Hegesztoszeruseg

Sass Péter spafi at aramszu.net
Tue Jan 28 18:22:04 CET 2003


VF  <vf at elte.hu> 2003.01.28. 00:09:03 +1h-kor írta:

> Tetszik a stilusod :)

Tudom, ezt a részét Tőled tanultam! :-)

> > Ha a forrásnak semmilyen munkapontban sincs elég teljesítménye az 
> > ioncsatornához szükséges hő fenntartásához, akkor lehet bármekkora 
> > ellenállásod, nem lesz ív. Ha viszont elég a teljesítmény, akkor lesz ív, 
> > csak legfeljebb oszcillálni fog. A szomszéd nem fog tudni TV-t nézni, 
> > de ez a téma szempontjából érdektelen. 
> 
> Tessek, ez a suletlenseg. Az oszcillalo iv tipikusan a negativ
> ellenallas altal okozott instabilitas jele. 

És akkor mi van? 

> Megfelelo elektronikaval
> egeszen kis arammal is stabil ivet lehet huzni, mint azt mar tobben
> a gyakorlatban tapasztaltak. Pl a legegyszerubb egy nagy erteku
> ellenallast bekotni az ivvel sorosan, vagy eleve aramgeneratorosra
> tervezni az elektronikat. Az igy kialakulo kisules jellegeben
> teljesen mas mint a szikra, nem is hasonlit ra!

Van a műhelyben egy 15 mA-es áramgenerátorom max. 800V feszültséggel. 
Gyere át, és próbálj vele ívet húzni! 

Valóban, folyamatosnak tűnő átütést tud produkálni, de ívhez köze sincs! 

> Megoldas a nagyfrekvencias mukodes is. Ha az egymas utan kovetkezo
> impulzusok olyan gyorsan kovetik egymast, hogy az ioncsatorna nem tud
> kihulni, termikus szempontbol teljesen korrekt ivet kapunk.

Hát persze. Tudjuk, neked "termikus szempontból" 3W elég egy több 
ezer fokos, majdnem köbcenti térfogatú ív fönntartásához (légköri nyomáson :-) ). 
Nobel-díj gyanús! 

> A kapcsolouzemu elektronikaval pedig egyszeruen szabalyozhato az
> ivbe pumpalt teljesitmeny az egesi feszultsegtol fuggetlenul,
> tehat kvazi aramgeneratoros jelleg alakithato ki.

Persze ha azt mondom, hogy ha a teljesítményt szabályzod, akkor az 
nem áramgenerátoros jelleg, akkor kötözködök. 

> Amit az egyenaramu/kisfrekis/feszultseggenerator jellegu aramkorrel
> huzott ivekrol tanultal, kidobhatod. Nem kell x amper a stabilitashoz.

Mondtam, hogy a stabilitáshoz kell az x A? Súgok: nem! Az ív létezéséhez 
kell! Ha nem érted, miért vitatod? 

> > 1.: Egy fly-back üzemmódú átalakítót leterhelve valóban átmehet forwardba,
> > 
> > (feltéve, hogy valami okból nem egyutas egyenirányítót használsz a
> > kimenetén), 
> 
> Es mivel a kapcsolasban egyaltalan nem volt egyeniranyito...

Sőt, fly-back üzemű átalakító sem, úgyhogy tökmindegy. Csak a tévedésed 
lehetséges magyarázatát írtam itt le. 

> > de ha egy középmegcsapolásos trafó két végét "rángatod" egy-egy tranyóval,
> > (ha jól értettelek, ezt építetted meg) az soha sem fog fly-back módban
> > működni, 
> > már csak azért sem, mert a tranyók nem engedik, hogy a tápfesznél nagyobb 
> > fesz legyen a primeren! Max. 6-7V, utána kinyit a BE dióda, és ha nincs 
> > szerencséd, elszáll a tranyó. 
> 
> Eloszor is a BC dioda, 

Igen, 0,6V-nál először az, de ez annyira triviális, hogy meg sem említettem. 
Ráadásul ennek önmagában nincs is sok hatása.  Azonban 6-7V fölött (de 
utálom magamat ismételni!) a BE dióda IS kinyit, ZÁRÓIRÁNYBAN! (Jó, 
köss bele, talán még 10 V is lehet ez a feszültség, tranyótól függően.) 

> masodszor nezd meg az emlitett kapcsolast!
> (RT93, ultrahangos szkop tapegyseg) Semmi sem tortenik ha kinyilik a
> dioda, nem fog nagy aram folyni, normalisan mukodik tovabb!

Megnéztem, tévedtél. Ezeken a dolgokon én már rég túlestem. 

> Harmadszor mit gondolsz miert utott at tobb cm-t? Es mitol egette
> koxossa a Voltcraft 401-est? Mitol huzott at a villanykorteben?

A nagy feszültség (nagy áttétel!!!), és nagy freki miatt. 

> Tobb 10kV-ok keletkeznek a szekunderben. 

Igen, és ebből látszik, hogy a malomkerék nem csak néhány 100 menetes. 

> Forward uzemmod eseten a
> kimeneti feszultseg a menetszamok aranyaval aranyos, igy csak nehany
> 100, max 1-2 ezer V lehetett volna a kimeneten. Ezzel szemben...
> (A malomkerek nehany szaz menetes)
> 
> > 2.: Akármilyen üzemmódod van, ha a két tekercs között rossz a csatolás, 
> > akkor a kimeneti impedancia nagy lesz, és cseszheted. 
> 
> Ez teljesen erdektelen volt. 

Hogy számodra mi az érdektelen, és hogy a valóságban mi irreleváns, 
úgy látszik nem áll korrelációban egymással. 

> Sot, a nagy kimeneti impedancia az iv
> stabilitasa szempontjabol elonyos. 

Konstans zárlati áramot feltételezve. Csakhogy ez nem teljesül. 

> > Nem véletlenül tekercselik rétegesen a kimenőtrafókat! 
> 
> :)))

Nem tudom a mosoly okát, de itt kiegészítésre szorulok: a _hangfrekis_ 
kimenő trafókat. 

> Mindenkit ennyire hulyenek nezel amikor magadbol indulsz ki? Evekig
> kapcsolouzemu tapok es erositok tervezesevel foglalkoztam, mereteztem
> egy par trafot.

Akkor ismerned illene a szórt indukció jelentőségét, és hatását! 

> > 4.: Annak nincs jelentősége, amit te írtál! Hiszen meg sem próbáltál 
> > összefüggést megadni az áramok nagyságára vonatkozóan! 
> 
> Hat nem! Mivel nem tudtam megmerni semmit. Rogton az elso probalkozassal
> kivegeztem a muszerem.

Nem mérési eredményt, hanem _összefüggést!_ vagy bármit, ami 
megcáfolja, amit írtam, vagy alátámasztaná, amit állítasz! Mert enélkül 
a te válaszod irreleváns! 

> De meselek masik kiserletrol. Az egyik felig mukodo oszcilloszkop
> tapom mar stabilan eloallitotta a +-2500V-os feszultsegeket.
> Az eleszteskor lekotottem a visszacsatolas osztojanak felso, viszonylag
> nagy erteku (~10M?) ellenallasat, es mukodes kozben egy muanyagpalcaval
> vissza akartam nyomni. Az ellenallas vege es a nagyfesz kozott teljesen
> korrekt, stabil iv alakult ki... RC-vel szurt egyenaramrol van szo, nem
> nagyfreki! Ellenallas nelkul fulsertoen hangos gyors durrogas kozben
> nagy kek szikrak ugraltak. A 10M kompenzalta az iv negativ ellenallasat,
> igy mindossze 250uA folyt at, teljesen stabilan.

250 uA, teljesen stabilan, csak éppen nem ív volt. Az ívben _termikusan_ 
aktivált töltéshordozók viszik az áramot. Minden további vizsgálat nélkül, 
már a teljesítményből (max. 625 mW) sejthető, hogy itt erről nem lehet szó. 

> Poen: ha rakotottem az ellenallas vegere valamelyik 180pF 6.3kV orosz
> kondimat amirol mar meseltem, az ellenallas kozelitesekor egy bizonyos
> tavolsagban ugyanazt az 'elektromos hangot' lehetett hallani, mint a
> gagyi amerikai filmekben! A kondi elrontotta a stabilitast, az ivbol
> szikrasorozat lett, melynek frekvenciaja a tavolsaggal valtozott.

Ez tényleg poén, majd kipróbálom!

Üdv.:
-- 
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász
"Mindent meg lehet magyarázni, mindent meg is szoktam...!
De ha azt mondom, hogy termelési átalánydíj-juttatás, hát azt én sem értem."




More information about the Elektro mailing list