Hegesztoszeruseg

[VF]

Thus spake Hidvegi Jozsef:

> Szabad levegoben ez nem egeszen ul, bar konkret adatokat  nem tudnek mondani.
> Vmi olyanrol van szo, hogy levegoben az ionok szabad uthossza nagyon kicsi.

Lehet, a hegeszteshez nem ertek.

> Azert gondolom, hogy ebben a malomkerekes jatekban nem iv volt a szo eredeti
> ertelmeben, mert nem lehetseges nagyfesz ivet csinalni. Tehat olyat nem, ami

A begyujtas utan mar nem volt nagyfesz. Meg is akartam merni hogy
pontosan mekkora feszultseg esik rajta, talan 6xV-ot mutatott a muszer
utoljara eleteben, a kovetkezo pillanatban egy legaramlattol kialudt
az iv (szerintem az volt, nem szikrak), es a muszer elegett.

> feszforrast, jobb esetben kisuti a parazita kondit, amit a nagyfesz tekercs es
> madzag... kepvisel (es ha igy nezzuk, az altalam leirt modon jon letre a
> melegitesre is alkalmas aram), majd a kovetkezo felperiodusban a kondirendszer
> feltoltodik, atutes megint stb.

Szerintem eleg eroltetett ez a kondis elmelet. Itt komoly teljesitmenyekrol
volt szo, mint emlitettem, bevittem a suliba, es felforraltuk a tablakretat,
fempenzt megolvasztottuk. Szikrat mar mindenki latott, ez inkabb ugy nezett
ki mint a tuz. Kulonbozo anyagu elekrodakkal kulonbozo szinure is tudtam
szinezni.

> Ha folyamatos aramvezetest kepzelnenk el, mintha egy kiserteku ellenallassal
> zarnank le a malomkereket, akkor szinte rovidzarat csinaltunk, se kijonni nem
> fog a delej, se belemenni a primer oldalon. Ott meginkabb rovidzarra'
> transzformalodik a szekunder impedancia.

Nem baj az! Legfeljebb forward uzemmodban mukodik az aramkor. Rovidzarra
is kivaloan tud dolgozni, mert kiprobaltam azt is.
Kulonfele meretu es anyagu rovidrezart meneteket helyeztem el a mag
korul, forrasztoon a masodperc toredeke alatt szetfrocskolt, rezdrot
fel masodperc alatt olvadt el. Belenyomta az aramkor a teljesitmenyt
akar kozel 0 ohmba is.
A nehanyszor 10V boven eleg az iv fenntartasara. Az elektronikanak az
lehetett a jelentosege, hogy a nagy belso ellenallasaval kompenzalta az
iv negativ ellenallasu karakterisztikajat, igy olyan kis aramoknal is
stabil maradt az iv, mely a hagyomanyos hegesztotrafokkal normal legkori
viszonyok eseten nem lenne stabil. (Ez poen, kis teljesitmenyekhez jol jon)
Egyebkent van ilyen elven mukodo profi muszer is, pl valami vizelemzo
keszuleket lattam melyben egy kis iv szinkepet vizsgaltak. Egyertelmuen
ivrol beszeltek, nem szikrasorozatrol.

> Azert ha meglenne meg ez a szerkezet, szivesen belemeregetnek. Van egy 20kV-os
> kb 100kHz-ig merni kepes merofejem szkophoz.

Csinalok masikat :) Bar most mar teljesen mashogy allnek neki.
Nagyteljesitmenyu MOSFET-et, elektronikus vezerles, vedelmek.
A kutyu egyebkent a soha el nem keszulo oszcilloszkopom tapja lett
volna, szerintem a 10. es 15. probalkozas kozott keszulhetett :)
De annyira poen volt, hogy soha nem probaltam tapkent uzemeltetni,
kizarolag kiserleti es demonstarcios celokra hasznaltam.

>> Szerintem ennek sokkal egyszerubb oka van: valoszinuleg a szikra ideje
>> adodott 1us-re. Ha viszont a terheles sokkal kisebb ellenallasu, az aram
>> sokkal lassabban csokken le! U=L*dI/dt Az izzon joval lassabban csokkeno
>> exponencialis szerint csengett le az a 2A. Nyilvan a primer oldalon
>> betaplalt energiat a szekunderen vissza kell kapnod :)
> Nem csengett le semmi lassabban. Kulonben nem volt kimeneti induktivitas. A

Nem is kell! A magban tarolodik az energia.

> rendszer uresjarasban is egy kb 1MHz-es gyorsan lecsengo rezgest adott, ami
> szikraztatas eseten csak rovidult. A freki is nott kisse, a lecsenges 1

Nem a rezgesrol beszelek!

> perioduson belul megtortent. (Nekem szkoppal sikerult mernem, igaz, hogy csak a
> primer, 300V-os oldalon.)

Az nem er semmit, a primer es szekunder aramoknak semmi kozuk sincs
egymashoz. A szekunder aram lefolyasat nezd meg! Gondolom flyback
hangulatu taprol van szo.

> ((Apro megjegyzes: ha egy L-t es R-t tartalmazo korben lecsengo aram van, es
> erre az L/R idoallando jellemzo, akkor a nagyobb R-hez kisebb idoallando
> tartozik. :-) ))

Igy van! A szikra nagyobb ellenallast jelent, mint az izzoszal.
Legalabbis a begyujtashoz es az ioncsatorna letrehozasahoz magas
feszultseg kell es sok energia, emiatt gyorsan elemeszti a tekercs
energiajat. Az izzoszal sokkal kisebb ellenallasu, ezert lassabban
csokken az aram. Ha szupravezeto tekercsed lenne, egyaltalan nem is
csokkenne, evtizedekig keringene benne.

> hozzaferni. A tapegysegeben tiratroncsovek voltak, maig se lattam ilyenket azota
> sem. Tenyleg, nincs valakinek ilyenje? Megneznem kozelrol. (Vizhutesu ingitroncs

A tiratron az nem a vezerelheto glimmlampa? Mert nekem van egy MTX90.
Valoszinuleg nem erre gondolsz :)

> oveket lattam, azok meg nagyobb aramuak, de talan sokkal kisebb feszultseguek.
> Ezek voltak a tirisztorok kozvetlen elodei a mukodesuket illetoen.)

A tiratron is kb ugyanugy muxik, bar nagyobb teljesitmenyre alkalmatlan.

> hjozsi

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"My love is REAL, unless declared INTEGER."