Funyiro - folyt.

[Gyarmati László]

----- Original Message -----
From: "Hidvegi Jozsef" <jhidvegi at alarmix.net>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Tuesday, September 30, 2003 3:16 AM
Subject: Re: Funyiro - folyt.


> > Ha mast nem, azt hogy hogyan kell hintaba tenni a reklamalo vevot :)
> > Egyebkent hogy nez ki egy tekercselt forgoresz, milyen motorokban
> > hasznaljak? Amiket en lattam, maximum flex-szel lehetett volna
> > mexakitani, nem kis munkaval :)
>
> :-))) Igy van.
> A tekercselt forgoresz pont ugy nez ki, mint mas tekercselt forgoreszek,
pl egy
> kavedaraloban, csak az a kulonbseg - aszinkron motoroknal -, hogy nem
> kommutatorra mennek a kivezetesek (tehat nem arra a sok darabra
szeleteltnek
> kinezo gyurure), hanem un. csuszogyurure. Ezek egymas melletti teljes
gyuruk, 3f
> motornal 3 db van bennuk.
>
> Felhasznalas tobbfele lehet. Regen a bucsuban (rovid u-val! :-)) a
korhintat
> hajto motor volt ilyen. Mar volt itt rola szo, a forgoresz kivezeteseit
egy, a
> forgokondihoz hasonlo, de joval nagyobb eszkoz 3 lemezere vezettek, ezek
vizbe
> merultek (talan valamit szortak is a vizbe, hogy jobban vezessen),

Ez a valami mezei konyhasó volt, azzal tették vezetové a vizet.
>  majd a vegen,
> amikor mar teljesen lenyomtak, a 3 kontatkus rovidrezarodott femesen is.
> Egy ipari felhasznalasi lehetoseg: un. villamos tengelyek. Ket ilyen
motornak a
> forgoreszet osszekotve az tortenik, hogy a ket motortengely fazishelyesen
egyutt
> fog mozogni. Nem tom, ma hogy csinaljak, de regen tudtommal alkalmaztak a
> modszert sineken jaro bazi daruk ket, egymastol tavol levo hajtasanak az
> osszehozasara.
> Nem hiddaru, hanem az a magas allat, nem tom, mi a neve, amikor ket,
egymastol
> tavol levo sin van a foldon, onnan megy fol jo magasra a ket tartooszlop
vagy
> mi, oket koti ossze jo magasan a daru hid resze. Szoval mechanikusan eleg
nehez
> lenne a ket oldalt osszehozni egy tengellyel, de megis meg kell oldani,
hogy
> nehogy kulon eletet eljenek, mert elcsavarodnanak az oszlopok.
>
> Elviekben felfoghato egy olyan trafonak is, amivel lehet frekit is
valtoztatni,
> ha kivulrol forgatjuk a forgoreszt, de nem tom, hogy ilyen celra
alkalmaztak-e
> valaha is. :-)

Szelzinnek hívják azokat a kis jeladókat, amivel ezt az elektromos tengelyt
meg
lehet valósítani. A lokátorokban használták az oroszok eloszeretettel. A
szelzinnel beállította
a kezelo az antenna kívánt oldalszögét,(az északhoz viszonyított szögét) és
a szelzin
vezérelte az egyenáramú erosítot(amplidint). Ez a szerkentyu nagy vonalakban
dinamóként
muködött és háromfázisú motorral volt egybeépítve. Ennek az állórésze kapta
a gerjesztést
és a forgórészrol vettük le a motornak a szabályozott egyent. A motor egy
hagyományos
kommutátoros aszinkron motor volt. A fékezés dinamikus volt, szintén
egyenes. Az antenna helyzetét
 0.1° pontosan csatolták vissza a kezelo szelzinjének gerjesztésére, és
ezzel a kör bezárult.

A motor fordulatszám szabályozás egyik trükkös megoldása volt a 'SRAGE' nevu
motor.
Ennél a variánál szintén két motor volt egyben(rövidrezárt
aszinkron-kommutátoros aszinkron),
csak itt már dinamikus(elektromos-mechanikus) csatolás volt a ketto között.
A fordulatszám szabályozása mechanikusan történt a motor végén elhelyezett
kerékkel. Ez a kerék forgatta a kommutátoros rész kefehídját. A fordulatszám
300-tól 2880-ig
volt szabályozható, tehát nem lehetett feljebb menni. A teljesítmény úgy
alakult, hogy pl.
az 5.5kW-os motor 300-as fordulaton csak 1.5kW-ot adott le, tehát nem volt 1
veszteségmentes
szabályozási forma, de akkor még nem létezett VLT.

Gyarmati László