[elektro] Ultrahangos mosó

[hobilobi at gmail.com]

2016.11.30. 2:11 keltezéssel, jhidvegi írta:
> hobilobi at gmail.com wrote:
>
>> Itt nem egészen értem a gondolatmenetedet. Ha szerinted az 1000 bar
>> meg se kottyan az anyagnak, mert
>> ennél a bilivas is erősebb, akkor a 300bart miért ne bírná ki bármi
>> is, hiszen az sokkal kevesebb mint az ezer.
>
> Az én hibám, hogy nem megy át, nem jól írom le valszeg, mire gondolok.
> Akkor - ha nem túl unalmas - kicsit részletesebben:
>
> Van a nagynyomású tér. Mozog benne valami úgy, hogy a tárgy bizonyos 
> részein rövid időre nagyon lecsökken a nyomás, annyira, hogy a felület 
> mentén gőzbuborékok keletkeznek.
> Ezután újra létrejön az eredeti nyomás, ami a vízrészecskéket (a 
> folyadékot) a nyomással (pl a 300 barral) arányos gyorsulással löki 
> egymáshoz. Nagyon kicsik a távolságok, de nagy a gyorsulás, jelentős 
> lehet az összecsapódó folyadékrészek sebessége, és jóval nagyobb 
> folyadékütés jön létre, mintha csak mondjuk 1 bar a nyomás.
>
> Ha csak nagyon kicsi a nyomás, akkora, hogy a víz (legyen ez a 
> folyadék) épphogy képes folyadék állapotban maradni, akkor már szerény 
> mozgások is képesek gőzbuborékokat létrehozni, amik nagyon lájtosan 
> fognak újra folyadékká válni, mert kicsi az a nyomás, ami helyre 
> akarja állítani az eredeti állapotot. Ez is kavitáció, csak teljesen 
> hatástalan, még arra se biztos, hogy alkalmas lenne, hogy egy zsíros 
> tárgyról a zsírt eltávolítsa.
>
> 300 bar esetén viszont lehet, hogy szemcsék és más hatások nélkül is 
> képes lehet egész kemény anyagokat is megbontani.
>
> hjozsi
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]
>
OK. Értem a gondolat menetedet.
Elvben igazad is van, de a gyakorlatban ez bonyolultabb, mert még a 
hőmérséklet is beleszól.
A gyakorlatban nincs olyan szituáció, ahol többszáz bár nyomású 
rendszerben lép fel a kavitáció.
A szokásos tartomány a néhány báros rendszer. A te magyarázatod szerint 
itt gyengébb lesz a kavitáció hatása, mint 100 bar nagyságrendű 
rendszerben. Igazad van, de ez a gyengébb hatás is megeszi az anyagot.
Persze nem öt perc alatt. Ha  többszáz báros rendszerben állna elő a 
kavitáció, aminek persze jóval kisebb az esélye, mert ugyan hőfoktól 
függően, de itt valóban  nagyob nyomásesés kell hozzá, akkor viszont ott 
tényleg öt perc alatt enné meg az alkatrészt, már amennyiben 
mechanikailag kibírná az ütéseket, és nem azonnal törne darabokra . Erre 
tehát kínosan ügyelnek, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Tehát nem elvi 
ok miatt nincs ilyen rendszerben kavitáció, hanem azért, mert az szinte 
azonnali tönkremenetelt okozna.

A gyakorlatban tehát a kisnyomású rendszerben fordul elő többször (lásd 
motorcsónak hajócsavar), és itt is gondot okoz, nem teljesen hatástalan. 
Az igaz, hogy itt nem okoz azonnali tönkremenetelt, tehát lehet, hogy a 
hajócsavarnál maradva, akár többszáz üzemóra után lenne csak jelentős a 
hatása. Motorcsónaknál pedig az akár több szezon is lehet. Persze ilyen 
helyen is igyekeznek elkerülni, de szinte álló hajónál max gázt adva, 
rövid időre biztosan előfordul. Ez azonban nem állandó üzemállapot, csak 
néhány másodperc. Itt valószínűleg a vízben lévő szilárd részek koptató 
hatása miatt fog inkább tönkremenni a hajócsavar, de az egy egészen más 
történet.

István