DC-DC fojto meretezes (hipersil)

[Hidvegi Jozsef]

>És szerinted így lett méretezve? 10 meneten 15 V ! Nem tudom, hogy
>mekkora lehet a vaskeresztmetszet, de feltételezem, hogy nem túl nagy
>(ha másból nem, a melegedésből következtetve). Ha ugyanakkora
>örvényáramú veszteséget engedünk meg, mint 50 Hz-en, akkor kb.
>50 cm^2 keresztmetszet kellene.
Miert kevered ossze az 50Hz-es gerjesztest ezzel a nagyfrekis, egyenre
szuperponalt valamivel? A vashoz akkora legres tartozik, hogy meg jo nagy
egyenaram se teliti ugye. Erre jon valami egeszen jelentektelen valtogerjesztes
(haromszog alaku). Az a lenyeg, hogy ennek a haromszognek a meredeksege ne
legyen monduk 8-15-szor nagyobb (hutes kerdese) a halozati szinuszos (!!) B max
meredeksegenel.
Ez nem hozhato kozvetlen ossze a keresztmetszettel!

Itt egy szampelda (farasztas on):
Vegyunk pl egy 1cm2-es magot. Ezen legyen mondjuk az inkriminalt 10 menet. Ha
15A folyik rajta, az 150A-es egyengerjesztes. Ehhez kell ennel a vasnal
B=1,5Vs/m2 mellett legres = theta * munull / B = 150A * 1,256e-6Vs/Am / 1,5Vs/m2
=
1,256e-4 m, azaz kb 0,13 mm.
Ekkor L = (csak szamokkal mar) 10^2 * munull * 1e-4 / 1,3e-4 = 96uH,
durvan100uH.
Ha a freki mondjuk 100kHz, akkor T/2=5us.
Feles kitoltest es pl 30V betapot (meg 15V kimeno feszt) feltelezve
Udelta t (legyen ez a tovabbiakban Udt) = 15V*5us=75uVs.
Ebbol delta I (az aram valtozasa csucstol csucsig) = Udt/L=75e-6/100e-6=0,75A,
egesz jo, ezt kicsi elko is megeszi, effektivben mindossze kb 0,2A.

Na most ha 15A 1,5T-ra nyomatta a vasat, akkor 0,75A valtozas 0,075T (Vs/m2)
ingadozast okoz az indukcioban 5us alatt, ebbol dB/dt = 0,075/5e-6=15000 T/s
(V/m2).
A halozati frekinel dB/dt max = omega*Bmax = 314*1,5=470 T/s, valoban igy
melegedni fog mar a vas. De teljesen friss tapasztalatom szerint 9000-nel mar
max csak langyosodik, szoval csak alig dupla vaskeresztmetszettel mar ki lehet
jonni jol, ez meg 2 cm2 alatt van, messze nem 50 cm2.
Ugyanezt az L-t ferrittel csak legalabb 5cm2 vassal lehet elkovetni.

Ja, most latom, az eredeti peldaban 15kHz volt. Nem tudom viszont, hogy milyen
vas. Az valoszinu, hogy nincs a vas, a legres es a menetszam es a
rezkereztmetszet egymashoz jol  megvalasztva.

A menetszamot ugy kell (erdemes) meghatarozni egy adott vashoz, hogy
kiszamithato egy adott vasnal es az elore elgondolt hutesi modnal, hogy  milyen
aramsuruseg lesz megengedheto a tekercsben, ha a kivant modon tekerem teli.
Ebbol ki fog jonni a menetszam, amibol mar jon a legres... a tobbit fenn
leirtam. Konnyen lehet, hogy az eredeti peldaban az a 10 menet tul keves, nincs
jol kihasznalva az adott vas altal kinalt lehetoseg.

En igy szoktam szamolni, mindig a vasbol indulok ki, es innen lehet lefele vagy
folfele lepkedni a rendelkezesre allo vasakbol valogatva, max 2-3 lepesbol ki
fog jonni a meglehetosen jol eltalalt fojto.

>Egyébként nem értem, hogy miért javítottál ki? Egyrészt azt írtam, hogy
>érdemes elgondolkodni a ferriten. Szerinted nem szabad gondolkodni?
Ja persze, gondolkodni mindig erdemes. Nem akartam ilyen szinten belekotni!

>Másrészt szerinted ha a fluxus váltó-komponense egy nagy konstans
>értékre szuperponálódik, akkor megváltozik a veszteség nagysága?
Persze, hogy nem,  csak az szokott embereket tevedesben tartani, hogy a negyszog
feszultsegbol arra kovetkeztetnek, hogy negyszog fluxus lesz a vasban, holott a
fluxus alig fog valtozni szinte egyen.

hjozsi