Triak jo-e?

[Hidvegi Jozsef]

>>>HJozsi:
   Biztos hogy biztonsagos ez az 1N4007-es jatek? Ha siman osszekotom a
gate-et valamelyik MT-vel, akkor begyujt faszan, parszaz mA-ig birja is,
csak ekkor az gate-MT uton folyik az aram, nem az MT1-MT2-n kersztul.
Nagyobb terhelesre kaktusz. Namost, ha egy diodaval kotom valamelyik MT-hez
akkor nem csak annyival jobb a helyzet, hogy 0.6-0.7V-al magasabb fesz esik?
Ha ugyanis ez meg mindig kisebb mint az MT1-MT2 szaturacios fesz (igy hivjak
itt is?), akkor meg mindig a gate labon fog folyni a teheloaram.<<<

Nos, az az abra, hogy a triak ugyan egy 5retegu eszkoz, de megis csak 1
nyitofesznyi fesz esese van, persze kis aramon, aztan ugyanugy no, mint egy
diodan. A gate-nek meg van ugye ellenallasa. Nem a gate-n fog az aram folyni
akkor sem, ha jo nagy arammal terheled.

Na jo, bevallom, triakkal keveset szorakoztam, tirisztorral sokkal tobbszor.
Annal tutira mukodik, mert csinaltam mar olyat, hogy 1000A-es egyeniranyitot
diodassa kellett alakitani, mert onnantol mas funkcioja lett, mint korabban. Ezt
ugy csinaltam, hogy a tirisztorokat diodakkal a gate-juknel fogva felkotottem
direktben es kozel az anodhoz. Evek ota uzemel gond nelkul, nem is egy.

Ha megnezel egy ilyet vezetes kozben, akkor azt lehet latni (a tirisztornal
legalabbis), hogy a gate feszen meglatszik, hogy most vezet a tirisztor vagy
nem. Ha vezet, megemelkedik ez a fesz akkor is, amikor mar nincs ott a
gyujtoimpulzus. Tehat magatol is odamegy valahova, ahol az anodfesz van, talan
tovabb is, nem tom, ennyire nem analizaltam. (A sok retegben valahogy oda-vissza
alakulnak fesz-esesek, emelkedesek, hogy a vegen kijojjon egy regetnyi fesz.) Ha
a nagyaramu tirisztornal a diodan (1A-es) folyna aram vezetes kozben, vagyis
valamennyi leosztodna az anodarambol, akkor ez rogton kiderulne. :-)

>>Meg impulzus szeruen is megkapja ezt, mert a gate-n atfolyo aramra gyujt be,
aztan szerencses esetben atveszi az aramot az MT1-MT2 atmenet, de az elejen
mindenkeppen a gate-n folyik a teljes aram.<<

Ez sem igy van. A gate-nek van valami 10 ohm feletti ellenallasa. (Egesz nagy
tirisztoroknal is 20-40 ohm.) Ebbe befolyik a masik elektrodan folfele elindulo
feszbol az aram, az eszkoz meg iszonyat gyorsan kapcsol, ez a szerkezetebol
adodik. Meg se tudod csinalni, hogy a gate-en keresztul jelentos aram
folyhasson, foleg, ha figyelembe vegyuk a szinuszos feszt, de ha hitelen
rakapcsolas tortenik, akkor is az aramkori induktivitasok elegendoek ahhoz, hogy
a triak/tirisztor legyen a gyorsabb. Nekem meg sose sikerult 20MHz-es szkoppal
megjelenitenem akarcsak a halozati tirisztorok bekapcsolasi folyamatat. A
feteket igen.

Ezzel egyutt persze nem ez a tuti modszer a triak/tirisztor vezerlesere. Ahogy
irtad is, valtozo az erzekenyseguk is, tehat sokkal celszerubb, ha hatarozott,
jo meredeksegu gyujtojelet kapnak elegendo ideig. Ha tul rovid vagy gyenge a
gyujtoimpulzus, es meredek a terheloaram felfutasa, rovid eletu lesz az eszkoz,
mert nem tud eleg hatarozottan szetterjedni a lapkan az aram. (Ilyen
tapasztalatom is adodott. Veletlenul nem volt a gyujtojel polaritasa megfelelo a
gyujtotrafon, es a trafocska visszarugasara gyujtottak. Minden rendesen
mukodott - kb 1-2 honapig. :-) Kicsereltem a tirisztorokat, 1-2 honap, es megint
kakukk. A harmadik csere elott orrba-szajba mertem, es kiderult a turpissag. Hu,
de pipa voltam! (Alkalmankent csaknem 600km autozas) Viszont azota sok ev
eltelt, es semmi gond.

hjozsi


____________________________________________________________________
Miert fizetsz az internetert? Korlatlan, ingyenes internet hozzaferes a FreeStarttol.
Probald ki most! http://www.freestart.hu