Lezerpointer veszelyei

[Hidvegi Jozsef]

>Nem is kell lezerrel loni, legyen mondjuk egy neutronforras
>a masik oldalon. Nyilvan ebben az esetben sem lehet hasznalni a
>feketetestes okoskodast.

Oke, igy gondoltam en is.
A lezer azert jott csak szoba, mert volt itt egy olyan mellekszal, amely szerint
lezerekbol ossze lehet allitani egy adott homersekletu targy (lehet akar fekete
test is) sugarzasi spektrumat, es ezzel sugarozva egy testet - a leveliro
allitasa szerint - a sugarzas erossegetol (teljesitmenyetol) fuggetlenul nem fog
foljebb melegedni.

Na es itt jon egy masik gondolat:
Ha a sugarzas teljesitmenye megno az adott testen, es ettol fol is tud melegedni
jobban, mint abban a bizonyos egyensulyi allapotban tenne (amikor korul veszi
azonos homersekletu test teljesen), akkor nyilvan a magasabb homersekletu
helyrol lehet az alacsonyabb fele energiat aramoltatni, azaz valamilyen
teljesitmenyt kinyerni.

Ha van meg egy hangyanyi kedved elolvasni az alabbiakat, akkor el is jutunk a
vita egyik cikis reszehez, amivel VF marhara nem ertett velem egyet:

A gondolatkiserletben (amit most meg pontosabban igyexem megfogalmazni) volt
ket, kifele termikusan izolalt nagyon nagy (vegtelen) sik felulet, anyaguk
fekete test, sikiranyban nem vezetik a hot. A roluk jovo feny nem mas, mint a
homersekleti sugarzasuk. Legyen jo meleg, mondjuk 1000 fok, az mar azert
vilagit.
Odamegyek egy optikaval, es az egyiknek a fenyet - VF allitasa szerint ezt
lehet - a masiknak bizonyos feluletere koncentralom valahogy. Tehat ezen a
feluleten megnovelem optikai uton a masikrol ide eso fenysuruseget, azaz
fenyteljesitmenyt.

A keletkezett foltnak meg kell melegednie, hiszen a tobbihez kepest tobb fenyt
kap. O persze nem tudja, hogy ez egy spektrumaban azonos lezerrengetegtol
szarmazik-e, vagy a masik feluletrol gyujtottem ossze optikai modszerekkel, csak
azt tudja, hogy sokkal tobb feny (VF szerint elvileg korlatlanul tobb) jut ra.

Na most, ha foljebb melegszik, akkor kesz is a masodfaju perpetum mobile, nemde?

Ez velemenyem szerint olyan elrendezes, ahol meg az idealis fekete test
tulajdonsagait sem hasznaltuk ki, szoval valosagos anyaguak is lehetnek, mondjuk
izzo grafit feluletek, koztuk vakuum, sot, igazan az se fontos, hogy vegtelenek
legyenek, csak a tavolsagukhoz kepest elegendoen nagyok. Ha igaz lenne ez a
fenyerositesi lehetoseg, akkor valosagban is lehetne perpetum mobilet krealni.
Vagy homogen homerseklet eloszlasu terben homersekletkulonbsegeket letrehozni
kulso energiaforras nelkul. Legvadabb esetben elektromos uton teljesitmenyt
kihozni a ketfele  homersekletu felulet felhasznalasaval, majd radiohullam
formajaban elsugarozni, es lokalis hulest eloidezni. (Egy lehetoseg a Napban
utazasra.)

Nos, ezzel a gondolatkiserlettel akartam alatamasztani azt, hogy nem lehetseges
kiterjedt, egyenletes fenysurusegu fenyforras fenyet koncentralni.
Ebbol tovabbi kovetkeztetest is le lehet vonni: nem fog pl a hold felszinerol
keszitett kepre semmifele optikai cucc altal nagyobb teljesitmeny-suruseggel
erkezni feny, mintha ez az ernyo ott lenne a hold felszine kozeleben mondjuk
500m magasan, tehat gyakorlatilag a fel terbol (180 fokos terszogbol) esik az
ernyore feny a napsutotte holdfelszinrol.

Es innen  jott egy sejtesem, amit nem tudok bizonyitani (egyelore), hogy egy
optika altal ernyore kiterjedt fenyforrasrol lekepzett kep fenysurusege a kep
egy adott pontjan (a fenyforras targyon kivul) csakis az adott keppontba beeso
fenyek terszogetol fugg, tehat attol a steradiannal (jol mondom?) jellemezheto
szogterulettol, ahonnan jon oda a feny. Kerek esetben ez egy fenykup, es ennek a
kupszognek a negyzete lesz az, amivel aranyos lehet az  ide beeso fenysuruseg.

Nos, ez igy hogy fest? Ha nem veszed figyelembe ezt az utobbi bekezdest, a
folotte levok elfogadhatoak szamodra?

hjozsi