[elektro] OT: Gépészet

[jhidvegi]

Nemeth Tibor wrote:

>> Itt nem a COP-ra kéne gondolni, hanem arra, hogy ha veszel mégis 1 db
>> jóféle klímát, azzal nem hűtöd a lakást, hanem alapvetően
>> párátlanítasz.
> Ezt pár éve megcsináltam úgy, hogy a radiátorkba ment a kútvíz és
> arról locsoltam. Kb. 2 óra múlva éreztem, hogy sokkal kellemesebb a

Hát ha még ez is működött, akkor képzeld el, a klíma mennyire jobban végezné a 
dolgát!

> szivattyút, újra fekete lé folyt. Ekkor rájöttem, hogy folyamatosan
> friss oxigénnel etetem a korróziót. Kéne egy hőcserélő, ami bírja a
> kútvizet.

Ezt a kútvíz ilyen célú használatát is át kéne gondolni. Az a gyanúm, hogy ez 
rosszabbat tesz pl a környezetnek. Nem úgy kell gondolkodni róla, hogy mit 
számít, ha én egyedül az egész környéken..., hanem hogy ha mindenki ezt tenné! 
Klímánál is ez a helyzet, ha egyedül klímázik valaki, az bakfity, ha meg 
mindenki, az már számít. de - és majd később még érvelek.

> Amúgy, írtam is, ez nálam leki probléma. Ennél jobban csak az visel
> meg, ha a nemes villamos energiát egyszerűen hővé alakítjuk,
> különösen ha arra gondolok, hogy az egyszer már hőből lett előállítva
> és ott mennyi hulladékhő ment pocsékba. Persze nálam is villanybojler
> van, meg vasaló, meg hajszárító és tudom, hogy ami a számítógépbe,
> tvbe, hifibe, lámpába megy abból is meleg lesz, kb. 99.9% mértékben.
> A többi elektromágneses hullámként távozik.

Kicsit más az ábra az erőműveknél. Az igaz lehet, hogy a hőenergiának csak 
valami harmincvalahány százalékából lesz villenergia, de az erőművek nem kis 
részénél a hulladékhőt is hasznosítják. Nemegyszer akár a 90%-ot is eléri az 
összes keletkezett energia hasznosulása.

Valamint, ha úgy nézzük, hogy a klíma hűtési üzemmódban baromi jól működik, mert 
kicsi a hőfokkülönbség a fűtéshez képest, úgy is felfogható, hogy ha közvetlen 
az energiahordozóval lehetne hőt kivinni a lakásból (vagy párátlanítani), még az 
is rosszabb lenne, mintha a klíma hatásfokát (ami ezesetben akár a 8-at, azaz 
800%-ot is elérheti) összeszorozzuk a fenti 0,3-mal (30%-kal), összességében 
akkor is 2,4-et (240%-ot) kapunk. Ez meg qrvajó.

Ha meg fűtésről van szó, akkor is a klíma hatásfoka kb kiegyenlíti az erőműét, 
sokszor bőven pozitív a mérleg, tehát úgy is mondhatjuk, hogy a klímával vagy 
jobb hőszivattyúval fűtés esetén az energiahordozó jobban hasznosul, mintha 
direktben lenne elégetve fűtési célból. Különösen, ha a fűtőberendezés messze 
nem 100% hatásfokát is belevesszük.

>  Majd pszichológushoz fordulok.

Á, elég, ha belegondolsz a fentiekbe. :-)

> Pedig pont erre gondoltam. Ha körbecsövezem a házat, nagyon kicsi
> hőmérséklet különbséggel dolgoztathatnám a hőszivattyút. Ha nem
> lennének lyukak a csövezésben (nyílászárók, padló, födém) akkor a
> téglafalban nulla lenne a hőáram, úgy értem átlagosan nulla, nyilván
> a hőkapacokat kell tölteni.

Persze, lehet a hőszivattyút kis hőlépcsővel üzemeltetni, de ehhez vagy egy 
ilyen rendszert kellene venni csillióért, vagy egy rendes klíma beltéri 
egységéből kemény munkával ki(be)vezetni a hőt, és valahogy átalakítani a 
vezérlőrendszerét, az érzékelőket áthelyezni...

Nem érzem annyira fontosnak. Hűtés üzemmódban egyrészt szükség van arra, hogy 
hideg legyen a hőcserélő, hogy lecsapassa a párát kellő hatékonysággal. Persze, 
ha nem ez a cél, hanem a hűtés, van lehetőség a ventillátorát maxon járatni, 
akkor kicsi lesz a hőlépcső. A kültérinél meg eleve kicsi, talán 2 fok max, ezt 
mértem. Fűtési üzemmódban is.

>> Hanem a légkeverésre
> Az sajnos nem kedvelem, de a család többi tagja el sem viseli.

Olyan helyre kell tenni, ahol senkit nem zavar. Nem feltétlenül légkeverési 
célból.
Ha sehol nem felel meg, hogy van légáram, akkor passz, akkor nem kell klímázni.
De hogy falhűtéssel nem frankó párátlanítani, abban biztos vagyok.
Esetleg arra van mód, hogy a klíma kifújt levegőjét úgy terelni, hogy senkinek 
ne legyen kifogása ebből.

Mellesleg a hűtési üzemmódú klíma mást is csinál: a nedves felületeken megtapad 
a por, és a víz kiviszi. Jelentősen tisztítja a levegőt.

Van más párátlanító megoldás is, a pármentesíők, amik szintén hőszivattyúk, de 
ennek az lenne nyáron a hátránya, hogy a felvett teljesítménynek kb a dupláját 
adja le szintén bent, mert a lecsapatott pára hője is kijön. Azt nem tudom, hogy 
összességében ez mit jelentene hőérzetben, kicsit melegebb, de jóval szárazabb 
levegő.

> Amúgy sem tudom, hogy a komfortérzet mennyire egzakt mennyiség.

Hát rettentően nem az.
Pl itt mérve meglehetősen stabil a hőfok is, meg a páratartalom is. Mégis, ha pl 
vacsorázni merészeltem, és lefekszem aludni, akkor jön egy időszak, amikor 
nekiáll a kaja hasznosulni, és termelődik bennem a hő rendesen, dobálom le 
magamról a takarót, máskor meg minden ugyanígy van, de szinte fázok. Ebben az is 
benne van, hogy bizonyos kor után valszeg elromlik a hőfokszabályozó rendszere 
az embernek.

> Nálunk gomb van, aki arra jár és szükségét érzi tekeri, a
> gázt meg én fizetem, de béke van.

Ha többen élnek együtt, valszeg az is gond, hogy nem egyforma a hőigényük. Pl a 
nők fázósabbak, klímánál is tudtommal mindig konfliktus van a férfiak és nők 
között a munkahelyeken. Otthon is biztos van eltérés, meg a korosztályok között 
is. Öltözködési eltérésekkel korrigálható, meg némi egymásra figyeléssel, éjjel 
meg külön hálószobákkal. :-)

hjozsi