[elektro] Fwd: Re: Toroid trafo bekotese

[jhidvegi]

Andras wrote:

> A trafoval es kornyekevel azon kivul, hogy megnezem mennyire
> melegszik es megnezem a DC feszultseg a graetz utan mennnyire
> hullamosodik nincs tobb dolgom.

A hullámosodásról:
Kb úgy lehet egyszerű módon ráközelíteni a problémára, hogy kb 8ms ideig szünet, 
2ms ideig tölti az elkót a graetz. Ez a két idő alatt történik a fesz növekedése 
meg csökkenése.

A kondi legyen c, az áram i.
a du/dt=i/c-ből kiindulva a sacc így nézne ki:

Delta u az a fesz, ami a hullámosságot adja, ezt pongyolán elnevezem ismét 
du-nak.
Delta t a kb 8 ms, ezt meg dt-nek.
legyen az áram 1A.
du=1A*8e-3s / c.
Ha pl 10ezer uF-os a kondi, akkor kb 0,8V lesz a lüktetés csúcstól csúcsig.

Mellékszál:
Termikus hatás: ha 8ms ideig folyik 1A, akkor a kondiba 2ms ideig 4A-nek kell 
folynia, ami alatt tovább folyik persze a terhelés felé az 1A, tehát a trafó 
5A-re van igénybevéve 10ms-onként 2ms-ig.
Ha ez egy négyszögáram lenne, annak az effektív értéke a 0,2-es kitöltés miatt 
5A*gyök(0,2)=2,24A, szóval hiába csak 1A a terhelés, a trafó úgy érzi magát, 
mintha ez a 2,24A folyna rajta. Ha a 2ms alatt az áram még csak nem is állandó, 
hanem egy pukli, színuszdarab, még rosszabb a helyzet. Szóval ilyen témában 
ennek ismeretében kell ún. egyenirányító-trafót választani. (Három fázis esetén 
bonyolultabb a helyzet, de jól számolhatók a dolgok, sőt, kedvezőbb is a 3f, 
mint az 1f, pl a hálózati áram egész jól ráközelít a színuszra pl egy 
delta/csillag trafó esetén egy akár nagyon simára fojtott egyenáramú terheléskor 
is.)

hjozsi