puska

[VF]

Thus spake Hidvegi Jozsef:

> A repulogepnel az az elteres, hogy ott mindig ujabb allo levegovel talalkozik. A

Ez nem elteres! Ha a dugattyu hangsebesseggel mozog, a levegoreszecskek
nem tudnak kiterni elotte, igy a dugattyu elott osszesurusodik a levego.
A surubb levegoben magasabb a hangsebesseg, igy a surusodes addig
folytatodik, amig benne a hangsebesseg pont nem egyezik meg a dugattyu
sebessegevel. Az osszenyomott reteg elotti levego erintetlen, a nyomashullam
nem erte meg el. Allo, legkori nyomasu.
Na mindegy, ez a rugos legpuskanal ugy sem szamit, ez a CO2 puska
mukodesi elvenek analizalasa kozben jutott eszembe.

> dugattyu viszont elindul elore, elkezdi tolni maga elott az egesz
> levego-tomeget, ami ekozben elkezd surusodni, valamikor ekozben a skulo is

Szerintem nem tudja tolni az egeszet, ez a problema.

> elindul a maga sokkal vekonyabb csoveben a megnott nyomastol, amikor behajlik, a
> csore feszul a gyartaskori szakitasi szakall, sorja, ami tomiteskent is
> viselkedik. Szoval itt a dugattyu elott mozog az egesz gaztomeg - bar elismerem,
> hogy valszleg a dugattyu sebessege a skulo torkolati sebessegehez kepest
> elenyeszo. Szoval itt a koordinatarendszer nem allo, hanem elore mozgo, amiben a
> hangsebesseget ertelmezni kell. Szamszerusiteni keptelen lennek.

Ha mozgo, akkor a levego alaphelyzetben hatrafele mozog, egyszerre
megallitani a levegotomeget ugyanugy nem lehet mint gyorsitani.
De igy valoban mukodhet. A rugo akarmilyen gyorsan meglokheti a dugattyut,
ha az rovid ido alatt, amely alatt a skulo meg nem indul el, kepes olyan
surusegure osszenyomni a levegot, hogy a hangsebesseg lenyegesen magasabb
legyen mint normal nyomason, es eleg energiaja is lenne hogy a ritkulas
kozben gyorsulo skulo meg a tagulas elejen elerje a hangsebesseget,
akkor nem lehetetlen.

>> En nem hiszem hogy az orrban hangsebessegel aramlana a levego, honnan az
>> info? A tusszenteskor csak egeszen minimalis tulnyomas jon letre a tudoben,
> Az info nem ellenorzott, egy erdekessegkent hangzott el egy radiomusorban
> valamikor jo regen, es valahogy megmaradt a fejemben. Meg szamolgattam is picit,
> hogy ha 4-5 liter levegot tusszentenek ki 0,2 masodperc alatt, akkor az
> orrnyillasaimat szemlelve kb ... :-)

Ez valoban kb hangsebesseg. De nem tusszentesz ki 4 litert, nem az egesz
tudoterfogatot tusszenti az ember. A 0.2s kb realis, de az is inkabb tobb.
Mondjuk legyen fel hangsebesseg csucsban. Az is nagyon durva.
Csoda hogy nem viszi ki a szort is az orrbol...

> Pongyola szamolas: A kiaramlo levego terfogata normal nyomason szamolva kb 40
                                                 ^^^^^^^^^^^^^^^
> liter, azaz 3,3 liter/sec. Fuvoka keresztmetszet 3,2 mm2 = 3,2e-4 dm2. Atlagos
> legsebesseg ebbol 1e4 dm/s azaz kb 1000m/s (1042).
> Hol rontottam el?

A fuvokaban nem normal nyomasu levego van, a sebessege az azon a nyomason
merheto hangsebesseg lehet max. A szukules utan tagulo keresztmetszetu
Laval-fuvokaval meg tovabb lehet gyorsitani a levegot. Sajnos mar en sem
emlexem ennek az elmeleti hatterere, de ketlem hogy legfegyverben alkalmazni
lehessen az elvet.

> Kulonben a laval fuvokanak nem az a lenyege emlekeim szerint, hogy abban meg
> nagyobb a gaz-sebesseg, mint az egyszeru szukiteses fuvokaban, hanem az, hogy a
> vegen ugye van egy tagulo szakasz, itt nyomasnovekedes jon letre, de tobbre nem
> emlexem. A toloerovel van osszefuggesben valahogy. Talan azert, mert itt

Hat persze. Nagyobb sebesseg, nagyobb toloero, jobb hatasfokkal alakul at a
gaz hoenergiaja mechanikai munkava.

> pedig jo lenne. Ha masert nem, tiszteletbol, hisz ez a fuvoka iszonyu sokat
> szamit a raketatechnikaban, urkutatasban stb. Jelentosege talan a terhajtomuvek
> :-) feltalalasakor fog csokkenni.

Ugyanez van a gozturbinakban is, tehat minden mai ho es atomeromuben is.
Majd az uzemanyagcella es a terhajtomu nyugdijazza :)

> Elfiloztam, hogy nagyobb nyomason mi van a levegoben a hangsebesseggel. Ha
> megnone, akkor a buvarok egy buvarharangban mas hangmagassagon beszelnenek?
> Errol meg a 10 baros keszonban levo viszonyok kozepette sincs infom. A
> legegyszerubb meres egy sip hangmagassaga lenne. Ha mar a 10 baros keszonban is
> magasabban szol joval, akkor megvan a kulcs, hogy hogyan lehet a legpuska
> torkolati sebessege nagyobb a hangsebessegnel. Ha nem valtozik, akkor nem tudom.

Biztos hogy valtozik. Nagy magassagban sokkal kisebb a legkorben is.
A Nap koronajaban pl ugy alakul ki hangrobbanas, hogy a fotoszferabol
kiindulo lokeshullam egyre magasabb, ritkabb retegekbe kerul, es lassabban
lassul, mint ahogy a hangsebesseg csokken. Tehat nem az anyag lepi at a
hangsebesseget, hanem a hangsebesseg csokken az anyag haladasi sebessege
ala. Ezek miatt a robbanasok miatt masfel mila fokos a korona a 6k fokos
fotoszfera felett...
Nagy nyomason a levego mar nem is viselkedik idealis gazkent, a molekulak
nem elhanyagolhato terfogata miatti egyre gyakoribb utkozesek miatt a
"rugoallando" no, tehat a hangsebesseg is. TNT robbanasakor 200000 bar
nyomas van a felszinen, a puskapor nem ilyen durva, de az sem 5 bar.
Ilyen nyomason a levego mar reg folyekony, a CO2 es egyebek ki is
kristalyosodnak... A folyadek es kristaly pedig nem tekintheto idealis
gaznak :)

> Igazad van, ez 60m-en is csak kb 2,5mm-es folelovest eredmenyez. :-) Tehat
> megiscsak a tavcso lesz az.

Na ezt nem szamoltam ki, de jo tudni az eredmenyt. Koszi.
A 2.5mm teljesen elhanyagolhato, ennel egy nagysagrenddel nagyobb a
szoras is, hat meg a szisztematikus hibak.

> hjozsi

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Honnan tudod, hogy jol erzed magad, ha mas eszre sem veszi?"