Kedves X (bocs) hosszú

[Nemeth Tibor]

Hali !

Szabados Isván wrote:

> A feladatban egy teljes menet volt. Az más kérdés, hogy a fele ilyen a fele olyan ellenállásból, de megvolt a zárt menet,
> áram folyt a körben. Ilyen feltételek esetén szerintem értelmes kérdés, hogy az áramkör akármelyik két pontja között mekkor a feszültség.
> Az más kérdés, hogy ki lehet-e számolni, vagy lehet-e pontosan mérni, de az attól még van.

A feszultseg, a potencialter az elektrosztatika alapfogalmai. Az
indukcio jelensege, ha ugy tetszik a masodik Maxwell egyenlet pontosan
ezt a kepet boritja fel. A valtozo magneses indukcio megszuntetti a ter
azon tulajdonsagat, hogy az egyes pontokhoz energiaszintet rendeljunk es
ezek kulonbseget feszultsegnek nevezve, fizikai jellemzokent hasznaljuk.
Az, hogy van-e feszultseg, hullam -e az elektron, reszecske-e a foton,
stb. emberi kerdesek, fogalmak. A termeszet olyan amilyen,
fogalomrendszerunk segit megerteseben megismereseben, kiszamitasaban. A
fogalmorendszerunk, elkepzeleseink nyilvan akkor jok, ha a termeszetnek
feltett kerdesekre azt a valaszt josoljak ami valoban bekovetkezik. Ha
fel sem tesszuk a kerdest, nem erdemes a valaszon ragodni. Igenis
ertelmetlen arrol beszelni, van-e feszultseg a konnektorba amig nem
dugsz bele semmit.  Tudjuk, hogy szokott lenni, de ezt is csak abbol,
hogy szoktunk bele dugni (nem azt). Csak az ertelmes kerdes, mit mutat a
voltmero, vilagit-e az izzo, elfustol-e az uj aramkorom, ha bedugom a
konnektorba. 
Persze pusztan szellemi onkielegites kedveert el lehet filozofalni azon,
vajon az elektron kedveli-e az idomertekes verselest, a romantikus vagy
a barokk zenet kedveli de sajnos ezeknek a kerdeseknek , tudomasom
szerint, nem tudunk utanajarni. Sot en magam meg arra is keptelen
vagyok, hogy megmondjam esett-e a ho ha nem nezek ki az ablakon.  




> Az adatok a következők:
> egy menet üresjárási feszültsége kb. 0.6 V
> a körben 4.84 mA folyt
> a 10R-en 0.052V, a 100R-en 0.548V mérhető (közvetlenül a lábak tövében)
Ezekbol annyi derul ki, hogy az arammerod nem tul idealis, kb. 14 ohm de
szerencsere ez a lenyeget nem befolyasolja.

> Az A és B pontnak megfelelő helyen, ahogy a rajz is mutatja 0.242V mérhető.
> Ezután a két ellenállást a hurokkal elforgattam 180 fokkal, tehát a két ellenállás helyet cserélt, de a műszer, a zsinor változatlan helyzetben maradt
> Ezután a műszerrel megint csak 0.242V-ot mértem, holott Tibor és a Te magyarázatod szerint egészen mást kellett volna mérnem.
> Ráadásul ez az érték nem egyezik egyik közvetlenül az ellenálláson mért értékkel sem. Sőt nem egyenlő az
> > ellenallason mert feszultsegnek es a korbefogott fluxus altal a zart hurokban  indukalt feszultsegnek a kulonbsegevel, sem mint ahogy
> azt fentebb irtad.

A rajzbol szerencsere latszik, hogy a trafo mellekoszlopat belefuzted a
feszultseg mero hurokba, kiveve azt az esetet amikor az ellenallasok
laban mertel kozvetlenul. Igy egy kicsit bonyolultabb a helyzet de
kovetheto. Feltetelezve, hogy a mellekoszlopban a fluxus fele megy, ez a
hurok 0.3V-ot indukal es persze ellenfazisban. 
Most nezzuk az abra szerinti esetet. Ha mondjuk a 100 ohmos ellenallast
kivennem, a mellekoszlop 0.3V-ot indukalna a hurokban. Ezt mutatna a
voltmero. Ha a 100 ohm visszakerul, a 10ohmon athajt egy ellenkezo
iranyu aramot ami rajta, mint meresed igazolta, 0.052V feszultsegesest
okoz. Ezt a 0.3V-bol kivonva kapjuk 0.248V-ot. 

Ha felcsereljuk az ellenallasokat, akkor a helyzet hasonlo, csak ekkor a
fooszlop fluxusatol hajtott aram a merohurokban levo 100ohmon 0.548V-ot
hozna letre es igy 0.548-0.3=0.248V -ot mernel ami persze ellenkezo
fazisu mint az elobb de ez a meresbol nem derul ki.
Az atlon ugy tudnal korrektul merni, nem belefuzve a mellekoszlopot, ha
az abra szerinti bal oldali merozsinor-veget atfuzned a mellekoszlop
felett, igy az kimaradna a hurokbol, es ugy lepnel a 100 ohmos
ellenallas also labara. Ez termeszetesen ugyanazt az eredmenyt adna mint
amikor a 10 ohmos labain mertel.

Udv.
      Nemeth Tibor