[elektro] Indukció

[jhidvegi]

Info wrote:

> Hmm, egy nagyfrekvenciás panelen a csatolótekercsek is párhuzamos
> vonalakból állnak. Szóval, értem, hogy nem határolja be a teret,
> de ettől még mint kiterített tekercs működnie kellene.
> <http://www.webx.dk/oz2cpu/radios/dir-coup-top1.jpg>
> Ok, itt számolni kell a kapacitással is, node mágnesesen is csatol.
> Nem kis feszültség jön le róla :)

Jó, de azt kéne megérteni, hogy nem a vezetékdarabban keletkezik a feszültség, 
hanem - ebből az ábrából kiindulva - a két alsó kivezetési pontba valami 
mérőműszert dugsz, és létrejön egy hurok. Ennek a huroknak van egy területe, 
amit az áramjárta vezető mágneses tere át fog metszeni (vagyis az erővonalak), 
és ennek a fluxusa fog változni, ha az áram változik.

Mérésre azért alkalmas, azért nem fogja befolyásolni számottevően a mérőzsinór 
elhelyezkedése, mert az áram mágnestere az árammal átjárt vezető, ezesetben a 
felső fólia közelében a legerősebb. A B nagysága a távolsággal fordított 
arányban csökken. Ezért távolabb már nem jelent szinte semmit, ha változik a 
körbezárt terület.

(A két fólia elvben megcserélhető, tehát lehet a felső az áramjárta, az alsó a 
mérő, és fordítva is.)

Ha a felső az áramjárta, akkor kicsit könnyebb számolni. Pl aszondom, hogy a 
mágenstér csak az áramjárta vezetőtől 5 centin belül ér valamit, a többi nem 
számít.
Legyen a hossz 2 centi (nem tudom, mekkora, ez csak egy sacc a kép alapján).
Legyen az áram 1A az egyszerűség kedvéért.
Vegyük úgy, hogy a két fólia közepének a távolsága egymástól 2mm.

A legnagyobb B tehát az áramjárta fóliától 2mm-re:
B1=i*mü0/2pir=1*1,256e-6/(6,28*2e-3)=1e-4T (1 gauss)
Vegyük ugyanezt r távolságra:
Br=1,256e-6/6,28 *1/r=2e-7*1/r

2 centin belül a fluxust a B-nek az integrálásával kaphatjuk meg.
fi=hossz*integrál 2e-3métertől 2e-2 méterig B(r)dr.
fi=2e-2 méter *2e-7*ln(r) 0,02 és 0,002 méter között, azaz
fi=2e-2 * 2e-7 * ln(0,02/0,002)=4e-9*ln10=9e-9 Vs, ha valamit el nem számoltam.

Ha változik az áram, akkor dfi/dt adja a feszkót.
Ha mondjuk 1GHz a freki, és 1A az effektív érték, akkor a max áramváltozási 
sebesség:
1,41A*omega=1,41*1e9*2pi=8,86e9A/s.
Ennek megfelelően a dfi/dt 79Vs/s lesz, tehát egy 79V-os csúcsfeszültségű 
színuszt lehet a kimeneten mérni. Ennek az effektív értékét gyök2-vel elosztva 
kapjuk 56V körül van.

Ebben a számításban tehát nem vettem figyelembe a 2 centin kívül fellépő 
fluxust, emiatt lehet, hogy a tény valamivel nagyobb feszültséget ad. (Valamint 
nem vettem figyelembe a számítási és elvi hibákat, amik nagyságrendileg is 
nagyobb eltérést adhatnak bármelyik irányban. :-) )

Valószínű, hogy ha a freki 1GHz, akkor az áram nem lesz 1A, mert az nem semmi 
áramkör lenne. Ha csak 1mA lenne, az reálisabb, akkor tehát kb 56mV, durván 60mV 
lesz a fesz effektív értéke. Kapacitív hatás nem jön létre!

Ha jól saccoltam az adatokat, ez egész jól illeszkedne a szabványos söntök 
szintjéhez. Ott is 60mV-ot szoktak névlegesen megcélozni. Itt tehát egy 1mA 
60mV-os nagyfrekis árammérőnek felelne meg a cucc 1GHz-en.

hjozsi