Lezerpointer veszelyei

[Hidvegi Jozsef]

>>>> Hogyhogy? Növeled a beeső energia-sűrűséget, és mégsem nő a
>>>> hőmérséklet? Ugye nem akarod ezt állítani?
>>>
>>> De igen, ezt allitom!
>>
>> Akkor részemről vége a vitának.
>
>En sem ragaszkodom hozza hogy folytassuk.
>Csak hogy tanulj is valamit belole, kerdezd meg errol Jozsit is.

Ha rolam van szok, akkor itt vagyok, bar lehet, hogy nem kellene mar
beledumalnom.

De nezd Feri, ha valoban ezt allitod, akkor ciki van.
Visszaterek a ket vegtelen (vagy veges, de egymastol valo tavolsagukhoz kepest
nagy kiterjedesu, szelein tokeletesen szigetelt) sikhoz, amiknek csak
homersekleti sugarzasuk van, egymassal parhuzamosak, es kivulrol izolaltak,
szoval legyen zart rendszer, entropia maxon van, szoval kialakultak az
egyensulyi viszonyok. Homersekletuk is azonos tehat.
Ekkor jovok a varazs-optikammal, mint ide tevedt utazo, es az egyiknek egy
bizonyos feluletdarabjan a masikrol jovo sugarzast ugyesen ugy tudom
osszegyujteni, hogy ide tobb feny jusson, mint mas reszekre. Ennek a
feluletdarabnak a homerseklete szuksegkeppen meg kell, hogy emelkedjen. Ha igy
van, vagyis van itt ebben az egyensulyi rendszerben forrobb meg hidegebb
felulet, akkor - ha elegendo technikai felszereltsegem van - energiat tudok
eloallitani pl elektronikai holmik uzemeltetesehez, mint urhajos. Ez az
eloallitott energia ebben a zart rendszerben korlatlanul fog a rendelkezesemre
allni, pl fel tudom halmozni.
Mondhatod, hogy nincs itt perpetum mobile, mert a rendszer energiajat vonom el.
Na de akkor hogy van ezekkel a fott etelekkel? Szerinted lehetseges, hogy van
egy zart rendszer allandosult allapotban, minden egyforma homersekletu, en meg
tudok ebben a rendszerben barmilyen eszkozzel kulso energiaforras nelkul
hidegebb es forrobb tersegeket eloallitani? Valoban? Hat ezt nem gondolhatod
komolyan azzal az emilcimmel, amit hasznalsz! Meg ha igy lenne, akkor lehetne
olyan hutogepet csinalni, ami egy forro es zart rendszerben tudna hideg vagy
meleg reszeket letrehozni megintcsak kulso energiaforras nelkul! Tehat pl
lehetne sarki utazokabint futeni, vagy Venuszkutato szerkezetet csinalni ugy,
hogy annak a beljsejeben tartosan legyen mondjuk foldi normal homerseklet, de ne
aksikbol vagy atomreaktorbol, esetleg helyben talalhato anyagok kemiai
reakcioibol szarmazo energiat hasznalna a hutesre, hanem csak pl optikai
eszkozoket, es az eloallitott hofokkulonbsegbol szarmazo lehetoseget kihasznalva
pl radiohullam formajaban kisugarozna a folosleges energiat a kabin belsejebol.
Mert ugye hofokkulonbsegbol elvileg elektromos energia is eloallithato.

Erre iranyult az az egyszeru kiserletem is a feher papirokkal, meg a kek eggel a
masik, es ha  1 db sima lencsevel nem lehetett eloallitani fenyesebb foltokat a
kornyezetnel, akkor hiaba egeszitenem ki ujabb lencsekkel, akkor sem menne.
(Kulonben egy tavcsovem is van, azzal sem ment). Az egyszem lencsevel nem csak a
fenyesebb felulet eloallitasa nem sikerult, hanem a sotetebb felulet eloallitasa
sem!! (Ezek egyebkent tisztan optikai meggondolasokbol is kijonnek. Gondoljuk
csak az eget pl vegtelen tavoli vegtelen kiterjedesu sikszeru fenyforrasnak, es
az ernyot tegyuk a lencse gyujtopontjaba, es gondolkodjunk el, hova milyen kepet
akar lekepezni, valamint milyen fenyek jutnak meg a keppontokba mashonnan, tehat
nem a lencsen at.)

Na jo, eldugulok, megint le fognak cseszni az optika at irisz.hu  miatt.

hjozsi

Ps: tartozom egy magyarazattal valakinek egy korabbi emiljeben feltett kerdesre,
hogy akkor miert latszik olyan fenyesnek az ilyen-olyan csillagkod, amikor
szabad szemmel nem is latjuk.
Nos, itt bizony a pontszeru fenyforrasok garmadajarol van szo, es valoban fenyt
gyujt a tavcso, mint minden esetben. Egy-egy csillag elvileg olyan fenyes pontot
okozna a szemunkben ugye, mintha szabad szemmel neznenk a napot, csakhat
sokkal-sokkal kisebb pontot. Egy helyen ki is szamoltam, hogy egy 4 fenyevnyire
levo csillagnak mekkora kepe lenne, de sokkal nagyobb van neki, mert szamos
hatas miatt sokkal eletlenebb a kep, mint ez a meret. Ha egyre nagyobb
tavcsoveket keszitunk, egyre nagyobb nagyitassal, akkor is csak pontszeruek ezek
a csillagok az ernyokon (retinankon), csak az egyes pontok egyre tobb fenyt
fognak kapni. Es ez a megteveszto dolog ebben a fenyerosito kepessegben
pontosan. Hihetetlen elkepzelnunk, hogy latunk egy objektumot, pl egy napmeretu
csillagot 1millio fenyevnyire, aminek az elvi kepe a szemunkben a napunk kepenel
(0,25mm) a tavolsagaranyoknak megfeleloen kisebb. Mivel a nap kb 1e-13
fenyevnyire van tolunk, ezert a ket tavolsag aranya kb 1e19, tehat a tavoli
csillag kepe elvileg a szemunkben  csak kb 0,25e-19 mm atmeroju lenne. Ha ezt
egy oriastavcso 1000-szeresere nagyitja, meg mindig csak 0,25e-16 mm lenne a
merete, ami meg mindig pontszeru, szoval a szemunk csak a bejovo feny
mennyiseget erzekli, a targy meretet nem, viszont 1millioszor erosebb fenyu lesz
ez a pontszeru feny. Hat ezert vilagit a gombhalmaz! Foleg, ha meg ossze is
folyik az egesz, mert qrvasok csillag van ott, ekkor csak egy jo eros, immar
kiterjedessel is rendelkezo objektumot fogunk latni. Pedig elvileg csak
rengeteg, szinte kiterjedes nelkuli fenypontunk kellene, hogy legyen.