[elektro] Falcon Heavy Test Flight
FuzArn
fuzarn at gmail.com
Sat Feb 10 00:40:57 CET 2018
Ez nem a vallasrol szol amit irsz. Identified themselves nem azt jelenti, hogy hivo, es kereszteny
ertekrendek szerint el, ugy mint pl Europa jo resze.
Hanem egyszeruen ha nem ateista, akkor kereszteny. Kb ennyi.
Nezz meg egy Olaszorszagot, vagy Ausztriat akar, nem beszelve a szlav allamokrol. (Magunkat most hagyjuk)
Nna, nekik van vallasuk, gyokeruk, kulturajuk, hagyomanyuk, mindenuk.
Ez az ad is egy erkolcsi gatat, es egy versenyhatranyt ezaltal, az elvadult protestans szarmazek amerikaval szemben, ahol gyakorlatilag nincs fék. Indianok kiirtasara, es arany haracsolasara, meg hoditasra epult az egesz orszag.
Meg ma is azok mennek oda nagyreszt, akik konnyu penzre vagynak.
Csak ugy erdekessegkepp, hatha latod a kapcsolatot:
“Egy pszichológiai kutatás szerint nem azok a diákok viszik a legtöbbre, akik jeles bizonyítvánnyal rendelkeznek, mert ők kevésbé tudnak fontossági sorrendet felállítani az életben.”
Skandinav allamok sem veletlen egesz termeszetkozeliek (recycling, megujulok, stb), es nem haracsolo tozsdecapak gyulekezete.
Mondavilaguk predesztinalja oket meg a mai napig.
A.
> On 2018. Feb 9., at 20:32, Kaczmarek Edvárd <edk-elektro at babakezek.hu> wrote:
>
> Az amerikaikoknak nincs vallásuk? Mondjál még vicceseket!
>
> According to a 2014 study by the Pew Research Center, 70.6% of the adult population identified themselves as Christians, with 46.5% professing attendance at a variety of churches that could be considered Protestant, and 20.8% professing Catholic beliefs. The same study says that other religions (including Judaism, Buddhism, Hinduism, and Islam) collectively make up about 6% of the population. According to a 2012 survey by the Pew forum, 36% of U.S. adults state that they attend services nearly every week or more.
>
>
>
>> Node basszus, nekem a nemzetinek kell ezt magyarazni, hogy az orosz ugyan olyan ember mint az amerikai. Elkepeszto mennyisegu tudomanyos es egyeb dolog jon onnan, az egy egeszen mas kerdes, hogy az amik ebbol gond nelkul penzt csinalnak a legfurmanyosabb modokon. Nem zsenibbek, szimplan gatlastalanabbak, plussz a haborukat a hatterbol neztek vegig. Sem vallasuk ami erkolcsi kontrolt jelentene, sem multjuk, sem kulturajuk igazan. Valahol ez persze elony is, de nna.
>>
>> Lehet ez elott hajlongani, de azert ez nem az a dicsoseg, ami elott en ujjongva emelem a kalapom.
>>
>> Tudomany az egyetlen dolog, amit erdemes globalisan nezni. Erre pont azt nem nezitek.
>>
>> A.
>>
>>> On 2018. Feb 9., at 10:12, Xorn <toth.endre at gmail.com> wrote:
>>>
>>> Pedig pont lenne mit ragozni rajta. A fegyverkezési verseny olyasmi
>>> volt, amit az amik bírtak, az oroszok meg csak úgy, hogy közben minden
>>> mást szinte megrokkantottak a gazdaságukban. Ilyen feltételek mellett
>>> tudták időnként - nem mindig! - megelőzni az amikat ebben-abban. Vagy
>>> kérdezzek vissza, hogy ki szállt le előbb a Holdra (és azóta is csak
>>> ők)? Ami ugyanennek a versenynek volt egy másik folyománya, csak ott
>>> éppen ők értek előbb célba.
>>>
>>> Best regards,
>>> Andy
>>>
>>> uprogc . <uprogc at gmail.com> írta (2018. február 9. 10:07):
>>>> Es kie volt az elso urallomas?
>>>>
>>>> Ne bogozzuk ezt tovabb.
>>>> Orosz vagy nyugat, nem ez a kerdes, a kerdes az hogy termelunk vagy nem
>>>> termelunk, mikozben megvan minden adottsag hozza.
>>>>
>>>>
>>>> 2018-02-09 10:32 GMT+02:00 Gábor Auth <auth.gabor at gmail.com>:
>>>>
>>>>> Hi,
>>>>>
>>>>>> On Fri, Feb 9, 2018 at 8:43 AM uprogc . <uprogc at gmail.com> wrote:
>>>>>>
>>>>>> Na es ha licensz alapjan volt ? Ha nem lett volna licensz megcsinaltak
>>>>>> volna az oroszokkal vagy maguktol.
>>>>> Aha... nyilván. Mondok egy történetet...
>>>>>
>>>>> A két világháború között a BMW több telephelyen gyártott autókat és a
>>>>> második világháború után a telephelyeinek egy része nyugaton maradt, másik
>>>>> része keleten. És gyártották tovább a BMW 321-et, a 327-et és a 340-et mind
>>>>> a két oldalon az ötvenes évek elején.
>>>>>
>>>>> Aztán lett egy kis jogi vita a névből, mert mind a ketten nem használhatták
>>>>> a BMW nevet, ezért aztán a keleti BMW neve Wartburg lett és az ötvenes
>>>>> évektől a keleti gyár Wartburg 311 néven gyártott autót, a nyugati gyár
>>>>> pedig BMW 501 néven gyártott hasonló típusú autót. A mérnökök tudása
>>>>> hasonló szinten volt, a gyártástechnológia hasonló szinten volt, ugyanonnan
>>>>> indultak, a Wartburg 311 és a BMW 501 között tényleg nem volt sok
>>>>> különbség.
>>>>>
>>>>> A mentalitásbeli különbség a keleti és a nyugati rendszer között viszont
>>>>> azt eredményezte, hogy eléggé máshova jutottak az eltelt 40 év alatt: a
>>>>> kilencvenes évek elején a Wartburg gyárból még mindig a Wartburg 1.3
>>>>> típusok kerültek ki, a BMW gyárából pedig mondjuk az E34 series 5. Ezekről
>>>>> pedig tudjuk, hogy ég és föld.
>>>>>
>>>>> A Wartburg 1.3 és a többi keleti autótípus nem azért fogyott annyira és
>>>>> volt több éves várólista, mert annyira jó volt, hogy mindenki ezt akarta
>>>>> venni és nem tudtak eleget gyártani, hanem nem vehettél mást és akkora volt
>>>>> a selejt aránya, hogy nem tudtak eleget gyártani. A gyárat nem a minőség és
>>>>> a versenyképesség tartotta életben, hanem a mesterségesen felosztott és a
>>>>> tervgazdálkodással mesterségesen szűken és irányban tartott piac.
>>>>>
>>>>> Amint választani tudtál, hogy Wartburg 1.3 vagy BMW E34 legyen az új autód,
>>>>> nyilvánvalóvá vált, hogy nem a Wartburg 1.3-et fogod megvenni. Ezzel a
>>>>> keleti autógyárak piaca összeomlott, mert megszűnt a biztos piaca. És a
>>>>> többi iparágban is kevés kivételt tudsz mondani, aminél nem volt ordító a
>>>>> minőségi különbség.
>>>>>
>>>>> Ami közös jellemző: a keleti blokk ipara abból élt, amit a második
>>>>> világháború előtt összeraktak és ebből addig élt minimális fejlődéssel,
>>>>> amíg volt KGST és nyugati embargó: vagyis volt tervezett piac, ami
>>>>> kötelezően átvette a termékeket és nem volt versenyképes konkurencia.
>>>>>
>>>>> Bye,
>>>>> Auth Gábor
>>>>> -----------------------------------------
>>>>> elektro[-flame|-etc]
>>>> -----------------------------------------
>>>> elektro[-flame|-etc]
>>> -----------------------------------------
>>> elektro[-flame|-etc]
>> -----------------------------------------
>> elektro[-flame|-etc]
>
>
> -----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
More information about the Elektro
mailing list