[elektro] Szilíciumhiány !

[Xorn]

A mész, ahogyan a malterba keverik, tulajdonképpen oldat. Nincs
kristályszerkezete. Gyakorlatilag bármit képes körülfolyni, ha elég
kitartóan keverik. Kristályosodni akkor fog, ha felvette a levegőből a
CO2-t hozzá.

Best regards,
Andy

On 7 Feb 2018 12:06, "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com> wrote:

Dienes József wrote:

> jhidvegi <jhidvegi at gmail.com> írta (2018. február 7. 10:37):
>
> Na, tudtam én, hogy te kellesz ide. :-)
>

Ez azért erős túlzás.


A maxot még csak értem, de a kicsi miért nem jó? Az nem válasz, hogy
> azért, mert csak a nagy jó, meg hogy ez van a könyvekben.
>

Szakképzettségem nincs a dologhoz, de sejtésem van:
A cement (ez a leggyakoribb kötőanyag ugye) szintén szemcsés szerkezetű már
por formájában is, de amikor bekeverik, akkor is. Valszeg az ő
szemcseméretére nem célszerű lemenni. A cementnek kell az adalékanyag
felületét bevonnia, kitöltenie a szemcsék közti teret.

Persze lehet akár tiszta cementből is betonszerű valamit csinálni, csak
roppant gazdaságtalan, és talán szilárdságilag se megfelelő. Valamint, ha
jól sejtem, meglehetősen nagy a zsugorodása. Ha a beton adalékszemcséi a
csömöszölés során teljesen jól összeérnek, akkor a beton zsugorodása
kötéskor elvileg nulla. Valamint: a sóder aránylag kerek, sima felületű
kavicsokból áll, ennek is van jelentősége. Lehet olyan adalékot is
használni, ami szögletesebb, törési felületekkel teli, ennek sokkal
rosszabb paraméterei vannak, főleg, ha még puhább anyagú is, pl mészkő.


Auth Gábor iszapjánál elbizonytalanodtam kissé (hogy az iszap, az
> valami olyan "izé", ami nem olyan erős, mint a kvarc), de nem hinném,
> hogy a sivatag iszapos lenne.
>

Az agyag azért káros, mert a cement szemcséihez hasonló, vagy akár kisebb
szemcseméretű. Mintegy "felhígítja" a cementet, a kötőanyag lesz rosszabb,
gyengébb.

A betongyárakban elég szerteágazóan célirányosan osztályozzák, ha kell,
mossák a bányakavicsot, folyami kavicsot, ezzel valszeg a nemkívánt
agyag-iszap zömét is eltávolítják belőle. Meg hát sok más cél is
megvalósul, pl olyan összetétel, hogy a beton a végén vízáteresztő lesz,
mert alulról erősen korlátozott a szemcseméret (pl zsalukövek). A bazinagy
kavicsokat külön rakják, ezt hívják kúlé kavicsnak, ha jól emlékszem. Ez
kiváló a vizes talajoknál arra, hogy az adott felülethez (pl padló) ne
tudjon vezetéssel feljutni a nedvesség, vagy esővíz-szikkasztó gödrök
feltöltésére.

Szerintem a nagyon apró szemű homok meg kiváló lehet víz-szűrésre az óriási
felület/térfogat miatt, de ehhez sincs adatom.


A min-max méreteket a betonszerkezet szabja meg.
>>
>
> Valami mechanikai képletben rejlik a titok?
>

A szakmabelieknek biztos van minimum tapasztalati adatuk, táblázatuk. Én
lehet, hogy ha nagyon bele kéne másznom, mikroszkóppal megnézném, mekkora a
cement szemcsemérete, annál minimum 10-szer nagyobb méretben korlátoznám
alulról az adalék szemcseméretét.

Malter esetén lehet, hogy más az ábra. A mész jóval finomabb anyagnak
tűnik, szinte vajszerű. Persze valszeg a mészkőkristályok is valami
minimális mérettel rendelkeznek.

(A terminológia nem érdekel, meg az, hogy hol ismerik a német eredetű
szavakat és hol nem. A sóder szemcséit sublerrel is meg lehet mérni. A
magyar nyelv tömve van idegen eredetű szavakkal, nem csak némettel, sőt,
talán ez teszi lehetővé, hogy ma is lehessen modern dolgokkal kapcsolatban
is használni. Ma főleg rengeteg, főleg angol eredetű szó kerül be. Érdekes,
hogy ez ellen nincs apelláta. Különben is, a nyelvőrök is ma már egyszerűen
belátják, elfogadják, hogy egy akár még nem is nagyon szimpatikus nyelvi
jelenség is elfogadandó, ha nagyon sokan használják. Egyszerűen nem lehet
semmit tenni ez ellen, és nem is érdemes. És ez nem csak az én véleményem,
egy nyelvi műsort hallgatok rendszeresen, ahol elég felkészült nyelvészek
társalognak, vitatkoznak ilyesmiken, ezt lehetett leszűrni.)


hjozsi
-----------------------------------------
         elektro[-flame|-etc]