[elektro] Falcon Heavy Test Flight
FuzArn
fuzarn at gmail.com
Thu Feb 8 12:53:13 CET 2018
Igen, irtam is masik levelben a Shannon Hartley tetelt. Pontosan ezt fogalmazza meg.
Nem a nagysagrendi kulonbseg az ok, 13mrd km-re levo csillagokat is latunk, az nagysagrendekkel halvanyabb mint a Proxima akarmi.
Bolygokat azert nem, mert egyszeruen magasabb a kozmikus hattersugarzas okozta zaj, mint az energia amit egy bolygo vissza tud verni a csillagjarol. Pedig piszkosul nem kis energia az sem.
A.
> On 2018. Feb 8., at 12:46, Szondi <szondiani at gmail.com> wrote:
>
>
>
> 2018.02.08. 12:32 keltezéssel, FuzArn írta:
>> Elvesz a zajban.
>>
>> Kiszamolhato egy parabolaba belenyomsz adott teljesitmenyt, van egy jol saccolhato nyilasszog, kozmikus hatterzaj ismert. Franc sem marad a helopauza kornyekere belole.
>
> Van itt még egy paraméter, a sávszélesség. A szűk sávszéllel nyomott jel persze ugyanúgy négyzetesen csökken, de könnyebben kihámozható a zajból. Nem véletlen, hogy vannak megfigyelések, amelyek nagyon kis sávszélességgel söprik végig a spektrumot.
> A visszaverődő fény persze nagyon nem ilyen, ezért is nehezen detektálható.
>
>> Szomszed naprendszerbeli bolygokrol visszaverodo csillagok fenyet sem latjuk (azaz a bolygokat), csak magukat a csillagokat, pedig szomszedaink a galaxisban, es azert nem kis energia verodik vissza egy csillag kozeli mondjuk jegbolygorol.
>
> Az arányok is lényegesek. Egy csillag és egy bolygó fénye, sok nagyságrend különbség, ezért nem egyszerű a dolog. Nem véletlen, hogy a közvetett módszerek (fedés, imbolygás) sokkal eredményesebbek.
>
> Üdv.:
> Anonymus
>
> -----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
More information about the Elektro
mailing list