AC 230V stab

[Moczik Gabor]

jhidvegi wrote:
>>hajtja, formatenyezo, meg miegymas, egyszeruen csinalok az 2x24V/1x24V
>>trafot 50Hz sinusra meretezve es kesz. Jol latom a problemat?
> 
> Igen.

Most nezem a legtobb kapcsuzemu cuccos megoldasat, abban nincs szimmetrikus 
tekercs meg ket FET, hanem egy tekercset nyomat egy db FET. Ez jo ez igy 
nekem? Nem vagom hogy lesz igy szimmetrikusan magnesezve a vasmag... Esetleg 
ha a tekerccsel parhuzamosan kapcsolok egy diodat zaroiranyban, igy ha a FET 
kikapcsol, akkor a tekercsen forditott polariasu onindukcios fesz alakul ki, 
amit a dioda rovidrezar, igy elvileg lesz egy forditott iranyu aram is. Vagy 
ez hulyeseg? Maradjak inkabb a szimmetrikus vezerlesnel?

> Igen. Tulajdonkeppen egy telitesi merest vegzel, csak sztem nem az U, hanem az I
> kezd el meredeken emelkedni a telites kornyeken. Ott van a korlat, hogy a

Ja, erre gondoltam, csak rosszul irtam.

> Kulonben van egy masik hatas: ha jo nagy a magnesezoaram, akkor zug a traffancs,
> es allati nehez csondesse tenni. Nalam egy ideje az a korlat, hogy ne zizegjen.
> Inkabb lejjebb adom a Bmax-ot.

Es hatasfok szempontjabol hova jobb tenni a munkapontot? Eddig a gorbehez 
illesztett kb 45 fokos erinto pontjaba tettem, de feltetelezem hogy ha 3A 
magnesezo aramot adok, es a terheles is 3A lesz, akkor 50%...
Ahogy meregettem, ha a gorbulet aljara a linearis szakasz vegere teszem, ott 
is eleg jol atvisz.

> Ha nem a tok jo alaku szinusz a lenyeg, hanem mondjuk az eff ertek (true rms),
> akkor inkabb az 1. megoldast valasztanam.

Eloszor erre gondoltam, atereszto tranzisztoros linearis stabilizatorral, de 
nehez (legalabbis nekem nincs otletem) megoldani.

>>Nem rossz, csak az a baj, hogy akkor megegy levalaszto erosito kell, es a
>>kettonek a hibaja egyuttesen rontja az eredmenyt. Szoftveres sinus lesz,
> 
> Minek? A ketyere a  halozati nullan lesz, nem? Vagy tok le lesz valasztva? Ha a

Le kell, mert a PIC mas feszt meg aramot is mer, tehat nem lehet egy fix 
pontot talalni a 230V-on amire a gnd-t kothetnem.

> nullan lesz, akkor a halozatbol pici szinuszt is lehet csinalni RC-kkel. A
> szovtveres szinusszal az a baj, hogy nem lesz olyan pontosan szinkronozva a
> halozathoz. Vagy igen?

Ha a kezdo nullpontot percizen detektalni tudom, akkor "elvileg" megoldhato 
egy szoftveres PLL szeru dolog, bar ez majd akkor derul ki ha mar a 
programozasnal tartok :-) ...

> Meg ez a masik, ha sikerul a traffancsot nem tokeletesen szimmetrikusan hajtani,
> akkor felgyulik az egyenaram. Es ez akkor is eloallhat, ha konder van a
> szinkronjel korben, mert a szamitassal eloallitott szinusz kozeperteke elterhet
> a halozatietol.

Akkor hova tegyem a kondit? A nagyjelu reszbe mar eleg buzi kondenzator kell.

> Ez egesz mas teszta. Kulonben ehhez vmi kisuto ellenallas is kell, mert az igbt
> gate kapaca siman megorzi a toltest, azaz bekapcsolva maradhat az igbt. Vagyis
> valoban lehet soros C-vel ilyen aramkort csinalni, csak nem siman berakni a jel
> utjaba, azaz nem az igbt gate-korebe kell rakni. De biztosan megvan az
> elkepzelesed pontosan. En is csinaltam ilyesmit.

Ez megfordult a fejemben, elkepzelesem van, majd elobb kiprobalom. Ami meg 
eszembe jutott, hogy a gate-et is le kene huzni egy ellenallassal, mert egy 
szabadon hagyott gate a kiserleteim szerint 10 ev alatt veszti el tolteset...

-- 
((( Móczik Gábor )))--((( hu <- DOT <- freemail <- AT <- progzmaster )))
((( Debian unstable )))-((( Kernel 2.4.20 )))-((( Celeron466 / 128Mb )))
((( -->  Vigyázat! Ön súlyos közlekedési balesetet szenvedett.   <-- )))
((( -->          Kívánja, hogy a légzsák felfúvódjon?            <-- )))