[elektro] távkapcsoló, rádiós

[umnyo]

>> Anyuék 60 év felett a korosztályukhoz képest igen jó állapotban
>> vannak. Apám a mai napig focizik unokákkal, heti 3x10 km fut, úszik,
>> túrázni járnak szinte minden hétvégén, milliónyi kulturális programot
>> látogatnak (színház, kiállítások). Két nyelvet tanul 65 évesen, és
>> hagy ne soroljam.
>
>És valszeg megfelelő nyugdíjuk is van, nem kényszerülnek pénzkereső munkára, 
>nemde?

Nem semmi kiemelkedő, átlag nyugdíjuk van. Ez úgy jön ki, hogy anyunak az átlagnál jobb egy kicsit, apunak meg kevesebb. Sajnos nyugdíj előtt 7-8 évvel munkanélküli lett, 3 év munkanélküliség, nem tudott évekig elhelyezkedni, majd 4 év kényszervállalkozói minimálbér kategóriában. Ez eléggé betett a nyugdíjának. Nyugdíj előtakarékossági vagy ilyesmijük nem volt, akkor még ez nem volt látóképben. Annyiban van kiegészítve, hogy családon belül ezzel azzal foglalkoztatjuk, de csak minimálisan átlag heti max 10 órában. Hozza el ezt, vigye el azt, öcsém autószerelő, és akkor nem a futárnak fizeti ki az alkatrészt, hanem apának, aki elmegy érte, de így vagyok vele én is. Így minimálisan "mozgatva" is van, de csak kényelmesen,. és párezer ft itt ott pluszban megjelenik. De nem százezrekről beszélünk.
>
>
>> Szóval pl a szüleimre nagyon negatívan hatnak a kortársbeliek.
>
>Nem csak. Azt hiszem, hogy még az egyforma szinten lévők is egymásra. Ez 
>egyfajta szokás vagy nemtom. Itthon szerintem a panaszkodásnak van komoly 
>hagyománya. (Én még a fiatalokra is aszondom, hogy a kelleténél borúsabban 
>látják a világot. Ha másból nem, a kedvelt zenékből vonom le a talán helytelen 
>következtetést. Már sokszor írtam: moll mérgezést kapok, ha mai magyar zenét 
>hallgatok.)
>

Igen ebben sok igazság van. Ha elmennek ilyen helyre, mindig azzal jönnek haza, hogy elegük van a nyugdíjasokból, mert azok nem tudnak mást csinálni csak panaszkodni. Az orvosra,a  gyógyszerárakra, a hidegre vagy a melegre, a buszra, mindenre. Ebből nekik nagyon elegük van. Persze apám is pl folyamatosan szidja az éppen aktuális rendszert és rablóbandákat, de azért napi 24 órában így nem lehet élni, hogy csak a panaszkodás, panaszkodás. Még akkor sem ha ez jogos (lásd pl egészségügy).

Egy példa amit legutoljára felhozott. Valami nyugdíjas rendezvény volt, és van Óbudán egy ilyen nyugdíjas klub amit beszerveztek. Ez egy vacsora jellegű zenés kiselőadásos nap volt, novellák, stb. Többfogásos svédasztal de nem pazar módon. és a nyugdíjas fele arról panaszkodott, hogy miért nincs ilyen meg olyan meg amolyan menü, miért van almalé és miért nincs ananászlé, miért van dobos torta és miért nincs krémes. Nem azt mondták, de jó köszönjük szépen, hanem azt hozták fel, ami nincs. És hogy miért nem és miért nincs.

Apámék totál kikészültek ezen.

Nyilván nem általánosítok, nem is szeretnék. de apáméktól akik eljárnak korukból adódóan ilyen helyekre, állandóan ezt mondják, biztos van alapja. Ma már egyre kevésbé is mennek ilyen programokra, mert eléggé "kilógnak" a sorból. de ugyanez van közös pl nyugdíjas városnéző buszozásnál, stb.

Attila

>hjozsi 
>
>-----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]