Mennyire is raz?

[Hidvegi Jozsef]

>Azert erdekes ez, mert a sziv orvosi elektromos stimulalasa
>hihetetlenul magas feszejjel es arammal tortenik. A defibrillatorokra
>gondolok, amelyekkel a megalt (aszisztole) szivet ujrainditjak, vagy
>az igen gyors kamrai remegest (fibrillacio) ''kiutik'', mert, hogy
>ugye egyik esetben sincs keringes es az nem jo.:-) Mindkettot...
Nagyon erdekeseket irtal, fene gondolta, hogy ekkora loketekkel dolgoznak. Bar a
fesz nem olyan sokat mondo, az inkabb a kondik feltoltesi fesze lehet, az aram a
lenyeg. Valszleg a testen (akar kivul, akar kozvetlen a szivre nyomva) csak
100V-os nagysagrendu lehet a fesz, annak is inkabb az also tartomanyat tudom
elkepzelni.

A lenyeg az idoben lehet.
Egy kardiologus magyarazta a radioban, hogy pl amikor fibrillacio van, akkor ez
a loket egy - ahogy fogalmazta - elektromos csendet teremt. Addig a kulonbozo
szivizmok osszevissza jelet kapnak, hogy honnan, azt nem mondta.
A "csend" utan nem tudom - ezt se mondta - hogy magatol elindul-e a verkli, de
szerintem kell neki egy masodik loket.

Nem kell majd hosszu ido, amikor otthon standard gyogyaszati berendezesi targy
lesz egy ilyen automata defibrillator. Ezen hokkentem meg a legjobban. Bizonyos
tunetek eseten egy nem tul hosszu betanulasi ido utan laikus is felrakhatja az
eszmeletlenne valt betegre, es a szerkezet eldonti magatol, hogy kell-e es
mekkora loketet adni. (Elektrosok! Lehet fejleszteni!!! :-) ) Ezzel allitolag
oriasi mertekben lehet majd csokkenteni a sziv eredetu gyors, otthoni
elhalozasok aranyat. Termeszetesen a mentoket hivni kell, de addig is van eselye
a paciensnek az eletben maradasra. Ugyanis - mint elmeselte - a defi sikeres
alkalmazasanak az eselye a szivmegallas vagy fibracio letrejottetol szamitott
idovel rohamosan csokken. Ha a mento mondjuk - mondom en - 15-30 perc alatt er a
helyszinre, akkor mar mindegy. Hacsaknem szakszeru szivmasszazst es
lelegeztetest alkalmaztak.

>elektroda segitsegevel . A belso defibrillatorok 500V-1300V es
>10mA-30mA kozotti ertekekkel mukodnek, mig a kulsö, mellkasfelszini
>defi-k 1kV-3kV es 20mA-60mA kozott allithatok! Az impulzus lefutasa
Letaglozo adatok. (Anno az egyetemen egy srac ongyilkos lett szerelmi banatbol,
amit egy asszem 3kV-ra feltoltott kondival hajtott vegre.)
A szervezet kulonben hihetetlen dolgokra kepes. Egyszer, amikor korhazban
voltam, elottem nem sokkal, egy pofat hoztak vissza az eletbe, aki egy ledolo
felben levo epitkezesi allvanyrol pechere az utcai halozati vezetekben talalt
megkapaszkodni. Valszeg 2 fazist fogott ki. Vmeddig elet-halal kozott volt, de
megmentettek, viszont mindket karja tovig leegett, pontosabban annyira
roncsolodott egesileg az atfolyo aramtol, hogy amputalni kellett.  Nem tom,
meddig loghatott a vezeteken, de nem hinnem, hogy tul sokaig. De ami ebben
elkepeszto, hogy eletben maradni ugy, hogy az arammal atjart kezek-karok
leegnek...! Elkepeszto. (Aztan nagyon morcos volt, mindenkit utalt allitolag,
mert megmentettek. Asszem en is igy tettem volna. A noverek meg meltatlankodtak,
hogy miert banik veluk ugy, amikor mennyit dogoztak a megmenteseert. Hat ilyen
az elet. :-( )

>energiaszintek is lathatok Ws-ban megadva: intern: 20 - 80,  extern:
>100 - 400. (!) Hihetetlen, nem?
Mivel nincs mihez hasonlitani, nem hihetetlen, csak meghokkento ez is. Mondjuk
termikusan nem egy nagy durranas, ha a kb 4200 Ws/(kg*Cfok) fajhot tekintjuk,
tehat valszleg semmi nem fog elmelegedni tole.

>Ha en veletlenul ket
>kezzel megerintem a 230-at, meg a nullat (325Vpp, ami a fentiekhez
>kepest bakfitty), akkor jo eselyem van ra, hogy spontan exitus.:-)
Aaa, dehogy! Sot, ha ket fazist erintesz meg, akkor is inkabb egett bor szagot
fogsz erezni a nagy rugas utan, meg vallasos kijelentesekkel szorakoztatod a
kornyezetedet. :-) Hacsaknem sikerul veletlenul ramarkolni.

hjozsi