OT: Gyufafust

[HAJDU Csaba]

> Igen, de en nem is modntam, hogy egy adott elektronrol van szo. Elmeleti
> sikon egy atommag korul az elektronok csak adott energiaszinteken
> "keringhetnek", amit jol meghataroznak a kvantum szamok. Es ez igaz
> akkor is, ha baromisok energiaval eltavolitjuk az elektront az
> atommagtol. Elmeletben "eltavolodott" az atommagtol, attol meg mindig
> valamilyen elektronpanyan "kering" csak annyira finom mar a ket
> energiaszint kozotti kulonbseg, hogy csakorlatilag kimutathatatlan,
> vagyis onnalo elet el az elektron. Pedig szerintem nem.

Akkor mit is allitasz pontosan? A kotott elektron energiaszintjei 
diszkretek, a szabad elektronei folytonosak. Ha minden elektront 
minden atommaghoz tartozonak akarsz tekinteni, azt eppen meg lehet 
tenni, de csak egy jo kusza elmelet lesz belole, amibol semmi 
ujdonsag nem kovetkezik... Vagy ha igen, akkor mi lenne az?

Uj elmeleteket akkor celszeru gyartani, ha vagy egyszerubbek a 
korabbiaknal, vagy valami ujat adnak...

> Az hogy a 10 atomot osszekeverek ionizalodnak, majd rekombinalodnak
> szerintem ebben az esetben mindegy,hogy melyik atomhoz kerul, es hogy
> elozoleg melyiknel volt az elektron. Az hogy azonositsam ebbol a
> szempontbol szerintem lenyegtelen, mint ahogy lehetetlen is.
>
> Ha hibas a gondolat menet, akkor hol?

Persze, hogy lenyegtelen... De akkor megint ott tartunk, hogy mi 
is az, amit allitasz? Ha jobb dolgunk nincs, mondhatjuk, hogy 
barmelyik elektron barmelyik atomhoz tartozik, de ez miert jo, es 
mi kovetkezik belole?

Vagy vegyuk a LEP gyorsitot, amiben anno 100 GeV-es elektronok 
keringtek egy 27 km keruletu csoben. Mielott ezt elkovettek volna, 
valoszinuleg voltak atomban is kotve, de akkor most ebbol mi is 
kovetkezik?