[elektro] mikro transzformátor

[jhidvegi]

Webkonyvek wrote:

> Régóta szerettem volna megkérdezni, hogy lehet-e hegeszteni piciben.
> Szóval most megkérdem: Lehet hegeszteni piciben? Vagyis ha volna
> olyan pici pálca, illetve képes lennék az egészen finom motorikus
> mozgásra, akkor tudnék hegeszteni egymáshoz mondjuk két 0,5-ös
> vaslemezt, öklömnyi hegesztőtrafóval? Játszottam ilyesmivel régebben,
> de nekem valahogy nem akart megmaradni, illetve kialakulni az ív.

Nagyon piciben az a hagyományos, bevont elektródás hegesztés valszeg nem megy. 
Nem azért, mert nem lehetne csinálni megfelelő áramforrást, hanem mert van 
felületi feszültség, és az anyag ilyen kicsiben már nagyon máshogy viselkedik.

Tehát, ha normál módon csinálsz ilyen elektródával egy 5-10 mm széles varratot, 
az nem megy, hogy ugyanezt lekicsinyíted, és csinálsz hasonlóan egy 0,5-1 mm 
széles varratot. Illetve awival ügyes ember össze tud hegeszteni akár tizedmm-es 
lemezeket is, kb 5-6A kell hozzá, és kellő fesz, amivel az ív fenn tud maradni. 
De nagyon könnyen megeshet, hogy az anyag kicsit nagyobb darabon olvad meg, és 
golyóvá ugrik össze.

Ugyanígy fordítva se megy. Tehát nem lehetne azt se elérni egykönnyen, hogy 
legyen egy 2 méter széles varrat egybe megolvasztva, ami nem vizszintesen áll. 
Mert simán lefolyik az anyag és kész.

Csinálnak jó széles varratokat vastag anyagra, de ekkor már általában ún. fedett 
ívű hegesztést alkalmaznak. Ez úgy néz ki, hogy jön a relatíve vastag huzal az 
előtoló segítségével (mondjuk 4mm-es), a hegesztés helyére granulátumszerű 
anyagot szórnak, ami megolvadva felfut az olvadékra, és megvédi a levegő 
hatásaitól. Az áramforrás áramgenerátoros, a huzalelőtolót meg az ívfeszre 
szabályozzák. Hídelemeket, spirálcsöveket hegesztenek így, és a varrat a 
készülés helyén mindig vizszintes kell legyen. A spirálcsöveket forgatják, és 
fél fordulat eltéréssel egy időben készül a külső és belső varrat, egyenként kb 
1000-1200A 40-45V-tal. A port összegyűjtik, ami nem olvadt meg, újra használják.

Piciben viszont az ellenállás-hegesztés nagyszerűen működik akár baromi kicsi 
méreteknél is. Pl elektrocső, izzók gyártása...

Aztán van elektronsugaras hegesztés is, azt nem ismerem közelebbről, de úgy 
tűnik, azzal vékony anyagokat is össze lehet úgy hegeszteni, hogy a hegesztés 
helyén ömledék képződik. Itt gondolom az idővel operálnak, nagy 
teljesítmény-sűrűség rövid ideig, esetleg impulzusokban, hogy a hő ne tudjon a 
hegesztés helyétől messzebbre terjedni, hogy más részek is felolvadjanak. A 
vékony anyagok awi hegesztésénél is lehet ilyen trükköt alkalmazni. Az awi 
áramforrások szoktak tudni ún. impulzus-üzemben dolgozni, amikor a hegesztőáram 
nagysága és ideje beállítható, a köztes időben meg olyan kicsi az áram, hogy 
egyáltalán nem tud olvasztani, csak az ív fenntartása legyen meg. De ugye az 
argon jóval könnyebben ionizálható gáz, ott sokkal többminden lehetséges. Az 
elektronsugaras módi meg vákuumban törénhet ugye.

Na aztán van még egy rahedli eljárás, a szokásos fogyóelektródás módi pl, amivel 
megfelelő áramforrás és huzal esetén simán lehet szép vékony varratokat csinálni 
tizedmm nagyságrendű vastagságú lemezeken, autószerelők előszeretettel 
használják. Vagy pl van a dörzshegesztés, de ez már nagyon más tészta.

hjozsi