csoves erolkodo

[Szigeti Szabolcs]

> Az igaz, de a csonek vannak kapacitasai. A TV-technikaban mar ezek
> tettek ki a hangolokapacitasok jelentos reszet is, felette pedig
> egyre inkabb kezdenek hasznalhatatlanna valni a csovek...

A csovek max frekvenciajat ket dolog korlatozza. Az egyik a kapacitasok.
Ennek eleg nagy resze a kivezetes kapacitasa volt, ezert csinaltak regen
olyan trukkoket, hogy pl. a racsot hoztak ki "anodsapkan", (pl. ECH4) igy
messze kerult a tobbi elektrodatol.
A szinuveg meg a miniatur csovek sokat segitettek a dolgon, mert jelentosen
csokkentettek a kivezetesek impedanciajat, hogy elmarad a mindenfele
bakelitfej, mert a hosszu kivezetok.

Lehet tovabb menni, es kivezetes nelkuli csoveket csinalni, pl. a kulonbozo
nagyfrekis csovek, amelyeknek mindefele fura helyen van a kivezeteseuk, pl.
ugy, hogy eleve csotapvonalba illeszthetoek legyenek, stb. (lasd:
makkcsovek)

De ezen felul van egy masik korlatozo tenyezo, ez az elektronok futasideje.
Ha a ropulesi idejuk osszemerheto a hasznalt frekikkel, akkor baj van. Ezen
egyreszt a cso mechanikai meretenek csokkantesevel javitottak, (pl. nehany
10u elektrodatavolsagok, el lehet kepzelni, milyen precizitast igenyel, hogy
melegedeskor, stb. ne valtozzon), masreszt mas elvek bevetesevel, pl. a
klisztron az eleve azt hasznalja ki, hogy repulnek az elektronok, es repules
kozben lehet oket csomagokba rendezni, stb.

Szabolcs