Hi-Fi

[gabor.roman at philips.com]

 Sziasztok!

Hu, nagyon osszekeveredtek itt a dolgok, es nagyon elbeszelunk
most mar egymas mellett. Tehat kezdetben volt a kerdes (Subject, ugye),
hogy miert szol szebben egyik kutyu a masiknal, amikor elvileg nem
szabadna neki - pl. egy CD jatszo ugyanazzal az elektronikaval,
de stabilabb mechanikaval. A "miert"-re nagyon nehez valaszt adni,
de ketsegtelen teny, hogy igy van. A gyartok is gyorsan rajottek,
hogy a CD-jatszoik hangja profital a stabilabb mechanikabol, es
most nem a High-Endrol van szo, "csak" a mezei HIFI-rol.
Hogyan lehet megmerni, hogy az egyik drive (mechanika+optika+
az elektronika "nulladik" fokozata) jobb minosegu-e a masiknal?
Jittermeressel. Nem csak az optimalis helyzetben, hanem azt is,
hogy mennyire erzekeny mechanikai devianciakra, rosszul megirt
lemezekre, stb... Lehet, hogy az osszefugges csak veletlen?
Ugyanilyen jelenseg az akusztikai visszahatas is, (kozben valaki
belinkelte a cikket, amire gondoltam, koszonet erte), amit megint
csak nem konnyu megmagyarazni, megis letezik.(Persze nyilvan nem
a jitter jut ki egy-az egyben a kimenetre.)

Fentiekben viszont asztali audio keszulekekrol volt szo, egyszeres
sebessegu CLV olvasassal. A szamitogepekben tanyazo mindenfele CD-
elonevu kutyuk manapsag viszont mar nem is ismerik ezt az uzemmodot,
felporognek, telenyomjak a puffert, amibol aztan valahogy kiclockoljak
az adatot, ahogy tobben is irtak. A jitter itt uzemszeru mukodes
kozben tulajdonkeppen nem is ertelmezheto, csak minositeshez hasznaljuk.
Es meg kell hogy mondjam, egyaltalan nem az a cel, hogy szepen szoljon.
Szamitogepbe rakott kutyunek eleg, ha zorog valahogy, hiszen a szgep
is zorog magaban eleget... Hitvitakba tehat a tovabbiakban nem megyek
bel, a konkret kerdesekre igyekszem valaszt adni, ahol tudok.


> Lehet hogy ugy irja a savot mint az okorhugyozas, ezert nem tudja
> kovetni az olvaso?
A sav helye nem iraskor alakul ki, az irhato lemezeken is van un.
pre-groove. (Az igaz, hogy iras kozben nehezebb dolga van a szervonak,
mivel a hibajeleket az iro impulzusok kozott mintavetelezett
detektorjelekbol kell osszerakni. A sokszorosan nagyobb intenzitasu
iro-impulzusokbol visszaverodo feny hatasara ugyanis betelitenek
a detektorszegmensek.)


> Akkor biztos lehetsz benne hogy a hibas iras miatt van.
Abban biztos is vagyok, az elejetol fogva, csak azt kene megtalalni,
hogy pontosan hol a hiba.

> Igy mechanikai modszerekkel, pl reszelessel nem is korrigalhato.
A "reszeles" a masik temahoz, "a miert szol maskeppen, amikor nem
szabadna neki"- hez, vagyis a hitvitahoz tartozik. Szot se tobbet rola.


> Mondom, egy halk pattanast lehet hallani! Nem hallottal meg ilyet?
> Tipikus grabbelesi hiba. Mindenki ismeri.

Nem hallottam. De en most nem is grabbelesrol beszeltem, hanem arrol,
hogy ha a szupercsucs HiFi lejatszodon hallgatsz egy bolti preselt
lemezt, akkor is vannak ilyen hibak, amik, ha nem is nevezhetok
pattanasnak, de valoszinuleg befolyasoljak az auditiv minoseget.
Grabbelni amugy ritkan szoktam, mert altalaban inkabb leirom DAO-val
az audio CD-ket. Ilyen kis pattanast meg nem hallottam, visszahallgatva
vagy teljesen jo lett, vagy nagyon rossz.


>> Meg hogy mennyire jo az equalizer, ami 3T-ket es a 11T-ket hivatott nagyjabol
> Ez mi?
Azt biztos tudod, hogy a CD-szabvanyban az EFM kodolas utan ket egyes kozott
legalabb 2, de legfeljebb 10 nulla lehet. A CD-re irando jelben tehat legalabb
3, de legfeljebb 11 bitido" (T) telik el ket el kozott. (Persze kozben van
mindenfele runlenght, 4T, 5T,...10T... A digitalis csendbol a 7T hianyzik.)
Ha belegondolsz, ezek kulonbozo frekvenciaju komponenseket jelentenek a jelben,
tehat barmilyen frekvenciafuggo csatornabol eltero amplitudoval jonnek ki.
Ezert, mielott valojaban digitalissa alakitanank a jelet, ezeket egy szintre
kell hozzni. Ezt vegzi az equalizer, tulajdonkeppen egy faziskompenzalt
"magaskiemelo" szuro. (Ha sebesseget valt a drive, az equalizert utana kell
hangolni, de ez konnyen megy, mert manapsag ugyis digitalis a megvalositasa.)

>> egy szintre hozni. Meg hogy tenyleg szabvanyos "beta"-val lett-e irva/preselve
>> a lemez. (A "beta" a HF jel szimmetriajara jellemzo, erdekes modon nem ott

>Itt mit jelent a HF?
High Frequency... Ez tulajdonkeppen az a jel, ami az olvasofejrol lejon,
ami a hasznos informaciot hordozza. (Ezen kukkolod a szemabrat.) Azert hivjak
"nagyfrekvenciasnak", mert nagyobb savszelesseget igenyel, mint a szervo-hibajelek.
(Ambar 40-szeres olvasasnal mar tenyleg 30MHz korul van.) Bocsi, de amikor regebben
foglalkoztam CD-fejlesztessel, akkor is igy hivtuk, azt hittem, szeles korben
ismert az elnevezes.


> ... Ezen kivul tesznek ele egy kis kristalyt, ami a sugarat
> szemmel lathatoan 3 reszre bontja. Olyan mint egy kettostoro kristaly,
> csak ez harmastoro :) Az micsoda es miert kell?
Az allitja elo a ket segedsugarat a savon tartashoz. (Haromsugaras es
haromsugaras rendszer kozott is van azonban kulonbseg, errol majd maskor.)

> A 3 tipus kozott az a kulonbseg, hogy a hosszukas folt milyen szogben all
> a lemez sugarahoz?
Igen, pontosan.

> Es az erzekelokrol mit tudsz? Regebbi 2x-4x meghajtokban
> 3 erzekelo volt a tokban. A maiakban tobb, szinte mini CCD kamera...
Marminthogy abbol a 3-bol a kozepso 4 reszre volt osztva... Nagy kulonbseg
ma sincs, csak a ket oldalso is ket reszre lett osztva... Ez a fenti
kijelentesemmel all osszefuggesben, de hadd ne menjek most bele, nagyon
dolgoznom kene mar... "3spot push-pull" a kulcsszo.



                                                Gabor