Lezerpointer veszelyei

[Hidvegi Jozsef]

Feladó: Badly Configured Clients, Inc. <vf at elte.hu>

>> Figyelemremelto megint az, hogy mekkora teruletet bombazunk a retinan. Ha egy
>> csillagaszati tavcsovet a napra iranyitunk, es abba belenezunk, nem no a
retina
>> egysegnyi feluletere juto fenyteljesitmeny (tudom, hihetetlen, de
bizonyithato)
>
>Nehez lesz bizonyitani, ugyanis nem igaz. A tavcso fenygyujto-kepessege
>a lencse/tukor atmerojetol fugg, a nagyitas viszont ettol fuggetlen.

Na igen, de en az ernyon talalhato fenysurusegre gondoltam, nem az ossz fenyre.

Nem fogalmaztam eleg pontosan. En arra gondoltam, hogy optikailag nem lehet
megcsinalni azt, hogy a targy fenyesebben latszodjon azonos latszolagos merete
mellett, mintha szabadszemmel neznem - felteve, hogy ugyanakkora marad a szemem
pupillaja.
Tehat van egy tavoli targy, aminek a feluleterol valamennyi feny jon m2-enkent.
Ezt a targyat nezem, es eppen latom a reszleteket rajta, ami alatt nem azt
ertem, hogy olyan messze van, hogy ezert eppenhogy latom, hanem hogy
sotet-vilagos foltokat el tudok kuloniteni.
Na most, ha ezt egy tavcsovel nezem, ami persze meg is nagyitja rendesen, akkor
az adott targyat igy nem latom jobban, mintha olyan kozel mennek hozza, hogy
ugyanekkoranak lassam.

Ezen belul persze sotetiteni blendezessel lehet, de vilagositani a
szabadszemeshez kepest nem.

Maskepp:
Ha van egy fenykorong, mondjuk egy valami altal valamennyire megvilagitott feher
lap. Fogok egy optikat, es tole egy bizonyos tavolsagra lekepezem ezt a
fenykorongot. Legyen olyanok az optikai viszonyok, hogy ugyanekkorara csinalom,
tehat megkapok egy masik fenykorongot szinten egy szep feher lapra.
Ha optikai uton meg lehetne csinalni, hogy a masodik fenykorong sokkal erosebb
fenyu legyen, akkor - ne'mi prizmak segitsegevel - a jatekot elkovetem
ketiranyba, egyik korong kepe a masik legyen, es forditva. Mindket optika
jelentosen erositse a fenyt, a vegen fenyrobbanas kovetkezik be. :-)) De
legalabbis megvan egy bizonyos fajta orokmozgo elvi felepitese.

Na jo, tudom, nemegeszen errol van szo. Amirol viszont szo van, az az, hogy
optikailag megoldhato-e, hogy egy egitestet pl fenyesebbnek lassak tavcsovel,
mint anelkul. En azt allitom, hogy nem. A fenyesseg alatt nem az ossz
fenyerosseget ertem, hanem a retinam egysegnyi teruletere juto fenyt, tehat
retina fenysurusegre gondolok.
A tavcso nem csinal mast, mint jelentosen megnagyitja a targy kepet, tehat a
retinan is nagyobb lesz a kep. A fenysuruseg akkor lesz itt max, ha ugyanarrol a
pontrol erkezo fenysugarak a leheto legnagyobb terszogbol erkeznek a retinara.
Ez meg akkor fog bekovetkezni, ha max a blendem, vagyis max a pupillam. A
tavcsovel ezen a pupillaresen at nem tudok sehogysem ugyanarrol a pontrol tobb
fenyt bepreselni a szemembe. A hatalmas atmeroju tavcso azt fogja csinalni
azonos nagyitas mellett max, hogy a homlokomra meg a szemem ala is fog fenyt
juttatni ugyanarrol a pontrol, es ha ezt be tudnam juttatni a retinam ugyanarra
a pontjara, akkor nyernek, de nem tudom bejuttatni.

Termeszetesen rontani lehet a viszonyokat azzal, hogy a tavcso bemeno nyilasat
pl elkezdem blendezni, igy egyre halvanyabb kepet kapok. a halvanyulas ugy all
elo, hogy a szemembe is egyre kisebb atmeron at mennek be a fenysugarak. Amig ez
nagyobb, mint a pupillam, nem erzem a halvanyulast, csak akkor, amikor mar
kisebb. (Van egy meglehetosen kis objektivu tavcsovem, marha nehez vele
megkeresni a celtargyat ezert). En azt allitom, hogy a max fenyero az, amit pl a
holdat nezve akkor kap a szemem, ha ott vagyok a hold kozeleben (monduk 500m-re,
1m-re vagy 500 km-re a felszintol), es nezem szabad szemmel a napsutotte
felszint. Ennel nagyobb fenysuruseget a retinamra nem kaphatok semmifele
optikaval. Nos, csak ezt allitottam, semmi mast.

Bizonyara sokan elszorakoztak lencsekkel meg nappal, papirt gyujtogatva. Itt is
ilyesmi jon be. Ket dologtol fugg, hogy milyen fenysuruseg jon ossze: a
fokusztavolsagtol es a lencse atmerojetol. Hiaba nagy a lencse atmeroja, ha jo
nagy a fokusztavolsaga, mert ekkor nagy korongkent kepezi le a napot. Es hiaba
kicsi a fokusztavolsag, ha apro a lencse ehhez kepest. A fenysuruseg akkor max,
ha az oda erkezo fenyek a leheto legnagyobb terszogbol erkeznek. A nap eseteben
a max fajlagos fenyteljesitmenyt egy kis gombre ugy lehetne juttatni, ha
csinalnanak egy olyan paraboloid tukrot, aminek a szele ebbol a kis gombbol
nezve mar osszeolvad a napkoronggal, igy a ter minden iranyabol jon a napfeny
direktben vagy visszaverve. Ekkor ez a kis gomb felmelegedne a nap felszini
homresekletere, es nem tovabb. (A kis gombnek max akkoranak kell lennie, mint
amekkorara a paraboloid lekepezi a napot.)

hjozsi