Tavcso dolgai

[Hidvegi Jozsef]

Elhangozttak itt olyasmik, hogy fenyerositest is tud egy tavcso csinalni, meg
hasonlok.

Ehhez par gondolat.
Tudtommal tisztan optikai modszerekkel nem lehet olyan ejjellatot csinalni, hogy
mondjuk nem is akarok nagyitast, csak belenezek valamilyen eszkozbe, amiben
csakis lencsek vagy tukrok vannak, es lass csodat, tisztan latom azt, amit
szabad szemmel egyaltalan nem lattam. Regota agyaltam ilyesmin, aztan elvi
akadalyokat fedeztem fol.

Elso agyalas az volt, hogy lehet-e mondjuk 50ezer fokos homersekletet ugy
eloallitani, hogy egy pontra vetitem a ter minden lehetseges reszebol a nap
sugarait. Ra kell dobbenni, hogy az igy eloallithato max homerseklet elvileg is
(!!) a nap felszini homerseklete lehet maximum, tehat az a homerseklet, aminek
latszik,
mint sugarzo objektum. Ez sugarzasi torvenyekbol jon, kulonben lehetne perpetum
mobileg kesziteni (forrobb test fele sugarozna energiat hidegebb test).

Ennek folyomanya az is, amit fenntebb allitottam. A fenyerosito keszulekekben
tuti, hogy van aktiv elem.
Az egyetlen optikai mod a pupilla tagitasa lehetne, azaz nyilvan vannak olyan
elolenyek, amelyeknek sokkal nagyobb a pupillajuk relative is, masreszt persze
az ideghartya erzekenysege lehet meg elteres.

Ugye, milyen termeszetes, hogy a nappal lehet papirt meggyujtani, de egy tavoli
csillag kepevel mar nem? Pedig ha jol belegondolunk, es veszunk egy olyan
lencset, ami ugy tudja a messzirol jott fenyt gyujteni, hogy a fokuszpontot pl
120 fokos terszogbol erik a fenyek, akkor ha egy tavoli, de a  nappal egyezo
tulajdonsagokkal rendelkezo csillag kepet vizsgalom az ernyon, a fenysuruseg
azonos
azzal, mint amikor a nap kepet kepezzuk le egy ernyore ugyanezzel a lencsevel.
Csak az a kulonbseg, hogy a nap kepe az ernyon sokkal nagyobb lesz.

(Azert a pontossag kedveert meg kell jegyezni, hogy a tavoli csillag annyira
pontszeru fenyforras, hogy az ernyon keletkezo kep meretet nem a csillag fogja
megszabni, hanem az optikai rendszer (bleertve a levegot is) hibaja, tehat a
valosagban a kepen lelheto fenysuruseg sokszorosan alulmulja azt, ami lenne, ha
az optika tokeletes lenne. Szamokkal: ha a nap kepe egy lencsevel mondjuk 2mm
atmeroju az ernyon - a nap atmeroje 1,5 millio km, tavolsaga meg 150 millio km -
, akkor egy mondjuk csak 4 fenyevre (durvan 3,8e13 meter) levo, nap meretu
csillag kepe mar csak 8 milliomod mm, 8 nanometer, aminel akar a szemunkben is
minden csillag joval nagyobbnak tuno kepet hoz letre. Ugyanennel az optikanal
ugyanekkora kepe lenne egy mondjuk 1mm-es makszemnek 253 km-rol! Szembeszokoen
apro es tavoli tehat egy csillag, megis latjuk.

Mivel ejjeli csillagaszkodas kozben meg senki nem vakult meg, es a jelenseg
roppatnul hasonlit a lezeres temahoz, gyanus nekem, hogy nagyon nagymertekben
szamit az, hogy az a jokora fenysuruseg, ami eri a retinat,  mekkora teruletet
erint, meg ugyanugy, mint a fenti esetben, a hallatlanul kicsi teruletu kep
erzekszeruen jelentosen megno, meg az optika hibajabol fakadoan is.

Termeszetesen szamszerusegekkel a szemet illetoen megintcsak nem tudok
elohozakodni. Ugyanakkor megdobbentoen sokat lehet eldisszipalni fajlagosan,
ahogy csokkennek a meretek.

Pl - hogy elektro is legyen benne, nem is tanulsag nelkuli - egy 240 mm2-es
kabel el tud vinni 1000A-t ugy, hogy eleg meleg lesz. Ez picit tobb, mint
4A/mm2, kozben a feluleten lead kb 0,8 mW-ot mm2-enkent.
Ha ugyanennyit adatunk le egy 0,02 mm atmeroju rezdrottal, aminek 3,14e-4 mm2 a
keresztmetszete, akkor bele kell zavarni 360 A/mm2 aramsuruseget!! Ez persze
csak alig tobb, mint 100mA-tol letrejon, de nem meghokkento aramsuruseg? Na meg
persze ha az 1 mm3-ben keletkezo hot hasonlitjuk ossze, meg megdobbentobb az
arany:
Kabel: j^2*ro= 4^2*2e-5=3,2e-4 W/mm3,
vekony rezhuzal: ugyanigy szamolva: 2,6W/mm3, az arany 8 ezer.
Es ez meg nem is gombszeru problema, ahol az arany hasonlo mereteknel meg sokkal
nagyobb lenne a nem negyzetes, hanem kobos aranyok miatt - mint ahogy a szemben
is van. Masreszt ugye a meretaranyok is sokkal nagyobbak pl a nap kepe es a
lezerpont kepe kozott, ezert voltam erzesre is szkeptikus a szemkarosodast
illetoen.

hjozsi