Katodsugarcsoves kijelzok...

[Kis Norbert]

Szia Istvan!


>Feladó: Kubler Istvan [mailto:kiskubi at prolan.hu]

>Volt egy olyan otletem: mi lenne, ha a vizszintes elterites
>nem fureszjel szerint menne, hanem haromszog szerint. _Sok-
>kal_ kisebb lenne az elektromagneses sugarzas felharmonikus-

Az otleted nem rossz, korabban mar en is gondolkodtam hasonlon, igaz szkop
ernyojen valo megjelenitesre. Ott kicsit egyszerubb a dolog, mert
elektrosztatikus az elteritese. (Joval kisebb a 'tehetetlenseg'.)

Az aggodalmaim, (amik esetleg megnehezitik a dolgod), a kovetkezok:

1., 
Az altalad emlitett 'lepcsozetes' fuggoleges elteritessel az a bibi, hogy az
elterito tekercs onindukcioja miatt teljesen hirtelen ugrasokat nem tudsz
csinalni a jelben, nem veletlen igy talaltak ki. Az ugraskor lesz egy
harmikusokban gazdag belenges az elteritesben, vagyis a visszafutas alatt
kicsit felfele fog menni az elektronsugar az ernyon, ami azt eredmenyezi,
hogy ilyen kis tavolsagoknal rairhat a felette levo sorra. Ezt nehez
kikuszobolni magneses elterito rendszernel. (Gondolj pl. az 'S-korrekciora',
amivel az elteritest linearizaltak...)

2.,
A mostani rendszerben minden keppont ugyanannyi ideig kap gerjesztest.
Idealis fokusznal termeszetesen a Te rendszeredben is ez tortenne, de a
valosagban a kepernyo jobb oldala fenyesebbnek latszana. (Itt is kell
korrigalni)

3., A visszafutasi ido egy ablakot ad, amelyben a szinkronizalo aramkorok a
TV-ben tudnak igazodni a szinkronjelek instabilitasahoz. (Egy viszonylag tag
idoablakod van, amin belol a kepernyon lathato minosegromlas nelkul lehetnek
pontatlanok a szinkronjelek.)
Altalaban a szinkronaramkorok felepitese olyan, hogy egy veletlen bekapott,
de teves szinkronimpulzusra nem indulnak be, ha az tulzottan hamar (a sorido
fele elott) jon meg. Nem veletlen.

>tartalma, kisebb energia kellene hozza, ezekbol egy kicsit
>aldozva nagyobb frekvenciaval mukodhetnenek, kevesbe ronta-
>nak a szemet.

Ahogy irtak a tobbiek is: Nem olyan kicsi ez az aldozat. Ennel sokkal kisebb
aldozat lenne pl. a PC architekturajat alapjaiban attervezni, hogy mondjuk
egy AMIGA bonyolultsagu kis gep ne verje kenterbe (nehany helyen meg ma
is...) az idokozben szilicium eroditmennye tuningolt rendszerunket... Ennek
'csak' annyi az akadalya, hogy az eddig hasznalt osszes gepet,
csatolokartyat, spec illetsztoket, illetve a programok 90 szazalekat lehetne
elhajitani.

Ugyanez a baj a szinkodolasi, vagy eppen a TV atviteli szabvanyokkal is.
Mindenki tudja, hogy elavultak, nem optimalisak, raadasul ma az adott savban
sokkal jobb minosegben, tobb musor mehetne. Viszont megsem megy.... Amikor
sokan feketefeher, esetenkent (meg mindig!!!) elektroncsoves TV-t neznek,
akkor nem varhato el, hogy vegyenek uj keszulekeket.
Gyakorlatilag tomeghiszteria torne ki...
Ott van a D2MAC, meg a tobbi digitalis rendszer esete. Nehezen terjed.

A haromszogjeles elteritesre visszaterve: A teljes aramkori felepitest at
kellene dolgozni emiatt, (beleertve a sorkimeno trafot, meg kornyeket is...)
ami hatalmas penzbefektetes, illetve magas kockazat egy nagy cegnek is. (Nem
is a fogado digitalizalo aramkor, a nagymeretu videomemoria, meg a specialis
videojel kisorozo, illetve a vegso D/A a gond, mert vannak mikrovezerlok,
memoriak, A/D, D/A aramkorok bosegesen.) A gond az, hogy a hagyomanyos
kapcsolastechnika megtartasa mellett, egyszeru letapogatasi frekvencia
novelessel ugyanazt az eredmenyt kapod, lenyegesen egyszerubben, olcsobban.
Akkor meg miert csinalna meg valaki? :-)

>hogy igazan kitalalhattak mar tobben is.

Olyan katodsugarcsoveknel, ahol elektrosztatikus elterites van, hasznaljak
is. Regebbi fel-digitalis szkopoknal a vektoros megjelenites mellett ezt is
alkalmaztak (Ugyanis ott nem mindegy, hogy az elektronkapcsolo mennyi idot
tud a digitalis megjelenitesnek szentelni). Mara azonban ezek a megoldasok
mar szinte teljesen eltuntek.

>Egyeb allat otletek: egyszerre ket (vagy tobb) elektronsu-
>gar, mint egy szkopban. Vizszintesen (netan fuggolegesen)
>elfelezni a kepet... ennek lenne egyfajta hibaja, ahol a ket
>kep osszeer, talan maszna is a melegedessel. De megintcsak
>dupla kepfrissitesi ido vagy fele rangatas.

Dupla magneses elterito rendszer, ami nem zavarja egymast? Pl. ketnyaku
kepcso, antipermalloy otvozetbol keszult ernyokolo serleggel? Dupla
elektronika, megemelt teljesitmenyu tapagyseg, teljesen atvarialt, egyedi,
semmivel sem kompatibilis, vadonatuj gepsorokat igenylo sorkimeno? Jo draga
lenne, amit senki se fizetne meg...

Ma mar a plazma, illetve LCD-eszkozoket fejlesztik. Hamarosan olcsobbak
lesznek, mint a katodsugarcsoves homunkuluszok. Vagy egy magasfenyu
projektor pl., amiben LCD szendvicspanel uzemel. Esetleg ehelyett/mellett a
LASER-letapogatasu megjelenitok is elterjedhetnek. Ha korrektul meg tudjak
oldani a nagy nyilasszogu szilardtest-elteritorendszert, akkor ez lesz a
nyero. Itt mar hasznalhato otlet a haromszogjeles megjelenites, mert
valoszinuleg vagy elektrosztatikus, vagy ultrahangos, lesz az elterites
megoldasa, ami ezt lehetove teszi. 
Ma is vannak LASER-esben igy mukodo eszkozok. Pl. (Talan a MOM-nal) regen
gyartottak egy szines lezerprojektort. Abban soklapu forgo prizma, vagy
tukor vegzi az elteritest, vagyis a LASER oda-vissza pasztazik vizszintesen,
mint a nyomtatokban. Ott pl. eleve kezenfekvo (lenne, ha a videojel olyan
lenne) ez a hasznalat. Azt nem hiszem, hogy a regi masinaban valami komoly
digitalis elektronika lett volna, de egy uj konstrukcioba belefer ma mar ez
is. (A/D,D/A, memoria, mikrovezerlo, stb...)

>Bocs, ha csak rizsa, amit irtam... egy-ket velemeny azert
>erdekelne.

Miert a 'bocs'...? :-) Mindenkinek vannak otletei. A lista meg azert van,
hogy megbeszeljuk, igy mindannyian sokat tanulhatunk.

Udv.:
		Norbi.