energia

[Kis Norbert]

Szia!

>Mindig gyenge voltam gepeszetbol, szamolja ki valaki legyszi >hogy mennyi
energia ez. Akkor mindjart ossze tudnam vetni a jol >bevalt
akkumulatorokkal. Ha lehet akkor kWh-ban kernem, tehat 
>10 kobmeter 6 bar nyomassal.
Ezt inkabb okosabb emberekre bizom, de 6-bar levego, ha jol remlik 6kg-ot
nyom negyzetcenti feluletenkent. Azert ne becsuld ala ;-) Ki kellene
szamitani a kobmeterbol, hogy mekkora feluletu tartalyon oszlik el ez a
nyomas. Ebbol a tarolt energia mar adodik. Nem keves, hidd el. Szereny
kiserlet, majd kijavitotok:
1-kobmeter kocka eseten ez 6-negyzetmeter, 60.000 Kg!!!  Vedd ennek a
tizszereset, s maris megkaptad a valaszt. Iszonyatos energiasuruseg. Aki
engedett mar le 10 bar-os, negyed
kobmeteres tartalyt egy 6-os csovon, az tudja mirol beszelek...

Viszont nem itt van a lenyeg! Ha az aksi ugy mukodne, mint a kondi, akkor
igazad volna. Viszont nem ugy mukodik. Nem tehetsz bele hirtelen nagyobb
energiat, mert az elettartama drasztikusan lecsokkenhet. Nem vehetsz ki se
belole akarmennnyit, mert azt se szereti tulzottan... Hiaba a jo kis
energia, ha nincs, ami eleg gyorsan felvegye! Itt viszont a kompresszorok
merete, darabszama, egyszoval a tarolas sebessege szinte korlatlan.
A kivetel is, ha a cso kellokeppen vastag a feladathoz.
A masik, hogy egy olomaksit idonkent desztvizzel is toltogetni kell, savval
babusgatni, s szulfatmentes imakat mormolni felette. Raadasul a mukodes
soran maro gozok, illetve durranogaz
keletkezik. Egy aksitelepre is komoly biztonsagi kovetelmenyek vonatkoznak,
nemcsak a levegore.
Egyszoval azert nem nagyon istenitsuk ezt se...
Persze vannak jo kis zart, zseles aksik, de ezek se orokeletuek,
es ezredannyit sem birnak ki, mint egy pneumatikus rendszer.
Javitas, ellenorzes, karbantartas ezeknek is kell. Pl. Regeneralo kisutes,
ha a kapacitas mar kezd csokkenni. Egy kulon 
aramzabalo elektronikai monstrum, ami mindezt megcsinalja, valamint egy
szervizgarda, aki a tomenytelen aksit cserelgeti,
illetve a felig rosszakba probal eletet lehelni...

Van megegy gondja az aksinak: Onkisulese van, ami a korral egyre inkabb
novekszik. A vegen a belenyomott nafta mar neha egyensulyt is alig tud vele
tartani.

>Ha mar itt tartunk akkor jo lenne a hidrogennek is utananezni, >azt nemcsak
osszenyomi lehet hanem meg eg is es igen >kornyezetkimelo modon.
Ez is jo, csak a levegovel ellentetben ez nemcsak a nyomastol robbanhat fel.
Raadasul szagtalan. Eleg a legkisebb szivargas barhol es maris BUMM... (Mert
szikra szinte mindenhol van, ha mashol nem a padlo es a talpunk kozott.)
A hidrogent helyi felhasznalasra celszeru termelni, de suritve
tarolni semmikepp, mert a legkevesbe biztonsagos. Ezert tervezik
jarmuvekben, illetve tuzelo berendezesekben a direkt hasznalatot.
Kapcsolouzemu bontokkal mar csaknem realis a dolog, mig a tuzeloanyag
cellakkal pedig egyenesen fantasztikus kilatasok vannak vele. Viszont ez a
jovo technologiaja.

>Valoszinuleg ezert kevesebb helyet foglal azonos mennyisegu >energia
tarolasa, de ezt is vessuk ossze az olomakkuval, ami >kb. 8000 Ft/12*55VAh.

Ez igaz, ha benne van az az energia. Csakhogy mennyibe kerul azt
beletenni, benne tartani, illetve kivenni onnan?
Nem tul jo a hatasfoka. Gondold vegig. Sok esetben mozgasi energiara van
szukseg. Sot, neha linearis, neha meg forgo mozgasra. A levego hatasfoka
erre messze a legjobb minden egyeb
modszernel. A kompresszor hatasfoka eleve sokkal jobb, mint a generatore. A
munkehenger pedig szinten jobb hatasfoku, mint az elektromagnes. (Nyomas
alatt nem kell tartoaram.)
Termeszetesen ez kisse egyoldalu, sot igazsagtalan osszehasonlitas a
villamos energiaval. Hiszen probaljon meg valaki vilagitani, vagy TV-t
nezni, esetleg mikrohullamon sutni-fozni, suritett levegovel. :-)
Lehet, csak nem eppen a hatasfokok maximuma jon ki. Ezert irtam, hogy a ket
technikat kombinalva kellene felhasznalni. Igy azutan az aksikra is ugyanugy
szukseg van. Gyakorlatilag a szelet elpazaroljuk, pedig sokmindenre jo
lenne.
Ez bizony teny, ezzel nemigen lehet vitaba szallni. 
A biztonsag kerdese mar fogos dolog, vartam, hogy tobben is szoba hozzak.
Nos, ez csak technologia kerdese. Gyakorlatilag az ember az aramhoz
alakitotta ki az eletet, ehhez dolgozta ki a technologiat. Lehet, hogy par
evtized mulva a feny atveszi ennek a szerepet. Igy a levego is egy
alternativa a sok kozul. Fejlodhetett volna errefele is a vilag, de nem ezt
tette. Viszont ezert meg nem kell eleve elvetnunk valamit.
Azzal mar inkabb lehet gond, hogy a koltseg/megterules kifizetodo-e vajon?
Nos, en ugy gondolom, hogy a mai edzettacel-tartalyos, nemtommilyenceg csoda
kallanytyui kozott, amik kozul mar egy vacak kis pocok is ezrekbe kerul, a
valasz egyertelmuen: NEM.
Viszont ez nem jelenti azt, hogy nem lehet egy olyan rendszert megtervezni,
illetve elkesziteni, aminel a valasz mar 'IGEN'-lenne. Maskulonben ki a fene
tervezett volna elektromos, napelemes, meg tudj Isten, milyen jarmuveket
tobb evtizeddel ezelott, amikor meg egyertelmuen ugy latszott a tervezo
asztalon is, hogy az nem lehet gazdasagos...
Vagy a mult szazad vegen ki csinalt volna napkohot, mikor az
elettartam/ar/termelt energia/mobilitas messze nem allt aranyban. Ma mar
maskepp latjuk ezt is. Talan a levegovel ugyanez lesz holnap...?

Bocs mindenkitol, akit nem erdekelt a tema. Ezt csak gondolatebresztonek
szantam, hogy egy kicsit kimozduljunk a begyepesedett tanaink kozul. A vilag
sokkal szinesebb, es szelesebb ennel. Ahhoz, hogy az elektronikat jol fel
tudjuk hasznalni, neha nem art a tobbi dolgot is szemugyre venni egy kicsit,
hogy legyen osszehasonlitasi alapunk, illetve kellokepp szeles latokorunk.
;-)

Udvozlettel:
		Norbi.