Katodsugarcsoves kijelzok...
Kubler Istvan
kiskubi at prolan.hu
Fri Jun 8 20:00:42 CEST 2001
Hali!
> elterito tekercs onindukcioja miatt teljesen hirtelen ugrasokat nem tudsz
> csinalni a jelben, nem veletlen igy talaltak ki. Az ugraskor lesz egy
> harmikusokban gazdag belenges az elteritesben, vagyis a visszafutas alatt
Jaja. Biztos lenne. A mostani vizszintes elteritesben is van,
vagy nincs? Azt is ugyanolyan gyorsan kell cibalni, csak na-
gyobb amplitudoval.
> A mostani rendszerben minden keppont ugyanannyi ideig kap gerjesztest.
> Idealis fokusznal termeszetesen a Te rendszeredben is ez tortenne, de a
> valosagban a kepernyo jobb oldala fenyesebbnek latszana. (Itt is kell
> korrigalni)
Ezt nem ertem, hogy miert irod. Az tiszta, hogy ha pl. a lep-
csozetes osszetevom (gyakorlatilag egy sorfrekvencias harom-
szogjel a fuggoleges elteritesen) nem lenne eleg nagy, akkor
a kepernyo szelen "osszeernenek" a sorok. Egyebkent ha a ha-
romszog olyan szep haromszog, mint ma a furesz, akkor nincs
baj.
> 3., A visszafutasi ido egy ablakot ad, amelyben a szinkronizalo aramkorok a
> TV-ben tudnak igazodni a szinkronjelek instabilitasahoz. (Egy viszonylag tag
> idoablakod van, amin belol a kepernyon lathato minosegromlas nelkul lehetnek
> pontatlanok a szinkronjelek.)
Na az ilyeneket nem tudtam sajnos... Ezert irtam Nektek. :)
> Ahogy irtak a tobbiek is: Nem olyan kicsi ez az aldozat. Ennel sokkal kisebb
> aldozat lenne pl. a PC architekturajat alapjaiban attervezni, hogy mondjuk
> egy AMIGA bonyolultsagu kis gep ne verje kenterbe (nehany helyen meg ma
> is...) az idokozben szilicium eroditmennye tuningolt rendszerunket... Ennek
> 'csak' annyi az akadalya, hogy az eddig hasznalt osszes gepet,
> csatolokartyat, spec illetsztoket, illetve a programok 90 szazalekat lehetne
> elhajitani.
Hm... azt nem gondolom, hogy kisebb aldozat lenne. Jo, persze,
most kisebb, mert a processzortervezok orult konkurrenciaharc-
ban kuzdenek, es meg (egy kicsit) tudnak fejlodni. (Bar szerin-
tem az a mostani exponencialis fejlodes szep lassan elkezd la-
posodni, es beall egy vizszintestol kevesse eltero novekedesre).
Ha a Compaq kiszallt a gyartasbol, mert nem birta az iramot, az
jelent valamit. :)
De ha megnezed: ma minden processzor belul RISC, mert muszaly
azt az 1-2 % sebessegnovekedest elerni, amit ezzel elernek, ak-
kor is, ha bazi sok fejlesztesit kell raszanni. Minden CISC-
utasitast atkonvertalni RISC-be, stb... nem is beszelve a szu-
perskalar processzorokrol, az ember lemegy hidba, ha meghallja,
mit megmozgatnak azert, hogy par %-kal csokkentsek az utasita-
sok kozotti fuggosegeket, ami a parhuzamos mukodest gatolja.
Regiszteratnevezes, eredmenyelorekuldes, felteteles elagazasok
becslese, stb... (most vizsgaztam:)) )
A P4-nel most azt talaltak ki, hogy egyszerubb legyen, szaki-
tottak a PPro-P2-P3-architekturaval. Ugyanakkora orajelnel las-
sabb, mint egy P3, cserebe birja 1.4-1.7 GHz-ig.
A masik: a csatolokartyakat is cserelni kell idonkent, mert
valtoznak a buszok. A memoriakat is. Pl. most baromira szeret-
tem volna venni egy Matrox G400-ast, mert szep kepe van, jo,
meg haverom ir most ra MPEG-lejatszot, meg minden, de: AGP-
buszos. Jo, akkor uj alaplap. Jo, akkor uj proci. Meg memoria.
Es oruljek, ha 1-2 ISA-hely meg lesz benne. Hat egy turot...
A harmadik: a szoftverek miatt igazan nem kellene tartani a val-
tozasoktol: a C-forditot kitalaltak, ma mar ugyis igyekeznek az
emberek portolhato programokat irni, sot, ha kell, ha nem, a
programokat _ujrairjak_ a cegek 2 evente - ki javit rajta, ki
ront (penzt akar vele keresni - khmm khhmm), sot. A regi prog-
ramok meg ugysem futnak a mai gepeken, hiaba van kompatibilis-
nek kikialtva. Latod, a listan is volt mar ilyen problema. Egy-
ket helyen mennek meg Clipper-es dolgok, de persze regi gepekkel.
Na sajat temamat elterelem. :)
> sokkal jobb minosegben, tobb musor mehetne. Viszont megsem megy.... Amikor
> sokan feketefeher, esetenkent (meg mindig!!!) elektroncsoves TV-t neznek,
> akkor nem varhato el, hogy vegyenek uj keszulekeket.
Hoppa... A teve nagyobb ur, mint a szamitogep? :D Valahany-
szor X Y f.ngik egyet a M........-nal, mindenki uj gepet vesz...
:)))))))
Persze, a nyugdijas mamitol nem varom el, hogy dobja ki a jo
kis mukodo tevejet. De mondjuk monitorban gondolkodom.
> A haromszogjeles elteritesre visszaterve: A teljes aramkori felepitest at
> kellene dolgozni emiatt, (beleertve a sorkimeno trafot, meg kornyeket is...)
> ami hatalmas penzbefektetes, illetve magas kockazat egy nagy cegnek is. (Nem
Ezt elismerem.
> memoriak, A/D, D/A aramkorok bosegesen.) A gond az, hogy a hagyomanyos
> kapcsolastechnika megtartasa mellett, egyszeru letapogatasi frekvencia
> novelessel ugyanazt az eredmenyt kapod, lenyegesen egyszerubben, olcsobban.
> Akkor meg miert csinalna meg valaki? :-)
Ezt nem igazan. Ha az atallast nem nezzuk.
> Ma mar a plazma, illetve LCD-eszkozoket fejlesztik. Hamarosan olcsobbak
> lesznek, mint a katodsugarcsoves homunkuluszok.
Hah... megigerem, abban a pillanatban elfelejtem az ege-
szet...:))
> Ma is vannak LASER-esben igy mukodo eszkozok. Pl. (Talan a MOM-nal) regen
> gyartottak egy szines lezerprojektort. Abban soklapu forgo prizma, vagy
> tukor vegzi az elteritest, vagyis a LASER oda-vissza pasztazik vizszintesen,
Mi? Es ez vektoros, vagy teljes kepet rajzol? Ha utobbi,
akkor jol ossze kell szednie magat... :) Es mivel modu-
laljak?
-k-
More information about the Elektro
mailing list