[elektro] Az erdélyi kopó átvedlése

Wed Jan 20 22:43:40 CET 2021

Édeseim, két lépéssel előttetek járok.

Mensáros László ihlette megfogalmazást kaptatok válaszul, mely tökéletesen illik arra amit műveltek.

Nesztek, eredetiben, videón, tömören, velősen. Olvasni sem kell. ;) 

https://youtu.be/jfunWpHK9Xc

A.

> On 2021. Jan 20., at 22:29, Gabor Lantos <backup2net at gmail.com> wrote:
> 
> Nem is tudta, hogy Romhányi...
> Annyi esze meg nyilván nem volt, hogy a Google -hoz forduljon, mert már azt is kimosták belőle.
> Maradt az elvakult agitprop...
> 
> 
> G.
> 
> 
> -----Original Message-----
> From: Elektro <elektro-bounces at centralnet.hu> On Behalf Of Skandar Graun
> Sent: 2021. január 20. 22:26
> To: elektro at centralnet.hu
> Subject: Re: [elektro] Az erdélyi kopó átvedlése
> 
> Arnold, ne erőlködj. Romhányi Józsefet úgysem tudod űberelni. :D
> 
> FuzArn <fuzarn at gmail.com> ezt írta (időpont: 2021. jan. 20., Sze, 22:04):
> 
>> “Proli
>> Így nevezzük őt, és még véletlenül sem proletárnak vagy melósnak, 
>> esetleg munkásembernek. A proli mindezek selejtje, tudatlan és rosszindulatú lény.
>> Óvatos becsléssel azt mondjuk, inkább milliószámra, mint százezrével 
>> fordul elő hazánkban, és korántsem a nagyvárosokban, a kommunizmus 
>> évtizedei alatt mindenhol elterjedt. Igazi közege mindenesetre 
>> Budapest, itt szó szerint percenként botlunk prolikba, ha akarunk, ha nem.
>> Ha a proli lényegét óhajtjuk meghatározni, ezek a szavak jutnak eszünkbe:
>> hőbörgés, irigység, hazudozás, igénytelenség, sunyiság, rosszindulat. 
>> Ebből a pompás koktélból keverték ki őt, és bármi történjék is vele, 
>> ezek a tulajdonságai beleivódtak lényébe, ahogyan az anyaföld is 
>> beszívja a radioaktív esőt.
>> Állandóan panaszkodik. Valahogy úgy kanyarítja a szót, hogy belásd, 
>> mindannyian áldozatok vagyunk. Megállás nélkül fröcsög belőle a 
>> gyűlölet, és rögtön ki is mondja, amire közben gondol. Útfelújítás a Rákóczi úton?
>> „Rohadjon meg, aki kitalálta!” Határon túli magyarok? „Felőlem 
>> megdögölhet az összes!” Eleve úgy tekint a világra, hogy csak a 
>> rosszat vegye észre belőle. Semmilyen szép és nemes körülmény nem 
>> érdekli, észre sem veszi, mert lelki beállítottsága negatív, intrikus. 
>> Ha valahol rosszat észlel, harsányan közzéteszi, és legbelül 
>> elégedetten nyugtázza, hogy tessék, ez sem működik, az élet őt és az ő 
>> sötét világképét igazolja minden áldott percben. Igen, a világ rossz, 
>> és neki is rossznak kell lennie, különben felfalják, gondolja, és nagyot böfög a sör mellé.
>> A proli mindig hazudik. Pontosabban szólva, nem tudod, mikor hazudik 
>> öncélúan és mikor hazudik valamilyen kifejezett céllal. Talán ő sem 
>> tudja, mikor éppen miért nem mond igazat, de miután teljesen hülyének 
>> tart, nem is fontos a számára, mit gondolsz erről. Mások történeteit 
>> csomagolja a sajátjaként, de csak akkor, ha ő jól jön ki belőle. 
>> Párbeszédre képtelen, amíg te beszélsz, ő erőt gyűjt, aztán folytatja, 
>> ahol abbahagyta, nem reagál a te mondandódra.
>> A proli lételeme a szabályok áthágása. Semmilyen előírást nem tart be, 
>> úgy gondolja, hogy a világ szemfülesekre és balfácánokra osztható, és 
>> ő értelemszerűen nagyon okos, mert nem tartja be az előírásokat. 
>> Önképének lényege a vélt élelmesség. Nem az igazság keresése hajtja, 
>> hanem a kiskapukat nyitogatja. Úgy tartja, hogy az előírásokat gazdag 
>> és szerencsés rohadékok hozzák, de ő, a kisember, sokkal okosabb 
>> náluk, és egyszerűen csak az életben maradásra törekszik, amikor 
>> senkit és semmit nem tisztelve átgázol az akadályokon. Szerinte 
>> szemesnek áll a világ, lelkiismeretről, kötelességről soha nem 
>> hallott. Az emberek többségében a szellemi és testi erőfeszítések 
>> tiszteletet ébresztenek, benne viszont irigységen kívül semmit sem kelt a Nobel-díjas tudós vagy az olimpiai bajnok jelenléte.
>> A proli húsz éve ugyanabba a kocsmába jár, ott piál és hangoskodik. Ha 
>> kell, strandpapucsban is leugrik egy pofa sörre. Mindig ugyanarról van szó:
>> tegnapi és mai lerészegedések, egymás feletti kárörvendés, és persze 
>> politika orrba-szájba. A proli mindig bölcselkedik, ez a kocsmai 
>> alapállása, fitogtatja jólértesültségét. Ha magánál műveltebbel 
>> találkozik, igyekszik felzárkózni, persze nem műveltségben, csak 
>> dumában. Holtbiztos recepteket tud az ország megmentésére, ezeket 
>> haladéktalanul közli is a barátaival. Aki jól néz ki, nyugalmat és 
>> erőt sugall, a proli természetes ellensége. Egyszerűen nem bírja 
>> elviselni a szellemi jelenlétet, sunyi gyűlöletet táplál minden olyan 
>> politikus iránt, aki nem hízeleg neki, a prolinak. Időlegesen azt a 
>> pártot támogatja, amelyik a leginkább felébreszti benne rossz 
>> tulajdonságait. Az időleges jelző egyáltalán nem
>> véletlen: a proli soha nem horgonyoz le egyetlen gondolat, eszme vagy 
>> irányzat mellett sem. A politikát remények és csalódások 
>> váltakozásának látja, a közélet semmilyen más elemét nem érti, nem 
>> fogja fel. Mindig a markát tartja, az államtól azt várja, hogy adjon neki valamit.
>> Előszeretettel szavaz új mozgalmakra, amelyek megszédítik demagóg 
>> ígéreteikkel, hogy aztán újabb kedvencet keressen magának.
>> Túlságosan persze azokban sem hisz, és mert az irigysége mindennél 
>> erősebb, kárörvendve nézi a hanyatlásukat, és úgy beszél róluk, mintha 
>> pár hónappal azelőtt nem rájuk szavazott volna. Ha leleplezik, a proli 
>> sóhajtva csak ennyit mond: bennük is csalódtunk… Ha autót vezet a 
>> proli, akkor úgy van vele, hogy verseny az élet, és neki is életben 
>> kell maradnia. Soha nem enged be senkit maga elé a másik sávból, 
>> mereven maga elé bámul, mintha észre sem venne, közben persze 
>> tökéletesen észleli, hogy ott vagy. Néha finoman gázt is ad, éppen 
>> csak annyit, hogy garantáltan ne férj be elé. A proli habozás nélkül 
>> beáll a mozgássérült helyekre, olykor keresztbe, hogy úgy tűnjön, 
>> rendkívül siet, vagy egyszerűen csak azért, hogy egyszerre két helyen 
>> is elfoglaljon, mert neki az jár. Ha bármilyen nehézsége támad a 
>> közlekedésben, például várnia kéne fél percig, amíg kifordul elé egy 
>> parkoló autó, válogatott szidalmakat zúdít a másik emberre. Ilyenkor 
>> nyaki erei kidagadnak, és szidja az anyádat, és biztos lehetsz abban, 
>> hogy rosszabb a kocsid az övénél, ezt is belefoglalja mondanivalójába.
>> 
>> A prolinak nincsen apja, se anyja, se Istene, se hazája. Embernek 
>> hitvány, magyarnak alkalmatlan. Itt él köztünk, vegetál. Társadalmi, 
>> közösségi ügyekben tökéletesen használhatatlan. Ami a közösségé, azt 
>> semmire sem tartja, nem épít, csak rombol. Általában adót sem fizet, 
>> én tartom el. A prolihoz voltaképpen semmi köze a embernek. Nem 
>> honfitársunk, csak ugyanúgy néz ki a személyi igazolványunk. És annak 
>> ellenére, hogy mintha valami udvariatlanság volna, társadalmi tilalom 
>> övezi a megnevezését, jellemzését, igazából nagyon is létezik, és az 
>> az udvariatlanság, hogy a fajtájából még mindig annyi járkál köztünk a XXI. században.”
>> 
>> A.
>> 
>>>> On 2021. Jan 20., at 21:58, jhidvegi <jhidvegi at gmail.com> wrote:
>>> 
>>> Születtem Dolhán, egy kutyán, tizenkettőben, Gezarol után.
>>> Atyám paraszti sorban élt egy lobogós gatyán.
>>> Anyám egy cipész vérét kicsikarva átment a kisiparba.
>>> Kiskoromban elláttam már bolhai tisztemet, s a csípésem jelentősen 
>>> viszketett.
>>> Lakókutyám egy kis pulipintyó, mint jó suba u, de többet akart ifjúi 
>>> vágyam már tavaszra:
>>> átköltöztem hát egy tágasabb kuvaszra, mely nemsoká a plébános ebe 
>>> lett.
>>> Szemem előtt tehát már a papi pálya lebegett.
>>> A lelkem felkészült, s a tornácon, hol este a lelkész ült, magam is 
>>> reverendába bújtam, ám az új tan, s a jámborság nem kötött le 
>>> sokáig.
>>> Megláttam másnap a szakácsnő bokáit, fogtam magam s kiugrottam.
>>> De csalódtam benne! Sós volt és lagymatag.
>>> Az örökös hagymaszag tönkretette a gyomrom, és olyan testes volt, 
>>> hogy féltem, agyonnyom.
>>> Nem maradtam egy estet sem, megszöktem a sekrestyésben, aki velem a 
>>> kocsmába tántorgott. Magához vett a kántor ott, s hogy lett tanyám 
>>> egy tanár úr nadrágja?
>>> - Ez a kis út nagy dráma a kántorné életében.
>>> Én megértem!Így kerültem iskolába,
>>> amit néhány diákban tisztességgel kijártam.
>>> Tanulnom ugyan csak ritkán akaródzott, de mivel az osztály sűrűn 
>>> vakarózott, szavamra, valamit mégiscsak szívhattam magamba!
>>> Érettségi vizsgánkon én átmentem. Az elnökre.
>>> Felnyögve kaparászott utánam, s bár az ízét utáltam, mégis, pályám 
>>> érdekében addig benne éldegéltem, amíg a rég áhított fővárosba 
>>> szállított.
>>> Az elnök egy kis színésznőt szeretett.
>>> Így kaptam szerepet az egyik színpadon.
>>> De nem szerepeltem soha a színlapon, mert atyám tanácsa mindig 
>>> bennem marad:
>>> "Sohase engedd kinyomni magad!"
>>> Színésznőm illatos szoknyáján hintázva jártam a színházba.
>>> Az öltöző pad alatt én is mindig jól kicsíptem magamat.
>>> Ám az én művésznőm felelőtlen fruska, ráerőszakolt egy 
>>> színikritikusra.
>>> Azt hittem, vérembe megy most ész, értelem, de rágós volt, fanyar, 
>>> avas és vértelen, ezért ugrottam át Önhöz néhány napra, többi 
>>> rajongómat inkább megváratva.
>>> Csináljunk most együtt egy jó csípős darabot.
>>> .S ezzel a bolha jól belém harapott.
>>> Akkorát csaptam rá, hogy hasadt a paplan.
>>> Hogy ugrott el mégis? Megfoghatatlan!
>>> Veszítve karriert, nagy lakomát,
>>> riadtan menekült az ablakon át.
>>> Tovatűnt egy kóbor eben kutyagolva,
>>> s lett, ami volt: kutyabolha.
>>> -----------------------------------------
>>>        elektro[-flame|-etc]
>> 
>> -----------------------------------------
>>          elektro[-flame|-etc]
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]
> 
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]