Lezerpointer veszelyei

[Hidvegi Jozsef]

Feladó: Badly Configured Clients, Inc. <vf at elte.hu>

>Mindossze annyi igaz, hogy egyszeres nagyitasnal, hagyomanyos
>eszkozokkel nem nagyon megy.
En meg azt allitottam, hogy semmifele nagyitassal vagy kicsinyitessel vagy
barmilyen optikaval sem  megy.

Elolvastam a szep hosszu, rengeteg dologban igen figyelemremelto leveledet, de
sokmindent egeszen sikerult felreertenunk, elmegyunk egymas mellett.
En sosem a tavcsovek fenygyujto kepessegerol beszeltem, hanem arrol, hogy
lathatom-e fenyesebben az adott objektumot annal, mint szabadszemmel, ha olyan
kozel mennek, amilyen kozelrol ugyanakkoranak lathatom, mint amekkoranak a
tavcsoben latom tavolrol, az eredeti helyrol. Erre mondtam, hogy nem.

Ezt a nagy atmeroju de kis fokusztavolsagu lencses kepet nezni... teljesen
elvetem. Probald ki, gondold at, ez rosszabb mindennel. :-)

Es most nagyon egyszeru kerdest teszek fel:
Van egy nagy feher fal, mondjuk rasut a nap. Odamegyek hozza kozel egy barmilyen
optikaval, amivel nezhetem a falat. Lathatom-e vilagosabbnak, mint szabadszemmel
nezve, es ha igen, miert?
Ha a falhoz kozel menve egy fenyerzekeny ernyovel megmerem, hogy mennyi feny jut
ennek egysegnyi feluletere errol a falrol, majd fogok megint egy akarmilyen
optikai rendszert, es ezzel juttatok erre az ernyore fenyt, akkor merhetek-e
nagyobbat, mint nelkule?
(Az en valaszom mindkettore az, hogy nem. Nem lathatom a falat semmivel se
vilagosabbnak, mint szabadszemmel, es nem tudok semmifele optikaval az ernyore
nagyobb fenysuruseget produkalni, mintha semmit nem teszek oda. Figyelem! A
vilagito fal nagyon nagy kiterjedesu a fenyerzekeny ernyo tavolsagahoz kepet!
Legyen vegtelen.)

Ha ebben tisztazodunk, akkor lehet tovabb mendegelni, ha van kedved, es a
tobbiek elturik.

Ja, egy apro reagalas a holdszemuvegre. Hat ha a hold felszinet nezne az illeto
kozelrol, akkor nem kellene valami jo kis holdszemuveg? Ennek a napsutotte
felszine meg sokkal jobban vilagithat, mint a fold napsutette felszine, hiszen
nincs legkor, ami csokkentene akarcsak valamicsket is a napfenyen. Szabadszemmel
is eleg vakito a hold, csak nagyon kicsi a kepe a szemunkben.
A lampa izzo wolframjat is tudjuk nezni mondjuk 3 m-rol, de ha ugyancsak 3
meterre lenne egy 5m2-es 2500 fokon izzo felulet, azt mar nemigen tudnank nezni
semeddig sem, sot, mi magunk is gyorsan kigyulladnank. Pedig ennek a nagy
feluletnek egy bizonyos lampa-wolramnyi resze pontosan ugyanoda ugyanolyan
fenysuruseggel kepzodik le a szemunkbe! Ez csak nem vitathato man!

hjozsi