Einstein

[Kis Norbert]

Szia Csaba!


>Ezen fizikus nem vitatkozik! Attol, hogy valaki azt mondja, hogy
>idofizikus, meg nagy valoszinuseggel diplomaja sincs... Amugy
>Magyarorszagon (es gyanum szerint mashol sem) nem letezik olyan
>diploma, hogy "idofizikus". 

A pontos neve: Terido-fizika, de a nagyok csak egyszeruen idofizikanak
hivjak. Tulajdonkeppen a relativisztikus fizika folytatasanak egyik tabora
kepviseli. Sajnos vannak valoban olyanok, akik 'terido fizikusoknak nevezik
magukat', de nem azok... Ezzel egyetertek. Viszont attol, hogy sarlatanok
orvosnak adta'k, (adjak) ki magukat, me'g nem az egesz orvostudomanyt kell
elkapalni... 
(Itt nem a termeszetgyogyaszokra gondolok, mielott meg barkit megbantanek,
hanem a csalokra, akik diploma, kepzettseg nelkul becsapnak embereket!!!
Errol, konyorgom ne nyissunk megint ujabb vitat, csak peldanak szantam.)
Visszaterve H.ra...
Hawking ezt a targyat tani'tja, meghozza nem is akarhogy. Tudomanyos
korokben rendkivul ismert, illetve elismert szemely, sot a mai elmeleti
fizika tudomanyanak egyik vezeto egyenisege! Azt, hogy a diplomaba mit irnak
bele, nem tudom, de a NET-en ez egyetemi informaciok kozott megkeresheted
konnyuszerrel. :-)

>> Einstein maga irta. Ha nagyon kell, kikereshetem. (Bar inkabb ne...)
>Keresd, bar szerintem felreertesz valamit... Amugy sokkal
Rendben, utananezek. (Holnapra azert nem igerem, konyvtarba kell mennem
miatta.)

Ha erdekel, esetleg a tensor-egyenletekrol is kerithetek valami infot.
Ezekkel foglalkozott
a 'nagy oreg' utolso esztendeiben. A fizikusok nem szivesen emlegetik ezen
kepleteket, mert
olyan eszmeletlen bonyolultak. Raadasul nem hibatlanok, es ki a fene szeret
egy ekkora koponya munkaiban bug-ot keresgetni... ;-)
A tobbiek kedveert: Az igazi nagy fizikusok eletuk vegen, szinte kivetel
nelkul a 'nagy egyse'ges ke'pletet' kereste'k. Faraday, Maxwell, vagy
peldaul Einstein is. (Rovid osszefoglalot talatok: Simonyi, 'A fizika
kulturtortenete' cimu munkajaban, bovebbet pedig az eletrajzokban. 
Szinten itt a nullpont-energiarol is van erdekes megallapitas, aminek lete
ugyebar szinten nem kerdes a fizikusok kozott, es teljes egyetertesben
mindenki tagadja. (Vagy megsem?!?) ;-)

Visszaterve a 'BIG FORMULA', egyesek szerint a 'FINAL FORMULA' problemajara:
Ha valaki ezt a kepletet megalkotja, akkor ebben egyesithetok lenne'nek a
gravitacios, mechanikai, illetve a megneses, valamint elektromagneses
elmeletek valamennyien. Voltakeppen ezt megalkotva szinte minden letezo
dologra valaszt kaphatunk, pontosabban, (mielott meg megint letorkolsz :-) )
kaphatnank.

Persze igen sok elmelet mar ma is egyesitve van, de a gravitacioval komoly
bajok adodtak.
Nem igazan illik bele valahogy a 'BIG' egeszbe... Einstein eletenek alkonyan
- a fizikusok altal kepviselt iranytol elterve- (ha nem hiszed, szinten
ajanlom tanulmanyozasra a fent emlitett konyvet, illetve az eletrajza't) egy
sor egyenletet alkotott, melyeket idonkent amerikaban publikaltak. A Tenzor
kepletek korul az publikaciok alkalmaval altalaban heves vita robbant ki,
azonban eleg hamar elult, es a kovetkezo vita csak az ujabb publikaciok
soran kerekedett ismet belole. A nagy Mester halalaval pedig a teljes
egyenletrendszer feledesbe is merult...

>egyszerubben is lehet elvi paradoxont eloallitani: fogj egy eleg
>nagy ollot, csukd be gyorsan, a vegei mozoghatnak fenysebessegnel
>gyorsabban...

Nem jo a pelda. (Erre mar magam is gondoltam, csak nem olloval, henem
ketkaru emelovel. Ha Archimedesz hires mondasa alapjan /Mutassatok egy fix
pontot, es kimozditom helyebol a foldat.../ anno a foldet ki tudta volna
valojaban mozditani, akkor bizony kozel fenysebesseggel kellett volna
mozognia...) Ekkora meret, illetve a velejaro tomeg eseteben a ter gorbulne,
az ollo a relativitaselmelet szerint nem lenne gyorsabb soha a fenynel,
barmilyen hihetetlen is elsore. :-) Arrol mar inkabb ne is beszeljunk, hogy
a Lorenz kontrakcio miatt az ollo vege megrovidulne, emiatt pedig soha nem
erhetne' el a fe'nysebesseget... ;-)))
Van jopa'r, ennel jobb paradoxon is, mondj masikat. :-) (Pl. a hires
ikerparadoxon...)

>> keresi a bizonyitekot_. Ha olyan fene nagy egyetertes volna

>Ez nem vita! Ha meglesz a kiserleti bizonyitek, mindenki meg fog
>hajolni elotte. Legfeljebb azon lehet vita, hogy varhato-e pozitiv
>eredmeny a kiserletektol, vagy sem. De ettol meg a mai elmeleteket
>mindenki elfogadja.

Hmm... :-) Ha valamit elfogadsz, miert keresed annyire az ellenpeldajat,
amikor teljesen biztos vagy benne? Ugyanis az, hogy nem talalod, meg
egyaltala'n nem bizonyitja, hogy nincs... Persze ez ma'r megint filozo'fia.
(Abszolut igazsag keresesnek hivjak, es pl. Rozsnyai Ervin, 'Az igazsag
paradoxonjai' ci'mu" munkajaban olvashatsz errol, meg sok egyeb, valoban
letezo paradoxonrol.)

>Errol igazan meselhetnel reszleteket, mivel tortenetesen eppen egy
>ilyen kis gyorsito adatainak a kiertekelesen dolgozom. :) Tenyleg
>egy vacak kis gyorsito, csak 27 km a kerulete... Nezzetek be a
>www.cern.ch -ra, ott van szo arrol, hogy mivel foglalkoznak a
>reszecskefizikusok manapsag.

Nem rossz! :-) Nekem csak 15-ev koruli eredmenyeket leiro konyveim vannak,
de azok is kellokeppen magasnak tu"nnek... (Ilyen mezon, olyan
proton-antiproton reakciok, magatalakulasok, stb. Akkor meg a BEVATRON volt
a csucsok csucsa, illetve terveken leteztek a 15km-es linearis
elogyorsitoval es 30km-es atmeroju gyu"ru"kkel felszerelt masinak...)
Akkoriban aze'rt me'g igen sok dolgot nem tudtak megmagyarazni. Gondolom, 15
ev mu'ltan valo'ban to:rte'ntek a'tto:re'sek.
De akkor ezek szerint mindent tudtok? Akkor mi a fene'nek kell ennyi
pe'nze'rt ekkora gyorsitokat epiteni? :-) (Ipari alkalmazas tudomasom
szerint nem gazdasagos, e ce'lbo'l kis gyorsi'to'kat szoktak haszna'lni...

>Nem, a bizonyitek az, hogy nem akadt eddig olyan jelenseg, ami
>ellentmondana neki. Abban a pillanatban, ahogy akad, at kell majd
>dolgozni az elmeletet. De az uj elmeletnek hataresetben ki kell
>majd adnia a regit, kulonben nem lehetne jo...

Orulok, hogy ezt Te irtad le, ennyire szepen nem tudtam volna megfogalmazni.
:-)

>Nem csak vallja, hanem latja is, nap mint nap.

A latas igen szubjektiv dolog. Latni azt latjuk, amit akarunk. Pl. ha nagyon
ehes vagyok, akkor minden osszegyurt szalvetaban sultcsirkes szendvicset
latok, uborkasalataval... :-)
(Bocs, ez tenyleg o:vo:n aluli volt...) Jo, Ti mertek is. Viszont az
eredmenyeiteket sok szempont szerint lehet kie'rtekelni. Az elmeletek
alapjan viszonyultok a mereshez. Tehat ha az elmeletben hiba van, akkor a
meres (ha szembetuno modon nem mond ellent) latszolag elfogadhato, azonban
ennek ellenere me'gis lehet hibas. A kodkamraban pl. nem a reszecskeket
latjatok, csak a pa'lya'jukat.
Az aluminium targetben is csak a vegeredmeny la'tszik, a folyamat maga nem,
stb... 
Olyan ez, ha valami hasonlatot akarok hozni, mint a meres a szkoppal. Az
ember nagyjabol tudja, mit kell la'tnia az ernyon, es megprobalja ahhoz
elore beallitani a muszert. (amplitudo, elteritesi ido, inditott, vagy egyeb
uzemmod, stb. Ha az ernyon azt latja, amit keres, akkor OK. Ha nem viszont
ujra mer, esetleg atgondolja a dolgot megegyszer, vagy eppen
kovetkezteteseket von le... A muszereket se veletlen fejlesztik. A gyors
tarolos szkop egyetlen szakaszt is le tud tarolni, es igy valoban korrekt.
Azonban itt meg ket mintavetel kozott tortenhet akarmi, azt bizony nem
vesszuk eszre... Stb.
Viszont lattam mar olyan osszetett jeleket, amikrol elore nem tudtam, mit
kell merni, es bizony meg-meg trefaltak ido"nke'nt. Jo, erre rajon az ember
hamar. Viszont pl. egy reszecskegyorsito, vagy hasonlo szerkezet azert nem
egy oszcilloszko'p...
Vagy rosszul latom a dolgokat?


>> Ismeros javaslat: Inkabb maradjunk a dontetlennel, faradt
>Komoly tudomanyos erv :) Teged nem akarlak meggyozni, csak a
>tobbieknek probalok legalabb szolni, hogy ne vegyenek mindent
>keszpenznek...

Nem tudomanyos, csak emberi. :-) Szerintem az elet tele van ilyen vitathato'
helyzetekkel. A vilag pont attol szep, hogy sokszinu. A magam reszerol
senkit nem kertem, es senkitol nem is varom, hogy azonosuljon az altalam
leirt, vagy kesobb leirando dolgokkal. Egyszeruen olyan ez, mint egy szines
ujsag, ami akkor szep, ha a vilagot tobb megvilagitasbol is megmutatjuk. 
Raadasul az ervekkent felhozott peldakbol masok is sokat tanulhatnak.
(Maskepp egyoldalu, es unalmas...)
Az egyik oldalt Te, a masikat pedig en kepviseltem. Szerintem nincs ebben
semmi veszelyes, vagy elitelendo dolog. Ha tanitok, korrepetalok, akkor
e'ppen eleget kell azzal kinlodnom, hogy a Te oldaladrol bemutatva a
dolgokat, probaljam meggyozni a gyerekeket, hogy az elet fekete feher, es
kerek perec, marpedig ez igy van. (Talan azert picit probalom a latokort
tagitani idonkent, de persze csak a szigoru hatarokon belol. :-) )
Tehat a Te allaspontod felol is szoktam kozeliteni a kerdeseket, es erveim
is vannak termeszetesen mellette. Azonban unalmasnak tartom a mindennapi
racionalitas kereteit, es bezartsagat. Neha olyan jolesik kimenni a friss
levegore, s szabadon tornaztatni elme'nket egy kicsit. S az igazat megvallva
szoktam elvezni az ilyen vitakat, foleg ha idom engedi. Levelben persze
lassabb, es nyugosebb a dolog. De valld be: a lelked melyen Te is szeretsz
vitatkozni... ;-)

Re'szemro"l folyt. kov. telen. :-) Farao ugyan azt tanacsolta, hogy telen
inkabb sorozgessek, de sajnos antialkoholista vagyok, a szagat se nagyon
viselem. (Mondhatjatok joggal: Nem is tudom, mi a jo... :-))) )

Udvozlettel:
			Norbi.