Hegesztoszeruseg

[Hidvegi Jozsef]

>Szerintem nem az aram nagy, hanem a feszko. A fembe becsapodnak a
>jo nagy feszultseggel gyorsitott ionok, attol izzik fel.
Szabad levegoben ez nem egeszen ul, bar konkret adatokat  nem tudnek mondani.
Vmi olyanrol van szo, hogy levegoben az ionok szabad uthossza nagyon kicsi.
Hegesztoivben pl a munkadarabban keletkezo ho leginkabb pl az anodesesbol
szarmazik (amennyiben az anod a munkadarab). Ez kb 10V. Persze az ivoszlopban
meg a masik elektrodan keletkezo  ho is szamit, mert odasugarzik a ho, vagy
egyes technologiakban az ioncsatornaban aramlo ionizalt gaz raaramlik a
munkadarabra.

Azert gondolom, hogy ebben a malomkerekes jatekban nem iv volt a szo eredeti
ertelmeben, mert nem lehetseges nagyfesz ivet csinalni. Tehat olyat nem, ami
mondjuk 2 centi hosszu, es akarcsak 500V fesz van rajta, nemhogy 10kV.
Az viszont lehetseges, hogy pl 20-30kHz-cel ketyeg az aramkor, es ilyen frekivel
sorozatszikra van. Maga a szikra is kisfeszultsegu, ez rovidrezarja a
feszforrast, jobb esetben kisuti a parazita kondit, amit a nagyfesz tekercs es
madzag... kepvisel (es ha igy nezzuk, az altalam leirt modon jon letre a
melegitesre is alkalmas aram), majd a kovetkezo felperiodusban a kondirendszer
feltoltodik, atutes megint stb.
Ha folyamatos aramvezetest kepzelnenk el, mintha egy kiserteku ellenallassal
zarnank le a malomkereket, akkor szinte rovidzarat csinaltunk, se kijonni nem
fog a delej, se belemenni a primer oldalon. Ott meginkabb rovidzarra'
transzformalodik a szekunder impedancia.

Azert ha meglenne meg ez a szerkezet, szivesen belemeregetnek. Van egy 20kV-os
kb 100kHz-ig merni kepes merofejem szkophoz.

>A malomkerek valoszinuleg sokkal nagyobb aramot is le tud adni,
>hiszen olyan vekony drotot, mely nehany mA-tol elolvadna, technikailag
Ebben teljesen igazad van, ezzel egyutt a fentieket tartom.

>Szerintem ennek sokkal egyszerubb oka van: valoszinuleg a szikra ideje
>adodott 1us-re. Ha viszont a terheles sokkal kisebb ellenallasu, az aram
>sokkal lassabban csokken le! U=L*dI/dt Az izzon joval lassabban csokkeno
>exponencialis szerint csengett le az a 2A. Nyilvan a primer oldalon
>betaplalt energiat a szekunderen vissza kell kapnod :)
Nem csengett le semmi lassabban. Kulonben nem volt kimeneti induktivitas. A
rendszer uresjarasban is egy kb 1MHz-es gyorsan lecsengo rezgest adott, ami
szikraztatas eseten csak rovidult. A freki is nott kisse, a lecsenges 1
perioduson belul megtortent. (Nekem szkoppal sikerult mernem, igaz, hogy csak a
primer, 300V-os oldalon.)
((Apro megjegyzes: ha egy L-t es R-t tartalmazo korben lecsengo aram van, es
erre az L/R idoallando jellemzo, akkor a nagyobb R-hez kisebb idoallando
tartozik. :-) ))

>> Tehat nem ivrol van szo, hanem szikrasorozatrol. Bar lehet, hogy ivnek nez
ki.
>> (Katonakoromban a budaorsi adohazban egy szigetelt nyelu csavarhuzoval
>> rakozelitettem egy 2MHz-es szekreny meretu ado antennacsavarjara, asszem a
>> 102-es tip. ado volt az. Kb 1-2 centirol athuzott, megijedve elrantottam a
...
>Hasonlo jelenseg lehetett, mint fent. Kicsi aram folyt rajtad (is)
>keresztul, rajtad kis feszultseg esett, az is a tested feluleten folyt,
>a csavarhuzo hegyebe viszont a levegoben tobb 10kV-al gyorsitott
>ionok csapodtak...
Az ivre vonatkozo dolgok itt is igazak. Valoszinu, hogy rajtam is folyt aram, de
ennyi ido alatt nem melegitett fel. De ez az ado baromi teljesitmenyu volt,
Kijevbe ment az adas, az antenna kivezetese durung csovekkel meg rez-szalagokkal
tortent, ha jol emlexem, szoval itt komoly aramok is folytak. A csavarhuzomba
is. Az antennacsavar (vagy anya) valami M10 vagy ilyesmi lehetett, szepen
lekerekitett feje volt, nyilvan a feluleti kisulesek elkerulesere.
Volt egy masik ado, ami meg durungabb volt. Az antenna oriasi, az adotol V
alakban elmeno 2 kabelkotegbol allt, ami kb 20-30 fokos szogben indult folfele,
es ket torony tetejen vegzodott. Ennek mar nem is lehetett ezekhez a reszeihez
hozzaferni. A tapegysegeben tiratroncsovek voltak, maig se lattam ilyenket azota
sem. Tenyleg, nincs valakinek ilyenje? Megneznem kozelrol. (Vizhutesu ingitroncs
oveket lattam, azok meg nagyobb aramuak, de talan sokkal kisebb feszultseguek.
Ezek voltak a tirisztorok kozvetlen elodei a mukodesuket illetoen.)

hjozsi