[elektro] Igazán nehéz terepekre :)

[jhidvegi]

Topybear wrote:
> Csak aztán jön a "hangya probléma".
>
> (egy hangya a saját tömegének akár ötvenszeresét is el tudja vinni, de
> ha százszorosára növelnéd a hangyát az általa hordozható tömeg nem
> nőne a százszorosára)

Ezt anno a BME-n az egyik előadó "növekedési törvénynek" nevezte, ha jól 
emlékszem. Kb arról van szó, hogy a térfogat, tömeg, súly... a lineáris méretek 
köbével, míg a felületek, keresztmetszetek a négyzetével arányosak. Ezért tud a 
hangya meg kis bogarak akkora marha nagy tárgyakat vinni, ezért tudnak a 
pattanóbogarak, más ugróbogarak a saját méretükhöz képest többtízszeres 
méreteket ugrani.

Utóbbiba nem is nehéz belegondolni. Legyen egy bogár 5mm-es, és ugorjon 50 
centiset helyből.
Most gondoljunk el annyi bogarat, hogy kitegyék egy ember súlyát, és ugorjanak 
egyszerre. Ekkor is csak 50 centiset fognak ugrani, ahogy egy ember is lehet, 
hogy képes ekkorát ugrani.

Egy elefántnak egy mozdulattal (egy lépéssel) elérhető magasság-változása se 
nagyon pici, de ha arányaiban nézzük, egy elefánt nem tud fellépni egy olyan 
lépcsőfélén (földlépcső), ami neki kb a törzse feléig ér.

Egy kisállat simán fekhet akármelyik oldalán, összebújhatnak, egymáson alhatnak. 
De egy ló már elpusztul, ha bizonyos pozícióba kerül asszem hanyatt vagy 
oldaltfekve, és onnan nem tud kikeveredni. Még vadabb, ha pl egy bálna partra 
vetődik, agyonnyomja saját magát, egyszerűen egy ekkora test nem tudja elviselni 
a gravitációt szárazon.

De nem élő dolgok is jól mutatják, miről van szó.
Kiteszek az asztalra egy kockamargarint, nem lesz semmi baja.
Letennék a földre egy akkora kockamargarint, aminek az oldaléle 10 méter, simán 
szétfolyna. Ahogy (tök azonosnak tűnő szitu) annyi margarint rakok egymásra, 
hogy meglegyen a 10m-es magasság, nyilván az alsók nem bírnák.

Nagyobb méretekben: ez szabja meg, hogy egy-egy égitesten mekkora lehet egy hegy 
mérete. A Földön ez nem tudja meghaladni a kb 10 km-t, mert ennél már megfolyik 
az alja. Kisebb égitesteken lehetnek ennél sokkal magasabb hegyek is. Érdekes, 
hogy van ebből a szempontból optimum, létezik az az égitest, aminek a lehető 
legnagyobb hegye lehetséges. Ha kisebb az égitest, már a méretei miatt se 
lehetséges nagyobb hegy, ha nagyobb, akkor meg a fenti jelenség miatt. Biztos 
valaki ki tudná számítani, hogy egy Föld méretű vasgolyón mekkora hegy tudna 
képződni max, saccom szerint ez se lehetne túl nagy a jelen földihez képest sem, 
mert sokkal nagyobb lenne a gravitáció is, és hiába sokkal szilárdabb anyag a 
vas, megfolyna simán hidegen is ekkora nyomástól.

Az is érdekes (ide tartozik), hogy melyik állat tudja testsúlykilónként a 
legnagyobb teljesíményt produkálni. Szerintem valami madárféle lehet, aminek a 
felfelé haladási sebessége jópár m/s is lehet. Pl egy kismadár felszáll 1..1,5 
másodperc alatt egy 6-8 méter magas villanyoszlopra, ez tekintélyes 
teljesítményt jelent (W/kg). Ez a mérőszám jellegénél fogva független a 
méretektől, nevezhetem általános jellemzőnek. Elég lenyűgöző ebből a szempontból 
egy utasszállító repülőgép a maga hétköznapiságában is a kb 30m/s emelkedési 
sebességével, amire az ember nem is gondolna.

Azért független a méretektől, mert a teljesítmény is tömeggel arányos lehet, és 
az emelkedési sebesség teljesítmény-igénye is tömegarányos. Valszeg az az állat 
a győztes, amelyik az adott feladatra a legtöbb izmát (aktív izomtömeg/teljes 
tömeg) tudja mozgósítani. A (röpképes) madaraknak relatíve baromi nagy mellizmuk 
van, amit teljes egészében a repüléshez tudnak használni, ezért gondolom, hogy 
köztük kell keresni a győztest. Nagyobb méretű madárnak valszeg kisebb a 
fajlagos légellenállása (kisebb keresztmetszet per kiló), ezért nagyobb méretűek 
között keresnék.

hjozsi