Mennyire is raz?

[B.István]

> > Én valami olyasmire emlékszem, hogy szíven átfolyó 1 mA áram
halálos.
> Ez reális, csak keveseknek van lehetoségük mellkasokat
felnyitogatni. :)
> Ket kez kozott asszem a 0,1A az, amit halalosnak titulalnak. Nyilvan
van sok
> ember, aki ennek a toredeketol is feldobja a tappancsat. Na meg az
idotartam es
> a freki se mindegy.
>
> hjozsi

Azert erdekes ez, mert a sziv orvosi elektromos stimulalasa
hihetetlenul magas feszejjel es arammal tortenik. A defibrillatorokra
gondolok, amelyekkel a megalt (aszisztole) szivet ujrainditjak, vagy
az igen gyors kamrai remegest (fibrillacio) ''kiutik'', mert, hogy
ugye egyik esetben sincs keringes es az nem jo.:-) Mindkettot
mellkason keresztul is es kozvetlenul a sziv feluleten is (amikor a
mellkas amugy is nyiva van) szoktak vegezni. Lenyegeben egy adott
feszejre feltoltott elkot sutnek ki egy folytotekercsen keresztul ket
elektroda segitsegevel . A belso defibrillatorok 500V-1300V es
10mA-30mA kozotti ertekekkel mukodnek, mig a kulsö, mellkasfelszini
defi-k 1kV-3kV es 20mA-60mA kozott allithatok! Az impulzus lefutasa
(kondi kisulese) mindket esetben 3ms-10ms kozott zajlik. Egy Siemens
gyartmanyu defi skalajan (a fesz es aramon kivul) pl az alabbi
energiaszintek is lathatok Ws-ban megadva: intern: 20 - 80,  extern:
100 - 400. (!) Hihetetlen, nem?
Na szal, ezt a villanyt olykor egy betegen tobbszor, egymas utan is
atkuldik es nem hogy meghal, hanem eletre kel. Ha en veletlenul ket
kezzel megerintem a 230-at, meg a nullat (325Vpp, ami a fentiekhez
kepest bakfitty), akkor jo eselyem van ra, hogy spontan exitus.:-) De,
ha van orvos a kozelben es van egy 3000V-os defije, akkor megsem kell
a csaladnak asztaloshoz rohangalnia.:-)

udv :I.