Mennyire is raz?

[krammer.peter]

> Huh, ez elég csúnya elnagyolása a mérés működési módjának, bocs, hogy
> ilyen
> drasztikus vagyok.

Semmi baj:), de így működnek ezek az autómata vérnyomásmérők.

> Az történik, hogy a systolés érték fölé nyomva a mandzsettában a
nyomást,
> minden
> ér teljes egészében elzáródik. Aztán lassan megy le a nyomás, és
> egyszercsak
> vmelyik nagyobb verőérben elkezd tudni átrörni a vér. Ekkor ugye
megindul
> a
> véráram egy pillanatra, majd pillanatszerűen megáll, keletkezik egy
lökés,
> afféle kopogó hang vagy mi (a nevét nem tudtam, kösz, hogy leírtad),
amit
> jól
> lehet detetktálni. Ez így marad végig, amíg a nyomás addig le nem
csökken,
> hogy
> az artériákban a vér áramlása folyamatos nem lesz. Ekkor szűnik meg az
> áramlás
> hirtelen meg-megállása, tehát az a bizonyos hang. Persze nem állítom,
hogy
> az
> intenzitása, jellege végig állandó marad, de ezt a szoftver feladata
> megpróbálni
> felismerni.

Pontosan ez történik. De nem ezeket a (Korotkov) hangokat detektálja a
vérnyomásmérő. Ezeknek a hangoknak az energiatartalma 400-500Hz között
maximális, ezért a mandzsettanyomásból nem szedhetők ki. Vannak/voltak
olyan készülékek, amiknek a mandzsettájában egy mikrofon van és azzal
méri ezeket a hangokat. 

> A systolés érték az, amikor a hang megjelenik, a diastolés az, amikor
> eltűnik.
> A hiba a mérőmű és a kiértékelő rendszertől, és a nyomás leeresztési
> sebességétől függ igazán, de hát persze olyan nagy pontosságra nem
érdemes
> törekedni, mert maguk az értékek ténylegesen is meglehetősen
> változékonyak.

Igen, ezért lenne jó pontosan mérni, mert ez a változékonyság nagyon sok
információt hordoz a keringési rendszerről (az orvosnak). De való igaz,
hogy az esetek többségében bőven elég a pontossága.

> nem az igazinak érzem, mert kicsi a feltölthető térfogat. Itt valszleg
> szoftverből korrigálják a mért értéket, hogy kb az jöjjön ki, mintha
> felkaron
> mérnének, és talán a leeresztési sebességet is nagyobbra választják.

A leeresztési sebesség gyorsítása növeli a metodikai hibát, mert az
egyik nyomáshullámnál a mandzsetta nyomás nagyobb, mint az artériás
nyomás, a következőnél pedig már kisebb.

> (Aztán persze más hibalehetőség is van, pl a hidrosztatikai nyomás.
> Nagyjából 13
> centivel lejjebb mérve, az eredményhez nyilván hozzáadódik 10 hgmm.
Ezért
> pl
> fekve jelentősen más eredmények jönnek ki, mint ülve, aztán karon,
mint
> csuklóban, ha a csukló nem kb szívmagasságban van tartva, stb. Bokán
mérve

A szisztolés és diasztolés nyomás a bal kamrában van definiálva, de
mivel a nagy artériák miatt elég jó a hidrosztatikai összeköttetés, a
szív magasságában a felkaron illetve a csuklón (sőt még az ujjakon) mért
vérnyomás is kb azonos vele. Ezért van egy kis rajz minden
vérnyomásmérőn, hogy milyen helyzetben kell mérni.

Azt hiszem mindenben egyetértünk talán csak az automata vérnyomásmérők
mérési módszerében nem, ez nem is olyan rossz egy ilyen hosszú levélnél
:) 
krammer peter