[elektro] OT: Gépészet

[hobilobi at gmail.com]

2020.12.14. 23:35 keltezéssel, Nemeth Tibor írta:
> ....
> Egy 1936-ban épült családi házban lakom. A fal tömör tégla 25cm vastag.
> 1995-ben családszaporulat okán bővítettük kb. 70-ről 110 m2-re. 
> Akkoriban győzködtek, hogy a hozzáépítést poroton (vagy porotherm ?) 
> téglával falazzuk, de mivel az egész házat hőszigetelni akartam,  
> maradt a legolcsóbb B30-as. Úgy gondoltam nagyon nagy lenne az eltérés 
> a régi és az új között. A szigetelés 5cm-es nikecell lett, ez volt az 
> elérhető legvastagabb. Akkor ez a szigetelés 150m2 külső felületre 
> 400eHuf volt, anyag+munka. Persze ez akkor volt ennyi. A fűtési 
> költségem csekély mértékben de csökkent, persze nagyobb lett a ház.  
> Most évi 220kHuf a gázszámlám, ez fűtés és főzés.
> .....
>
> A másik amin sokat agyalok, a felkészülés lenne a zöldebb energiákra. 
> Ehhez ugye a legfontosabb, hogy kicsi hőmérséklet különbséggel tudjam 
> átadni a kellő hőteljesítményt. A padlófűtés nem bírja a lábam. A 
> falfűtéshez olyan nagy felfordulást kellene elviselni, amire nem 
> vagyok hajlandó.
> Számoltam. Az öreg ház tömör fala sacc/kb. 1 W/mK hővezető képességű, 
> a szigetelő anyagok 0.04 vagy kisebb. Tehát a 25 cm fal kb. 1 cm 
> hőszigetelőnek felel meg. Amúgy is javítanék a szigetelésen és mondjuk 
> ha csak megduplázom az már 10 cm. Most jön a lényeg,  a 25cmes tömör 
> tégla és a 10 cm-es hőszigetelő közös felülete az kívül van vagy belül?
Mit értesz közös felületen?


> Szerintem hőtechnikailag belül van. Arra gondoltam, hogy a 
> falfűtés-szerű csőhálózatot a meglévő szigetelés eltávolítása után a 
> falba vésetném és erre rakatnák 10..15 cm hőszigetelést.
Ez lehet, hogy nem is olyan egyszerű. A jó hőátadáshoz a csövet körbe 
kellene fogni a vakolat anyagának. ekkor viszont a cső hőtágulása 
okozhatna gondot. Vagyis helyenként (a kanyaroknál) nem volna szabad 
körbefognia a vakolatnak a csövet.
Aztán kérdés, hogy milyen csővel csinálnád? A padlófűtés müa. csöve 
szerintem nem szerencsés, mert nem igazán jó hővezető. Ráadásul nagyon 
nagy az átmérője, ami bevésés estén nem szerencsés. A rézcső jobb lenne, 
de abból akkor lágyat kellene használni, mert abból van hosszú tekercs, 
és kevés csatlakozás kellene. Azt se forrasztani kellene, hanem a 
tömítéses sajtolást használni. Az jobban bírja a hőtágulás mozgását. 
Viszont nem tudom, hogy a sajtolás használható-e lágy cső esetén. Az a 
gyanúm, hogy nem.
Esetleg mégis forrasztani kellene a lágy csövet, de minimalizálni a 
forrasztások számát, és a forrasztási helyeken valami ügyes, utólagos 
hozzáférési megoldást csinálni a hőszigetelésen. (az ördög és Murphy nem 
alszik :-))

> Nem találtam vállalkozót. Mindenki lehülyézett, bár a legnagyobb gond 
> az volt, hogy csak dübelezéssel vállalták volna a lapok felrakását, 
> azt pedig nem tudták garantálni, hogy nem fúrják át a csöveket. Azóta 
> hallottam, hogy a poliuretán hab felmegy dübel nélkül is, 
Fel bizony. Nekem kb. 35 évvel ezelött csinálták és semmi gond sincs vele.
Egy sima, erős (kellően cementes, dörzsölésre nem morzsolódó) vakolatot 
kell alá csinálni, és arra tökéletesen felragasztható a habtábla, 
dübelezés nélkül.

> de közben lankadt a lelkesedésem. Persze mint írtam a fűtésem meg van 
> oldva, első körben, mint nyári üzemmód, az lett volna, hogy a kútból 
> kiszívott vízzel (hőcserélőn át) hűteném a falat mielőtt locsolom a 
> kertet.
Félő, hogy a kert locsolására szánt vízmennyiség nem lenne elég a ház 
hűtésére. Vissza kellene valahogy juttatni a talajba, hogy lehűlhessen 
és újra használható legyen.

> Itt viszont van egy kis gondom, nem tudom, hogyan alakulna a 
> páralecsapódás, eláztatnám-e a falamat? 
Mivel erre a módira nincs tapasztalat, nagyon jól át kellene számolni a 
lehetséges üzemállapotokat.
Sok szakembert (hő és páratechnikához értőt) megkérdeznék, és talán 
kialakulna egy többek által javasolt válasz.

> Persze mivel a felület nagy és körbeveszi a házat, hőmérséklet 
> különbség alig kellene, tehát ha bent 26°C megfelel (ebben még tudok 
> aludni) akkor ez talán 20°C vízzel megoldható.  Ha 26 fokon 70% a 
> páratartalom akkor 20 fok a harmatpont. A 70 % elő szokott fordulni, 
> tehét az aggodalom jogos, kérdés odajut-e a pára. 
Kicsit sokallom a 70%-ot. Gondolom ez rövid ideig van csak. Akkor 
viszont nem gond, mert ez a helyiségben van, de ez csak nagyon lassan 
jutna át a falon a hideg csövekig.  Annyi ideig pedig nem áll fenn ez a 
helyzet.

Minden esetre nagyon át kell gondolni, mert nem olcsó mulatság, csak 
biztosra szabad menni.

> De az is lehet, hogy 23 fokos víz is elegendő, ez ugye azon múlik, 
> hogy a csőkígyó által nem körülvett felületeken objektumokon mekkora 
> hőáram folyik ellenkező irányba.
>
> .....
>
> Üdv.
>                      Németh Tibor
>
>
>
>
>
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]