Hegesztoszeruseg
Hidvegi Jozsef
jhidvegi at alarmix.net
Thu Jan 30 01:32:30 CET 2003
>> aramtol fuggetlen a fesz, de a sotet kisulesi szakasztol egy erosen eso
>> szakasz
>> valasztja el, valamint a vegen erosen emelkedik kozel 10kV-ig.
>
>Szerintem akkor már inkább ez a tartomány lehet a malomkerék barátja!
>Persze csak felétételezve, hogy a hosszú, de keskeny csatorna, vagy
>esetleg a fémgőzök miatt ez azért jóval 1A alatt van.
Haaat, lehet, de akkor nemigen ertem az elektrodak megolvadasat. Ki kellene
valahogy merni. Legalabb az aramot egy kiserteku soros ellenallason szkoppal. Ez
eleg veszelytelen modszer a szkopra nezve. Aztan johet a nagyfesz merofej is.
>Én azt a mérést nem venném mérvadónak. Nem azért, mert VF végezte,
>hanem egyrészt vajon hogyan mér az a műszer 20 kHz fölött, másrészt
>VF szerint egy pillanatra írt csak ki 60 V-ot, utána elszállt. És hát nehezen
>megmagyarázható kérdéseket vet föl.
Ez lehetseges, sot, valoszinu. Az iven merheto atlagfesz joval nagyobb lehet.
Nem is alapoztam erre sokat, csak azt akartam figyelembe venni, hogy az
ivfesznel nagyobbat mert VF.
>Nade mi tölti föl ezeket a kapacitásokat?
Hat a malomkerek feszeje. A kapacok a kimeneti kapcsokra ertendok (oda
transzformalandok).
>Ahhoz, hogy a kisülés jóval nagyobb
>effektív értékű legyen, mint amit a trafó önmagában leadna, ahhoz sok
>nagyságrenddel rövidebb idő alatt kell lejátszódnia, mint a (negyed)periódus!
Nem olyan sok, de biztosan tobb, mint 1. :-))
>periódusidő itt 50 us alatt van, tehát pár 10 ns-os kisüléseknek kellene
lenniük.
>Én ebben nem hiszek. + most jut csak eszembe, hogy ez a teória önmagában is
>ellentmond a 60V-os mért feszültségnek. A kisülések szüneteiben a Te elméleted
>alapján jó nagy fesznek kell lennie!
Igen, es az is van valszleg. A 60V-ot felejtsuk el.
>Vagy én értettem félre, hogy hogyan is kapcsolódik az a parazita kondi?
Ld fenn, a kimeneten kepzeld el. Tehat ha nincs iv meg semmi, akkor a kondi
oda-vissza attoltodik. Lehet, hogy meg lengeseket is lehetne latni egy alkalmas
merofejjel, jo nagyfrekis lengeseket az atkapcsolasok (negyszogek e'le) utan.
Ez jol detektalhato lenne egy antennaval, es VF amugy is keszulo frekimerojevel.
:-) Vagy meg jobban szinten antennaval (egy darab drottal a kozeleben) es
szkoppal.
>> Az elektrodak megolvadasat valszleg foleg az ivre jellemzo un. anod- es
>> katodeses okozza, nem az ivcsatornaban keletkezo ho. Ez 10V korul van, tehat
>> 5-10A-nel 50-100W koruli pillanatnyi teljesitmeny van az iv mindket
>> talppontjaban nagyon kis regioban.
>
>Várj egy csöppet! Az effektív, és abszolút közép közötti nagy eltérés az
>ohmos fogyasztó miatt lehetséges. Feszültséggenerátoros terhelésen teljesen
>mindegy a kitöltési tényező, nem keletkezik több hő! Ha mindenáron így akarod
>magyarázni, akkor muszáj nagyobb anód-, és katódesést feltételezned!
Nem figyeltel elegge: aszontam, hogy az anod- es katodeses az ivre jellemzo. A
kodfeny kisulesre nem tudom, nem biztos, azt nem ismerem. Tehat ezek csak az
adott rovid ideig allnak fenn.
Ha a kodfeny kisulesnel is lenne ilyen, esetleg sokkal nagyobb, akkor az egesz
teoriam rombadol. Ezt egy sima egyenaramgeneratorral ki lehetne merni, meg az is
jol olvasztana mA-es nagysegrendben is akar banandugot is. Az latszik az ilyen
kiserleteknel, hogy ha fuggoleges az elrendezes, tehat a kisulesbol szarmazo
meleg plazma nem aramlik lefele, akkor is ugyanolyan jol olvad az also elektroda
is, mint a felso, tehat anod- es katodeses lehet a hatterben. Hegesztouvegen at
nezve latszik is a fenyes pont mindket feluleten, sokkal fenyesebb, mint maga az
ivoszlop talan.
Ez a felaramlas kulonben roppant jelentos. Pl egy kisulo autolampaban
(nagynyomasu xenon) egy kb 3mm-es iv van egy kb 3-4mm belso atmeroju uvegcsoben.
Megis jol megfigyelheto, hogy ez az iv folfele kunkorodik, ha a lampa
vizszintesen all. Ezen a pici tavon es korlatozott geometriai feltetelek mellett
is olyan eros a felaramlas, hogy elgorbiti a kb 0,5A-es ivet. Es
bebizonyosodott, hogy nem magneses hatasra gorbul, forgatva a lampat is mindig
folfele gorbul.
>> hogy a Sass Peternel levol 800V-os 5mA-es (vagy mekkora) aramforras tud-e
>> drotveget olvasztani. Szerintem nem. Kiprobalnad, Peter?
>
>Persze! Csak pár nap türelmet kérek, mert még lesz egy vizsgám. Azt tudom,
>hogy banándugókkal semmi sem történik (illetve csak folyamatosnak tűnő, pár
>tized mm-es szikrázás), majd még kipróbálom 0,05-ös huzallal.
:-) Elsore azert valami vastagabbat hasznalj, pl 1-eset. Es legy ovatos, a 800V
nem keves, es a 15mA sem. Az 5mA mar felkarig raz, igaz, 50Hz-en, a 15mA mar nem
biztos, hogy nem irja felul a keznyito akaratunkat.
hjozsi
More information about the Elektro
mailing list