[elektro] Szilíciumhiány !

[jhidvegi]

Dienes József wrote:
> jhidvegi <jhidvegi at gmail.com> írta (2018. február 7. 10:37):
>
> Na, tudtam én, hogy te kellesz ide. :-)

Ez azért erős túlzás.

> A maxot még csak értem, de a kicsi miért nem jó? Az nem válasz, hogy
> azért, mert csak a nagy jó, meg hogy ez van a könyvekben.

Szakképzettségem nincs a dologhoz, de sejtésem van:
A cement (ez a leggyakoribb kötőanyag ugye) szintén szemcsés szerkezetű már por 
formájában is, de amikor bekeverik, akkor is. Valszeg az ő szemcseméretére nem 
célszerű lemenni. A cementnek kell az adalékanyag felületét bevonnia, kitöltenie 
a szemcsék közti teret.

Persze lehet akár tiszta cementből is betonszerű valamit csinálni, csak roppant 
gazdaságtalan, és talán szilárdságilag se megfelelő. Valamint, ha jól sejtem, 
meglehetősen nagy a zsugorodása. Ha a beton adalékszemcséi a csömöszölés során 
teljesen jól összeérnek, akkor a beton zsugorodása kötéskor elvileg nulla. 
Valamint: a sóder aránylag kerek, sima felületű kavicsokból áll, ennek is van 
jelentősége. Lehet olyan adalékot is használni, ami szögletesebb, törési 
felületekkel teli, ennek sokkal rosszabb paraméterei vannak, főleg, ha még 
puhább anyagú is, pl mészkő.

> Auth Gábor iszapjánál elbizonytalanodtam kissé (hogy az iszap, az
> valami olyan "izé", ami nem olyan erős, mint a kvarc), de nem hinném,
> hogy a sivatag iszapos lenne.

Az agyag azért káros, mert a cement szemcséihez hasonló, vagy akár kisebb 
szemcseméretű. Mintegy "felhígítja" a cementet, a kötőanyag lesz rosszabb, 
gyengébb.

A betongyárakban elég szerteágazóan célirányosan osztályozzák, ha kell, mossák a 
bányakavicsot, folyami kavicsot, ezzel valszeg a nemkívánt agyag-iszap zömét is 
eltávolítják belőle. Meg hát sok más cél is megvalósul, pl olyan összetétel, 
hogy a beton a végén vízáteresztő lesz, mert alulról erősen korlátozott a 
szemcseméret (pl zsalukövek). A bazinagy kavicsokat külön rakják, ezt hívják 
kúlé kavicsnak, ha jól emlékszem. Ez kiváló a vizes talajoknál arra, hogy az 
adott felülethez (pl padló) ne tudjon vezetéssel feljutni a nedvesség, vagy 
esővíz-szikkasztó gödrök feltöltésére.

Szerintem a nagyon apró szemű homok meg kiváló lehet víz-szűrésre az óriási 
felület/térfogat miatt, de ehhez sincs adatom.

>> A min-max méreteket a betonszerkezet szabja meg.
>
> Valami mechanikai képletben rejlik a titok?

A szakmabelieknek biztos van minimum tapasztalati adatuk, táblázatuk. Én lehet, 
hogy ha nagyon bele kéne másznom, mikroszkóppal megnézném, mekkora a cement 
szemcsemérete, annál minimum 10-szer nagyobb méretben korlátoznám alulról az 
adalék szemcseméretét.

Malter esetén lehet, hogy más az ábra. A mész jóval finomabb anyagnak tűnik, 
szinte vajszerű. Persze valszeg a mészkőkristályok is valami minimális mérettel 
rendelkeznek.

(A terminológia nem érdekel, meg az, hogy hol ismerik a német eredetű szavakat 
és hol nem. A sóder szemcséit sublerrel is meg lehet mérni. A magyar nyelv tömve 
van idegen eredetű szavakkal, nem csak némettel, sőt, talán ez teszi lehetővé, 
hogy ma is lehessen modern dolgokkal kapcsolatban is használni. Ma főleg 
rengeteg, főleg angol eredetű szó kerül be. Érdekes, hogy ez ellen nincs 
apelláta. Különben is, a nyelvőrök is ma már egyszerűen belátják, elfogadják, 
hogy egy akár még nem is nagyon szimpatikus nyelvi jelenség is elfogadandó, ha 
nagyon sokan használják. Egyszerűen nem lehet semmit tenni ez ellen, és nem is 
érdemes. És ez nem csak az én véleményem, egy nyelvi műsort hallgatok 
rendszeresen, ahol elég felkészült nyelvészek társalognak, vitatkoznak 
ilyesmiken, ezt lehetett leszűrni.)

hjozsi