Vedofold, fi rele, es egyebek

[Hidvegi Jozsef]

> Nem mentegetni kivanom a szakmat, de: ha ez egy regen (kb 15 evvel
> ezelott) epitett haz, akkor meg nem mindenutt volt meg a nullazas un.
> kulso es/vagy belso feltetelei, ezert a nullazas tilos volt. Tehat nem
> kothette ossze a szerelo a vedovezetot a nullavezetovel, olyannyira nem,
> hogy az aramszolgaltatonak be kellett jelenteni es engedelyt kerni ra.
Ez erdekes nekem. Lehet, hogy ez elit kornyek :-), de itt mar emlekeim szerint
25-27 evvel ezelott is ossze kellett kotni. Nullabontot raktam be, es igy volt
nekik jo.
De igaz, hogy en is hallottam rola, hogy ez nem mindig volt igy. Csak azt nem
tudom, hogy akkor hogy volt. 10-16A-t meg ki tud olvasztani egy foldeles, de mi
volt folotte?
A gyarban, ahol dolgoztam, mar a 60-as evekben is, vagy talan az epitesekor is
nullazas volt. Igaz, annak a gyarnak 2db sajat 10kV-os trafoja volt, es a
probateremben egy halom 250A-es szoptatohely meg nehany 600A-es is volt.

Ipari uzemben eddig csak 1 ettol eltero rendszert lattam a 80-as evekben, a
Dunai Vasmuben. Itt egy akkora fojtoval volt a csilagpont lefoldelve a betapnal,
hogy fazis-fold zarlat eseten kb 5A-es hibaaramot adott, es persze a hibas
fazisfesz ertekevel eltolodott az egesz halozat. A villanyreszelok lazasan
kerestek a hibat, mikozben az uzem nem allt le egyaltalan. (Nekem ez azert
okozott kisebb gondot, mert nem mukodott ezen a halozaton a sima GFV rele, ami
mucsillagpont eltolodas erzekelesen alapult, at kellett buheralnom egesz
masmilyenre. Mert termeszetesen a nulla nem allt rendelkezesre, csak a foldhoz
tudtam viszonyitani a virtualis csilagpontot.)

Kulonben mondanal par szot rola, hogy mik voltak ezek a kulso es belso
feltetelek, amik nem voltak meg?

hjozsi