Lezerpointer veszelyei

[Badly Configured Clients, Inc.]

Thus spake Hidvegi Jozsef:

> Na igen, de en az ernyon talalhato fenysurusegre gondoltam, nem az ossz fenyre.

Akkor is tevedsz :) Trivialis: a Napra iranyitott tavcso mogott olyan
fenysuruseg van, hogy az uveg elpattan, szuro olvad, retina parolog, stb...

> Ha van egy fenykorong, mondjuk egy valami altal valamennyire megvilagitott feher
> lap. Fogok egy optikat, es tole egy bizonyos tavolsagra lekepezem ezt a
> fenykorongot. Legyen olyanok az optikai viszonyok, hogy ugyanekkorara csinalom,
> tehat megkapok egy masik fenykorongot szinten egy szep feher lapra.
> Ha optikai uton meg lehetne csinalni, hogy a masodik fenykorong sokkal erosebb
> fenyu legyen, akkor - ne'mi prizmak segitsegevel - a jatekot elkovetem

Ezt persze hogy nem lehet. De a tavcsobe nezve fenyesebbnek lathatod.
Nincs szo energia-nyeresegrol, hanem csak arrol, hogy nagy feluletrol
osszegyujtott feny jut be a szembe, kis feluleten nagyobb fenysuruseget
keltve. Termeszetesen a lencseatmero/kilepo pupilla/nagyitas kozott
osszefugges van, nem lehet tetszoleges kombinaciokat tisztan optikai
uton megvalositani. (? ez sem biztos, csak a hagyomanyos lencsek/tukrok
kepalkotasara ervenyes, nem tudom meg milyen egyeb megoldasok leteznek)

> Na jo, tudom, nemegeszen errol van szo. Amirol viszont szo van, az az, hogy
> optikailag megoldhato-e, hogy egy egitestet pl fenyesebbnek lassak tavcsovel,
> mint anelkul. En azt allitom, hogy nem. A fenyesseg alatt nem az ossz

Dehogynem. Pont erre valok a tavcsovek, ezert keszitik oket jo nagy
lencsevel/tukorrel. A 6m-es tavcsobe belenezve egy gyertyalangot valami
50000km-rol lehet latni! A nagyitast tetszolegesen kis lencsevel is
meg lehetne oldani, _kizarolag_ a fenyero miatt kell a nagy lencse/tukor.

> A tavcso nem csinal mast, mint jelentosen megnagyitja a targy kepet, tehat a

Nem, tevedes! Nem mindig van szukseg a nagyitasra. Pl a csillagaszatban
a fenyerosseg sokkal fontosabb! A szukseges nagyitast meglepo modon egy
10000Ft-os tesco gazdasagos tavcso is tudja. Mely eg objektumokhoz pedig
messze tul nagy is a nagyitasuk.

> fenyt bepreselni a szemembe. A hatalmas atmeroju tavcso azt fogja csinalni
> azonos nagyitas mellett max, hogy a homlokomra meg a szemem ala is fog fenyt
> juttatni ugyanarrol a pontrol, es ha ezt be tudnam juttatni a retinam ugyanarra
> a pontjara, akkor nyernek, de nem tudom bejuttatni.

Szukseg eseten eloashatom a csillagaszat-jegyzeteimet, emlexem hogy
ez benne van. Valami olyasmi remlik, hogy lencseatmero/nagyitas=kilepo
pupilla, legalabbis bizonyos tavcsotipusokra. Ebbol lathatod, hogy 10x
nagyitasnal 100x nagyobb az elerheto energiasuruseg. A nagyitas novelesevel
pedig gyakorlatilag tetszolegesre novelheto a lencseatmero, es az
energiasuruseg is! Valojaban ez nem egy gyakorlati korlat, mert kis
nagyitast rovid fokuszu tukorrel/lencsevel lehetne elerni, es olyat nagy
meretben baromi nehez csiszolni, ugyanis paraboloid feluletet kene
eloallitani. Tulajdonkeppen mindig paraboloid vagy hiperboloid tukorre
van szukseg, de hosszu fokusz eseten (a kisebb gorbulet miatt) a sokkal
egyszerubben, olcsobban es jobb minosegben gyarthato gombtukor a feny
hullamhosszannal kisebb mertekben ter el az idealis para/hiperboloidtol,
igy az is megfelel, a mukodest nem befolyasolja lenyegesen.
Tehat ez egy elmeleti kerdes, a gyakorlatban hasznalt nagyitasokhoz
egyszeruen nem keszitheto olyan nagy tukor/lencse, hogy ez a korlat
csokkentse a hatekonysagot. Nyilvan egy 6 meteres tukorrel nem a 10m-re
napozo nudistakat szoktak lesni, hanem a galaxishalmazokat parmilliard
fenyev tavolsagban.

> felszint. Ennel nagyobb fenysuruseget a retinamra nem kaphatok semmifele
> optikaval. Nos, csak ezt allitottam, semmi mast.

Nem igaz. Kaphatsz, siman meg is vakulhatsz.

> direktben vagy visszaverve. Ekkor ez a kis gomb felmelegedne a nap felszini
> homresekletere, es nem tovabb. (A kis gombnek max akkoranak kell lennie, mint
> amekkorara a paraboloid lekepezi a napot.)

Ez igaz. De ebbol nem kovetkezik az allitasod, de meg forditva sem
lenne igaz. (Ha az allitasod igaz lenne, nem kovetkezne belole hogy
nem lehet 6000K-nal nagyobb homersekletet elerni) Semmi koze egymashoz
a kettonek, ez a Planck sugarzasi torveny kovetkezmenye. Ugyanolyan
feluleti homersekletu testek kozott a sugarzas nem szallit energiat,
tetszoleges energiasurusegnel sem. Az optikahoz _semmi_ koze!
Egy pelda: csak hocserelokkel nem tudsz egy hatalmas melegviz-tartallyal
egy pohar vizet melegebbre melegiteni a tartaly homersekletenel. De az
energia-surusegre, teljesitmenyre stb.. nincs korlat.

> hjozsi

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Az eg nem a csillagoknal kezdodik, hanem a fuszalak hegyenel. (J.M.)"