HIFI

[gabor.roman at philips.com]

 Sziasztok!

Valenta Ferenc irta:

>...
>... Ez mar nem az a Philips mint regen :(

Ez igaz.

>> (Most eppen azon szopok, hogy a nemreg fejlesztett kutyunk mar
>> lassan gyartasba kerulne, de amit 24X-esen megir, az egyre-masra
>> bukik el a teszteken BLER miatt... Mert tul nagy a jitter.)

> ??? Honnan veszed hogy a jitter miatt van? En 100% biztos vagyok
> benne, hogy a savkovetessel, vagy barmi egyebbel lesz a gond, de nem
> a jitterrel!

Mert megmertuk, es offspec... Ez persze irasi jitter, ugyhogy az
a "barmi egyeb" valszeg valami elkefelt irasi strategia. Ennek a hatasa
jelenik meg aztan brutalisan nagy jitterben visszaolvasaskor. (Ugyhogy
ennek a temank szempontjabol nincs is jelentosege, hiszen az emberek
az audio CD-lejatszojukba mindig csak boltban vett, preselt CD-t raknak
be ugyebar... :-))
A savkovetessel nincs gond, mert a preselt testdiscet olvassa
rendesen.

> Gondolkozni kene!
Azt kene. Csak nem hagynak... Ha kozelebbrol erdekel a dolog, elkuldhetek
par meresi eredmenyt, amit Yokogawa TA320-as time interval analyserrel
keszitettunk a sz at rul, meg a kevesbe sz at rul megirt lemezekrol, meg
a buzeralasahoz szukseges progit. Ha megtalalod, hogy melyik runlenght
kombinacional van a gebasz, vendegem vagy egy (sot tobb) sörre.

> A jitter bittevesztest nem okozhat, ha a lemezt
> ilyen gyorsulasnak tenned ki, mar 1x sebessegnel is azonnal ezer
> darabra robbanna!
Marpedig ez okoz, mert nagyobb, mint 29ns, es a lemez meg egyben van...
Igaz, mondom, ez egy sz at rul megirt lemez. (De a bolti preseltek sem
teljesen egyformak.)

> A masik kollega nem is irt ilyesmit, ket kulon dologrol beszeltek!
> O csak azt irta, hogy a jitter megjelenik a digitalis audio adatokban
> is, mint jitter, es az a kimenetre is eljut, es hallhato.

Ez igy ebben a formaban lehet, hogy nem igaz, az viszont trivialis
igazsag, hogy a CD mechanikajaban, szervo rendszereben, stb vegrehajtott
valtoztatasok igenis hallhatoak a kimeneten. Ezeknek az osszesitett
minosegenek pedig jellemzo meroszama jitter. A te logikad szerint
tökmindegy, hogy mi van odabent, amig nem okoz "szimbolumkozi athallast",
ez pedig nyilvanvaloan teves. Emiatt ragadtam billentyuzetet.


> Tobbszorosen nem igaz.
> - Az igy keletkezett 'torzitas' leginkabb pattanas jellegu, ...
> ...

"Torzitas" az en fogalmaim szerint azt jelenti, hogy a jelalak nem
pontosan olyan, mint amilyennek lennie kene. A "besaccolt" minta pedig,
ha kicsit is, de elter a mintatol, aminek ott kene lennie. Mivel az
ilyesmihez a ful nincs szokva a "valo vilagban", lehet, hogy erzekenyebb
ra, mint a "sima" harmonikus torzitasra. Talan.

> - A hibakat _nem_ a jitter okozza, semmi koze hozza
Lasd mint fent. A jitter egy altalanosan elfogadott meroszama mindazon
dolgok minosegenek, amik vegul is a hibakat okoz(hatj)ak.

> - A jittert egyedul a lemez fordulatszama befolyasolja, ...
Meg a lemez es az optikai tengely egymashoz viszonyitott dolese. Meg a
focus offset. (Nem a fokuszpontban a legkisebb a jitter, ki gondolta volna.)
Meg hogy mennyire jo az equalizer, ami 3T-ket es a 11T-ket hivatott nagyjabol
egy szintre hozni. Meg hogy tenyleg szabvanyos "beta"-val lett-e irva/preselve
a lemez. (A "beta" a HF jel szimmetriajara jellemzo, erdekes modon nem ott
a legkisebb a jitter, ahol tokeletesen szimmetrikus, hanem ugy 4% elteres kornyeken.)
Konstrukcios szinten pedig az, hogy Radialis, Tangencialis, esetleg Diagonalis
Orientacioju-e a Spot. (Merthogy a lezerfolt nem teljesen kerek, ki gondolta
volna.) A ROS elesebben erzekeli a pit-land atmeneteket, tehat elvileg kisebb
lenne a jitter, viszont a savon tartas maceras. TOS eppen forditva. (A mienk
DOS, mint arany kozeput...)


>> Legalabb is en massal nemigen tudnam magyarazni pl, hogy a CD-lejatszoknak
>> is van _merheto_ akusztikai visszacsatolasa...

> Persze hogy van. Mindenki tudja, hogy ha jol belerug, akkor egy
> idore elhallgat. Ha meg nagyobbat rug, akkor ossze is torik.
> ...

Ha jol emlekszem, savvesztesrol nem volt szo, de ha muszaj, elokeresem
a cikket. Mindenesetre suketszobaban, allvanyra tett ketyerenel eleg
nehez lenne hangszoro bogetesevel akkora hatast eloidezni, mint egy belerugas.


> Mi a fenenek hallgatni a botfulemmel? Le kell grabbelni parszor,
> ha egyforma az eredmeny, akkor nincs mirol beszelnunk. ...
> ...


Hat, a "ha rezdrotot tekerek a bal csuklomra, akkor jobban szol a zene",
meg a kincset ero tyukbelek vilagaba mar nekem sem all szandekom kovetni
az audiofileket. De ha egyszer majd ki kivannam cserelni valamelyik Hi-Fi
kutyumet, akkor nem bitmintakat fogok hasonlitgatni, hanem meghallgatom,
oszt' amelyiknek jobban tetszik a hangja, azt veszem meg.

A koszorult CD miatt bocsi, en kevertem bele a threadbe, mert valaki mas
is belinkelte a totalcar-rol azt a bizonyos cikket, es valahogy ugy
emlekeztem, hogy amiatt (is) robbant ki a vita. Csak peldanak hasznaltam,
eszem agaban sincs az enyemeket megkoszorultetni.

Meg annyit, hogy a valtozo sebessegu olvasas es buffereles teljesen
szokvanyos dolog a CD-ROM-oknal (azok nem is tudnak már 1X CLV-vel olvasni),
nomeg a hordozhato kutyukben is van jo nagy buffer a "shock protection"
miatt. A HIFI (lasd subject) asztali lejatszokban viszont, ha jol tudom,
meg mindig az 1X CLV divik, azokban, ha van is buffer, meglehetosen kicsi.
Vagy lemaradtam valamirol?

                                                Gabor