Gohm meres

[Nemeth Tibor]

Hali !

Fuzesi Arnold wrote:

> Erre azt gondoltam, hogy egy fajintos kis relevel meresenkent polaritast
> valtok-es-vagy le is kapcsolom a feszultseget rola.
> Merthogy gondoltam egy meres alatt nem tud szamottevot valtozni a fa.
A fa nem tudom mit csinal, amirol irtam az az elektrodok feluleten
kialakulo kettosreteg. Ez egy elegge bonyolult szerkezet, leginkabb
paralel RC vel helyettesitheto, de az R-rel sorban van meg egy DC
feszultsegforras is, ez akadalyozza a DC merest. Ez a kettosreteg
meglehetosen lassu, neheny tized masodperc az idoallandoja. Ha egy
kozonseges kezi digitalis multimeterrel probalsz ellenallast merni
elektrolitban, akkor azt tapasztalod nehany masodpercig, hogy a
kijelzett ertek egyre nagyobb lesz.
Szoval, lehet, hogy a rele is jo megoldas, az LOMEX-ben arultak regebbek
kb. huvelykujjnyi kek szinu hengert, a homlokan elektroncso foglalattal.
Az volt rairva rele, pedig nem az volt, hanem mechanikus chopper. Ez jo
lenne neked, mar ha ragaszkodsz a mechanikus megoldashoz. 
 
> Gondolom akkor az osc-nek jo lenne kis faziszajunak lennie.
> De pl egy wien nem igazan az erzesem szerint.
> Tobb meg nem jut eszembe hirtelen, ami ilyen alcsony frekin is kis
> torzitassal mukodik.
Nem tudom mik a celjaid, de a fa nedvessege nem tulsagosan jol definialt
tulajdonsag. Szerintem boven jo erre egy wienhidas oszci. A mechanikus
choppernel biztosan kisebb faziszaja van.

> DDS meg kicsit tulzas lenne...
> Szerinted?
Szerintem is.
 
> Ja, es Te hogy erositened magat a merendo jelet?
> Gondolom muszererosito kapcsolas, vagy gyari differosito.
Eloszor elgondolkodnek mit is kell kijelezni. Szerintem 'forditva'
kellene, gondolom az a kerdes, mennyire nedves a fa, az meg sokkal
inkabb a vezetokepesseggel aranyos. Ehhez igazitanam a meresi modszert
is, fix feszultseggel probalnam meghajtani a munkadarabot es mernem a
kialakult aramerosseget. 

Elsore az alabbival probalkoznek:

Oszcillator, levalaszto erosito, ennek kimenete megy az egyik szelso
elektrodra. A masik szelso elektrod megy egy invertalo erosito
bemenetere. Ez virtualis foldpont, ide folyik be az atfolyo aram. A
kimeneten az visszacsatolo ellenallas es az aram szorzatanak megfeello
feszultseg jon le. A kozepso elektrodokra a klasszikus muszer erosito,
en ossze szoktam rakni muverositokbol meg ellenallasokbol es potival
beallitom a kozoselnyomast. Erositeni igazabol nem is kell, a feszultseg
jelentos lehet, bar a geometriaban ne bizz. Kisse csaloka lehet. Ha
mondjuk egyenletes osztassal helyezed a negy elektrodot, kis naivitassal
azt varna az ember, hogy a kozepso harmadon a feszultseg harmada lesz,
persze sejtheto, hogy kevesebb, de bizony a szelso elektrodok korul levo
jelentos potencial tolcser nagyon sokat elvisz. Emiatt celszeru
viszonylag vastag elektodokat hasznalni. 
Elektrodrol mik az elkepzeleseid ? Csak feszini, vagy beleutheted a
szoget ?
Visszaterve feszultsegerositohoz, a differositovel nem szabad nagyot
erositeni, csak utana, ha mar megtortent a diff.jel kepzese. Frekifuggo
csatolast beletenni szinten nem ajanlott mert nem tudod kelloen
szimmetrikusra csinalni es elrontja a kozosjel elnyomast. Ha mar megvan
a kulonbsegi jel, azt lehet kellokeppen erositeni, kisse lehet szurni,
DC komponenst mindenkeppen. Ugyanezt meg kell tenni az aramjellel. 
Az oszcillatorbol vett, negyszogesitett kapcsolojellel vezerelve,
faziserzekeny egyeniranyito es utana egy masziv alulatereszto szuro
dolgozhatja fel a jeleket, illetve alakithatja DC jelle.
Fazisdetektorbol sokfele van, leirom a kedvencemet. 
Kell egy muveleti erosito, 1/3 CD4053 es ket egyforma ellenallas. A
muverositobeol es a ket ellenallasbol inveratlo,-1-es erositot
keszitunk, de a +bemenetet nem foldeljuk, hanem az analog kapcsolo kozos
pontjara megy. A kapcsolo ket vege a foldre illetve a bementere megy. Ez
az elrendezes -1es erosito ha a kapcsolo a foldre zar, +1-es ha a
bemenetre. A kapcsolot az oszcibol vett jellel megvezerelve a kimeneten
csak akkor kapunk DC osszetevot, a a bemeneten az oszcival fazisban levo
jel van. 

Innen kezdve tobb lehetoseg kinalkozik, ha megvan a ket DC jel, lehtne
pl. az oszcillator amplitudojat a feszultsegjelrol visszacsatolva
szabalyozni, ekkor csak az ramot kell merned. 
Ha hanyadosmero tipusu AD-t hasznalsz (pl. dual slope) akkor a
feszultsegjel mehet a referencia bemenetre az aram pedig a merendore.
Forditva (akkor ellenallas kijelzeslenne) nem biztos hogy jo, mert
referenciaban nem tul nagy a konverterek turokepessege. Sejtesem szerint
a feszultsegjel csak az elektrodok geometriajatol fugg, az aram pedig a
nedvessegtol. 

> De azon meg akkora a zaj szvsz, hogy ihaj.
Ezert javasoltam a faziserzekeny feldolgozast. A fazisdetektor es az
alulatereszto szuro csodakra kepes a zajok ellen. Ez valojaban egy 'Lock
in erosito'.
Az viszont nagyon fontos, hogy zajoktol nehogy valami kiessen a
linearitasi tartomanybol, tehat akkorat erositeni nem szabad.

Udv.
     Nemeth Tibor