Hegesztoszeruseg
Sass Péter
spafi at aramszu.net
Tue Jan 28 18:22:04 CET 2003
VF <vf at elte.hu> 2003.01.28. 00:09:03 +1h-kor írta:
> Tetszik a stilusod :)
Tudom, ezt a részét Tőled tanultam! :-)
> > Ha a forrásnak semmilyen munkapontban sincs elég teljesítménye az
> > ioncsatornához szükséges hő fenntartásához, akkor lehet bármekkora
> > ellenállásod, nem lesz ív. Ha viszont elég a teljesítmény, akkor lesz ív,
> > csak legfeljebb oszcillálni fog. A szomszéd nem fog tudni TV-t nézni,
> > de ez a téma szempontjából érdektelen.
>
> Tessek, ez a suletlenseg. Az oszcillalo iv tipikusan a negativ
> ellenallas altal okozott instabilitas jele.
És akkor mi van?
> Megfelelo elektronikaval
> egeszen kis arammal is stabil ivet lehet huzni, mint azt mar tobben
> a gyakorlatban tapasztaltak. Pl a legegyszerubb egy nagy erteku
> ellenallast bekotni az ivvel sorosan, vagy eleve aramgeneratorosra
> tervezni az elektronikat. Az igy kialakulo kisules jellegeben
> teljesen mas mint a szikra, nem is hasonlit ra!
Van a műhelyben egy 15 mA-es áramgenerátorom max. 800V feszültséggel.
Gyere át, és próbálj vele ívet húzni!
Valóban, folyamatosnak tűnő átütést tud produkálni, de ívhez köze sincs!
> Megoldas a nagyfrekvencias mukodes is. Ha az egymas utan kovetkezo
> impulzusok olyan gyorsan kovetik egymast, hogy az ioncsatorna nem tud
> kihulni, termikus szempontbol teljesen korrekt ivet kapunk.
Hát persze. Tudjuk, neked "termikus szempontból" 3W elég egy több
ezer fokos, majdnem köbcenti térfogatú ív fönntartásához (légköri nyomáson :-) ).
Nobel-díj gyanús!
> A kapcsolouzemu elektronikaval pedig egyszeruen szabalyozhato az
> ivbe pumpalt teljesitmeny az egesi feszultsegtol fuggetlenul,
> tehat kvazi aramgeneratoros jelleg alakithato ki.
Persze ha azt mondom, hogy ha a teljesítményt szabályzod, akkor az
nem áramgenerátoros jelleg, akkor kötözködök.
> Amit az egyenaramu/kisfrekis/feszultseggenerator jellegu aramkorrel
> huzott ivekrol tanultal, kidobhatod. Nem kell x amper a stabilitashoz.
Mondtam, hogy a stabilitáshoz kell az x A? Súgok: nem! Az ív létezéséhez
kell! Ha nem érted, miért vitatod?
> > 1.: Egy fly-back üzemmódú átalakítót leterhelve valóban átmehet forwardba,
> >
> > (feltéve, hogy valami okból nem egyutas egyenirányítót használsz a
> > kimenetén),
>
> Es mivel a kapcsolasban egyaltalan nem volt egyeniranyito...
Sőt, fly-back üzemű átalakító sem, úgyhogy tökmindegy. Csak a tévedésed
lehetséges magyarázatát írtam itt le.
> > de ha egy középmegcsapolásos trafó két végét "rángatod" egy-egy tranyóval,
> > (ha jól értettelek, ezt építetted meg) az soha sem fog fly-back módban
> > működni,
> > már csak azért sem, mert a tranyók nem engedik, hogy a tápfesznél nagyobb
> > fesz legyen a primeren! Max. 6-7V, utána kinyit a BE dióda, és ha nincs
> > szerencséd, elszáll a tranyó.
>
> Eloszor is a BC dioda,
Igen, 0,6V-nál először az, de ez annyira triviális, hogy meg sem említettem.
Ráadásul ennek önmagában nincs is sok hatása. Azonban 6-7V fölött (de
utálom magamat ismételni!) a BE dióda IS kinyit, ZÁRÓIRÁNYBAN! (Jó,
köss bele, talán még 10 V is lehet ez a feszültség, tranyótól függően.)
> masodszor nezd meg az emlitett kapcsolast!
> (RT93, ultrahangos szkop tapegyseg) Semmi sem tortenik ha kinyilik a
> dioda, nem fog nagy aram folyni, normalisan mukodik tovabb!
Megnéztem, tévedtél. Ezeken a dolgokon én már rég túlestem.
> Harmadszor mit gondolsz miert utott at tobb cm-t? Es mitol egette
> koxossa a Voltcraft 401-est? Mitol huzott at a villanykorteben?
A nagy feszültség (nagy áttétel!!!), és nagy freki miatt.
> Tobb 10kV-ok keletkeznek a szekunderben.
Igen, és ebből látszik, hogy a malomkerék nem csak néhány 100 menetes.
> Forward uzemmod eseten a
> kimeneti feszultseg a menetszamok aranyaval aranyos, igy csak nehany
> 100, max 1-2 ezer V lehetett volna a kimeneten. Ezzel szemben...
> (A malomkerek nehany szaz menetes)
>
> > 2.: Akármilyen üzemmódod van, ha a két tekercs között rossz a csatolás,
> > akkor a kimeneti impedancia nagy lesz, és cseszheted.
>
> Ez teljesen erdektelen volt.
Hogy számodra mi az érdektelen, és hogy a valóságban mi irreleváns,
úgy látszik nem áll korrelációban egymással.
> Sot, a nagy kimeneti impedancia az iv
> stabilitasa szempontjabol elonyos.
Konstans zárlati áramot feltételezve. Csakhogy ez nem teljesül.
> > Nem véletlenül tekercselik rétegesen a kimenőtrafókat!
>
> :)))
Nem tudom a mosoly okát, de itt kiegészítésre szorulok: a _hangfrekis_
kimenő trafókat.
> Mindenkit ennyire hulyenek nezel amikor magadbol indulsz ki? Evekig
> kapcsolouzemu tapok es erositok tervezesevel foglalkoztam, mereteztem
> egy par trafot.
Akkor ismerned illene a szórt indukció jelentőségét, és hatását!
> > 4.: Annak nincs jelentősége, amit te írtál! Hiszen meg sem próbáltál
> > összefüggést megadni az áramok nagyságára vonatkozóan!
>
> Hat nem! Mivel nem tudtam megmerni semmit. Rogton az elso probalkozassal
> kivegeztem a muszerem.
Nem mérési eredményt, hanem _összefüggést!_ vagy bármit, ami
megcáfolja, amit írtam, vagy alátámasztaná, amit állítasz! Mert enélkül
a te válaszod irreleváns!
> De meselek masik kiserletrol. Az egyik felig mukodo oszcilloszkop
> tapom mar stabilan eloallitotta a +-2500V-os feszultsegeket.
> Az eleszteskor lekotottem a visszacsatolas osztojanak felso, viszonylag
> nagy erteku (~10M?) ellenallasat, es mukodes kozben egy muanyagpalcaval
> vissza akartam nyomni. Az ellenallas vege es a nagyfesz kozott teljesen
> korrekt, stabil iv alakult ki... RC-vel szurt egyenaramrol van szo, nem
> nagyfreki! Ellenallas nelkul fulsertoen hangos gyors durrogas kozben
> nagy kek szikrak ugraltak. A 10M kompenzalta az iv negativ ellenallasat,
> igy mindossze 250uA folyt at, teljesen stabilan.
250 uA, teljesen stabilan, csak éppen nem ív volt. Az ívben _termikusan_
aktivált töltéshordozók viszik az áramot. Minden további vizsgálat nélkül,
már a teljesítményből (max. 625 mW) sejthető, hogy itt erről nem lehet szó.
> Poen: ha rakotottem az ellenallas vegere valamelyik 180pF 6.3kV orosz
> kondimat amirol mar meseltem, az ellenallas kozelitesekor egy bizonyos
> tavolsagban ugyanazt az 'elektromos hangot' lehetett hallani, mint a
> gagyi amerikai filmekben! A kondi elrontotta a stabilitast, az ivbol
> szikrasorozat lett, melynek frekvenciaja a tavolsaggal valtozott.
Ez tényleg poén, majd kipróbálom!
Üdv.:
--
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász
"Mindent meg lehet magyarázni, mindent meg is szoktam...!
De ha azt mondom, hogy termelési átalánydíj-juttatás, hát azt én sem értem."
More information about the Elektro
mailing list