Hegesztoszeruseg

[VF]

Thus spake Sass Péter:

>> A primer aram _atlagerteke_ is tobb volt mint 5A!
> 
> OK, ezt majd lemérjük! 

Jo. De miert furcsa? Rovid ideig birjak a sokkal kisebb teljesitmenyu
tranyok is. Gondolj bele, ez meg a BD241 max aramanak is kevesebb
mint a ketszerese. Ezt egy ideig birniuk kell.

> Akkor ott tényleg jóval több áram kellett a primerben, mint 5A! Mondjuk 
> inkább 25A. De hogy honnan? Még BD249-cel is nehéz elképzelni! 

Ez nem a malomkereken keresztul tortent (termeszetesen), hanem 1
vagy nehany menetet athurkoltam a trafon a drotbol.

>> :)) Csakhogy ez nem sima trafo, hanem flyback trafo. Amikor a flyback
>> impulzus miatt megemelkedett feszultsegen veszi fel az energiat a
>> terheles, a primerben egyaltalan nem folyik aram. Vagy akar folyhat is,
>> attol fugg mi van rakotve... De ez mar kizarolag csak a kapcsolastol
>> fugg, a trafo nem hataroz meg osszefuggest a ket aram kozott.
> 
> De meghatároz. Az a dolga! Kiindulhatsz abból, hogy az áram*menet 
> (azt hiszem, ezt gerjesztésnek hívják) nem változhat meg egy pillanat 
> alatt, tehát a terhelésen a megszakításkori áram N-ed része folyik 
> kezdetben. (N: áttétel) 
> 
> Másrészt a primerben, és a szekunderben folyó áramok, és a hozzájuk 
> tartozó menetszámok szorzatai megegyeznek, a kisfrekis komponensek 
> kivételével. Ez a frekihatár vasmagfüggõ, zárt vasmagnál alacsony, 
> légrésesnél magasabb. 

Ez nem igaz. Gondolj bele, egy sima halozati trafonak van ket
szekundere, de csak az egyiket terheled. A masikban nem folyik aram.
Termeszetesen a primer es szekunder teljesitmeny megegyezik, ezert
ebben az esetben az aramok kozott is van osszefugges.
De ha a magban jelentos energia tarolodik, akkor ez mar nem igaz.
Lehet hogy csak egyetlen tekercsben folyik aram, ami gerjeszti/kisuti
a magot. A feszultseg termeszetesen a tobbi tekercsen is megjelenik,
de aramnak nem kell folynia, illetve akarmenni folyhat, fuggetlenul
a primer aramtol. Az energiakulonbseg a magban raktarozodik illetve
onnan jon. A flyback trafok tipikusan ebben az uzemmodban mukodnek!

>> Direkt osszefugges csak normal trafo uzemmodban, szinuszos jelek
>> eseten van. 
> 
> És szinuszos jelekre felbontható, tehát bármilyen periodikus jel esetén. 

:)))) Nem igaz! A szinuszos jelnel azert van ilyen osszefugges, mert
a jel formaja rendelkezik bizonyos szimmetriakkal. Ilyen pl hogy
ugyanolyan az alakja, mint a derivaltjanak, csak el van tolva 180 fokkal.
Igy a trafo szinuszos jel eseten is tarol energiat, csak emiatt a
szimmetria miatt a kimeno jel ugyanolyan mint a bemeno, igy egyszeru
aranyossagot lehet felirni az aramokra.
 Fureszfog alakra ez mar nem igaz, a kimeno aram teljesen mas lesz
mint a bemeno. A maximumara lehet csak trivialis osszefuggest megadni,
es az egesz periodus alatt atvitt energiara. Egy bizonyos pillanatban
maga a trafo nem hatarozza meg az aramot, az teljes mertekben a kulso
kapcsolastol fugg, hogy mennyi energiat szeretne betaplalni/tarolni/
kivenni a magbol...

> Sass Péter

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Az ido nem szamit, csak az elet fontos."