Tesla

[VF]

Thus spake Varsanyi Peter:

> szeretnek par dologhoz hozzaszolni. Eloszor is, Egely Gyorgy nem egy szent,
> sot, nagyon is emberi. Sorozatban kovet el olyan hibakat, amelyekkel
> rovidesen meg fogja asni sajat sirjat: ido elott hoz nyilvanossagra felig

Egely csinalt par ertelmes dolgot, de amit az utobbi idoben csinal,
kimeriti a szelhamia fogalmat :( Sajnos. Meg csak fizikusnak sem kell
lennie az embernek hogy ezt felismerje. Lejaratja magat es a fizikat is,
nem jo senkinek amit csinal, butitja az embereket.

A leveled egyebkent tetszett, ha Egely is igy allna a kutatashoz, sokkal
tobb sikere es kevesebb ellensege lenne.

> kulonbozo anyagbol. Es nem holmi vacak szigetelok, akar uveg is lehet az
> egyik, tehat elvileg aram nem is folyhat rajta! Es megis megy, feltoltodik
> a kondi, felvillan a LED. Erre mit mondotok? Es ha kiderul, hogy az egyik

Lehet ra mondani sokmindent. De ez egy olyan eszkoz, amit nevetsegesen
egyszeru kiserletileg vizsgalni Egely tobbi temajahoz kepest.
Mellesleg nyilvanvalo hogy csak szigetelo lehet a femlemezek kozott,
kulonben kisutne a kondit. Ha vezeto lenne, es 1.5V lenne a ket vegen
(annyi kell a led-nek), akkor az Ohm-torveny szerint legalabb par 10A
folydogal a drotokban...
Az ok lehet piezoelektromossag, fotoeffektus, Seebeck-effektus (termoelem),
esetleg a radiohullamokat egyeniranyitja a szigetelo feluleten kialakulo
Schottky-dioda struktura, stb...
(Apropo! Ilyen elven is is tudok csinalni magatol vilagito ledet,
elektronmikroszkoppal sem lehet majd elektrokemiai korroziora utalo
jeleket felfedezni rajta)

> VIZSUGAR-SZIVATTYUVAL kell eloallitani, mert az nem tud a viz goznyomasa
> ala menni a vakuummal, azaz 20 mbar korul megall a nyomas. Ezen a nyomason
> a dongo meg nem pukkan szet, nem forr fel a belso testnedve, es kb. 1

Persze hogy nem, mivel a goznyomas feletti nyomason van.
Tehat nem vakum. Csunya csusztatas Egely-tol... Egy komoly kutatotol
teljesseggel megengedhetetlen az ilyesmi.

> formajaban. Szerintem viszont egyszeruen arrol van szo, hogy kisebb
> nyomason kisebb a legellenallas, ergo a dongo a ugyanakkora erovel
> gyorsabban tudja a szarnyait mozgatni es ebbol adodoan tobbszor is, es ez a
> tobblet csapkodas mar tudja kompenzalni az alacsonyabb legnyomasbol eredo
> csokkenest. Most mindenki maga dontse el, melyik verzio a hihetobb. Abban

Most hogy mondod mar masoktol is hallottam ezt, biologusok is elvegeztek
ezt a kiserletet, a dongo szarnymozgato-idegeinek vizsgalatakor.

> elektromagneses hullamok megis leteznek. Ekkor jott Tesla, es ujsagok utjan
> kozolte a vilaggal, hogy O bizony nem Hertz-fele hullamokat allitott elo.
> Akkor megis milyeneket? Tavalyig en is azt hittem, baromsag! Egely Gyuri

Lehet hogy csak megviccelte a vilagot. Edison is szorakozott ilyesmivel,
Fermat pedig veletlenul hulyitett meg egy csomo matematikust tobb szaz
evre. Rengeteget kutattak a nagy Fermat-tetel nehany soros egyszeru
bizonyitasat, de csak nehany eve sikerult egyaltalan bebizonyitani,
a legujabb eredmenyek felhasznalasaval, tobb 100 oldalon...
Ma mar mindenki egyetert abban hogy Fermat vagy tevedett, vagy hulyeskedett.
Lehet hogy Tesla is csak egy kicsit szivatni akarta Hertzet...
Persze ez csak egy lehetoseg. Az biztos, hogy Tesla parjat ritkito zseni
volt. De konnyen lehet, hogy a humorerzeke sem volt utolso...

> modositassal pedig mar 1% alatt. Rogton osszeallt a kep! Hirtelen
> megertettem, hogy a pokolba tudott 18 MV-ot (MEGAVOLT!) eloallitani 75.000
> loeros, azaz 55 MW-os (MEGAWATT) teljesitmeny mellett, holott ekkora
> energiak mellett a nyamvadt, fabol eszkabalt Tesla-tekercse mar reges-regen
> langokban allt volna. Kiderult, hogy ez nem is allando szinuszos
> teljesitmeny volt - nem is lehetett volna - hanem specialisan szamolt
> impulzus-energia. Annak a szolitonnak az energiaja, amit aztan siman le

Es milyen 'kulonlegesseget' tartalmaz a modelled? Nem szinuszos lefutasu
arammal/feszultseggel mukodo trafokkal nap mint nap talalkozom, de
gombvillamot eddig csak ketszer lattam, az se a trafobol jott :) Nincs
valami olyan jellegu poen benne, hogy nagyon gyors jel, vagy nagyon nagy
amplitudo? Szerintem ha ezek megvannak, es ma mar biztos lehet durvabb
jeleket, nagyobb energiakat hasznalni, akkor az effektusnak letre kell
jonnie. A feszultseg/aram idoben nem a szoliton alakjat koveti, hanem
annal nagyobb, a szoliton letrejon, a tobbi energia szikrazik.
Az osszeadas, szuperpozicio torvenyet ne helyezzuk hatalyon kivul...
Ma is vannak nagyfesz laborok, tobb 10m-es szikrakat tudnak eloallitani,
gombvillam/szoliton nelkul. Idonkent lehet hallani hireket, hogy sikerult
eloallitani, de aztan mindig kiderul hogy kacsa. Tul nepszeru tema, tul
sok szelhamos allt ra.

> a Egely-fele szimmetria-sertes miatt lesz igy, vagy pedig a fizika altal
> lazan megmagyarazhatoan kovetkezik be - egyebkent velemenyem szerint ez nem
> all a fizikaval szemben, hiszen Nikola Teslara is ugyanazok a fizikai
> szabalyok vonatkoztak, mint mindenkire. Kar parafizikara hivatkozni, ha
> valamit a sima fizika is lazan megenged. 

Ezt nagyon jol mondod. Kar hogy Egely hivei egyertelmuen ugy gondoljak,
hogy ezeket a jelensegeket a mai fizika nem erti, nem tudja magyarazni,
es ezert feltik az allasukat a professzorok, es el akarjak hallgattatni
a zsenialis kutatokat, mint pl Egelyt... Igy lesz a fizikabol altudomany,
az altudomanybol fizika!

> Pepe

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"A vegcelunk nem a halal. A vegcelunk az elet. (R.M.)"