
Ez összesen 25 különbözõ típust jelent, melyet tovább növel a különbözõ
sebességû változatok, ill. tokozási variánsok száma. CSAKHOGY:

A 25 típusból 8 típust már nem ajánlják új fejlesztéshez, valószínûleg meg
fog szûnni a gyártása. Jellemzõen a TINY és CLASSIC típusokról van szó.
További 8 típusból 2004 elsõ negyedévében még csak mintapéldányok léteznek,
tehát ezekkel sem megyek per pillanat semmire. Maradt tehát 25-bõl 9 (!)
lehetséges típus. 

A TINY csoportból az ATTINY26 használható _jelenleg_ fejlesztéshez. 20 lábú
tokozásában 2 KByte FLASH+128 RAM+128 EEPROM, 10 bites ADC van, és bár van
DIP tokozású kivitele, inkább az SMD-t ajánlják. Ez kb. megfelelne a PIC
családnak, ha tudnám az árát, mert az MSC árlistájában nem szerepel még.
Kapható már, van raktáron is belõle, csak éppen az ára nincs kitöltve, így
nem tudom semmivel összehasonlítani. De tartok tõle, hogy a PIC széles
típusválasztékában tutira lehet jobbat találni helyette olcsóbban.

A CLASSIC csoportból egyik típust sem ajánlja a kapott adatlap. Mind az
ATTINY 2313-at ajánlja helyette, ami jelenleg még nem kapható. Kapható
ugyan az MSC-nél egy AT90S2313-as típus, mindössze 500 Ft-ért, azonban erre
azt írja az adatlap, hogy nem ajánlott új feljesztéshez, az ATTINY2313
típusú új típus meg még sehol. A kör bezárult! (Megjegyzem, ez a típus
lenne az egyetlen alternatíva az általam kinézett primitív projektekre.)

A MEGA csoportban már valóban reálisnak tekinthetõ az ATMEL fölénye. Bár
jelenleg "csak" az ATMega8/16/32/64/128 széria elérhetõ, meg még 4 típus,
viszont ezek tényleg többet tudnak a PIC felsõbb osztályú tagjainál. Árban
kicsit erõsebb, bár ez nem vészes. Az ATMega8 kapható egyedül
DIL28/TQFP32-es tokozásban, kb. 5-800 Ft-ért, az összes többi már 40 vagy
több lábú, jellemzõen SMD tokozású, áruk 1100 Ft-tól 2650 Ft-ig terjed.

Összességénem én úgy érzem, hogy a primitív feladatokra továbbra is a PIC a
gazdaságos megoldás. Gondolok itt olyan egyszerû feladatokra, amit
jellemzõen a PIC16F84/PIC16F62x-el szokás megoldani, pl. primitív riasztó,
sima digitális vezérlés, vagy amit most szeretnék csinálni, egy darab
bipoláris léptetõmotor chopperes vezérlése PIC-enként. Az interneten
töménytelen számú már elkészült kapcsolás van, jól példázva a kisebb PIC-ek
alapvetõen gazdaságos voltát (nagyobb szériáknál biztosan). De ez tényleg
csak kb. 15 I/O-ig érvényes, ahogy nézegettem az adatokat...

A nagyobb méretû, ADC-s PIC-eket valóban hatékonyan kiváltja, bár jelenleg
még kicsit drágább. Háztáji fejlesztésekhez, ahol napról napra hízik a kód,
újabb és újabb bemenetek/kimenetek jelennek meg, oda tényleg jól jön,
hiszen szépen lehet lépegetni a nagyobb procik felé. Szériagyártásokra kb.
a hordozható kézi vezérlõ kategóriától éri meg szerintem, ami
billentyûzetet, LCD-t, memóriakártyát, stb. vezérel. Vagy úgy is
fogalmazhatnék, hogy amíg a processzor körüli alkatrészek ára kb. egy
szinten van a proci árával, addig PIC; de abban a pillanatban, hogy
értékesebb körítés kerül az IC köré, már ATMEL a hosszú távon jó alternatíva. 

Ami számomra negatív: Az ATMEL supportja. Hólyagnak, beképzelt köcsögnek
már lettem nevezve magánban, pusztán csak azért, mert fel mertem magamnak
tenni a kérdést, hogy melyiket válasszam, és nem az "Isteni
Kinyilatkoztatás" szerint, gondolkodás nélkül ATMEL-re váltottam. Egy hét
után továbbra is nyögvenyelõsen tudom összeszedni az infókat. Több negatív
visszajelzést is hallottam a nehezen érthetõ doksikról. Kicsit nehézkes
eligazodni az éppen kapható típusok között, hogy most melyik kifutó, melyik
befutó. Ahogy lefikázták a PIC-et a különbözõ revíziók/verziók számát
illetõen, ugyanez megtalálható az ATMEL-nél, elég csak a TINY és CLASSIC
család körüli kavarodására gondolnom, vagy a 2313-as típusszám kettõsségére
céloznom. Természetesen a MEGA szeriára ez már nem igaz, ott szépen látszik
az átgondolt típuscsalád-kidolgozás!

Ami pozitív: állítólag nagyon jó C fordító van hozzá. Jó kód készül, könnyû
betölteni a prociba. Ingyenesek hozzá a fejlesztõszoftverek, sõt, még a
prospektusa is kiemeli, hogy szinte mindenhez van hozzá ingyenes verziójú
megoldás. Csak össze kell guberálni...



Ami engem érdekelne, de még nem találtam rá választ: az ATMega 16-tól van
JTAG interfész, amin keresztül programozható/debuggolható a proci, csakhogy
ezt egy soros vonali JTAG interfész csinálja. Én mostanában XILINX-el
foglalkozom, van egy nagyon jól mûködõ párhuzamos portos JTAG kábelem.
Megoldható, hogy ezzel kezeljem az ATMegát? Milyen szoftvert és honnan
kellene letöltenem hozzá?

Továbbá szeretném kérdezni, hogy valakinek van-e már TAPASZTALATA ATmega
proci Pascal alatti programozásáról? Tudom, hogy állítólag van rá megoldás,
csak nem tudom, próbálta-e már valaki. Én a PIC-eket speciel Pascal-ban
programozom, és így magasról teszek arra, hogy egyesek szerint nincs
PIC-hez jó C fordító. Oda a PIC nekem tökéletes megoldás volt.
Értelemszerûen nem fogok csak azért átszokni C-re, hogy használhassam az
"Isteni" ATMegát. 

A jelen levelemre válaszul érkezõ "köcsög vagy" kategóriájú észrevételek
nem érdekelnek, ebbõl már kaptam eleget. Azt hiszem, nekem is jogom van
elmondani a személyes véleményemet, mégha az egyeseknek böki is a csõrét.
(Úgy vettem észre, a PIC vs ATMEL a tökéletes elektronikai megfelelõje a
Windows vs Linux vitának.) Inkább azt kérném, hogy valaki segítsen nekem
legyen szíves a fenti két kérdésben.

Köszönettel:

Pepe