[elektro] szinuszon csucs detektalas?

[jhidvegi]

Cser Tamas wrote:

> 2. mérés, furcsaság  a fogyasztásmérővel:
>
> félutas egyenirányítás (1db diódával)
>
> 2a. orosz vasaló 226VAC 2,33A 485W cosfi=0,92
>   226* 2,33*0,92 = 485W  (ami 1000Wattosként megy általában)

Ez kb stimmel. Nyilván az 1000W az a valóságban (ha a mérő amúgy jó) kb 970W.

> 2b. rákötve az 50uF kondi is, a kondin 320VDC
> 3,17A   kiírja még: 520W  cosfi=0,73

A teljesítmény nyilván nagyobb, mert az történik kondi nélkül, hogy a vasaló 
csak a félszínuszokat kapja meg. Ha viszont ott a kondi, ami a kb 55 ohmos 
vasalóval 2,7ms körüli időállandójú RC-t képez, a félszínuszt szépen leköveti a 
feltöltődés alatt, aztán egy darabig lefelé is megy a félszínusszal, de 
közeledve a nullaátmenethez a kondi nélküli esethez képest tovább marad fesz a 
vasalón, szóval megnő a teljesítmény.

Ebben az elrendezésben cosfi-vel számolni értelmetlen, itt lüktető egyenáram van 
a vasalón. Illetve a hálózaton van egy alapharmonikus áram, annál lehet végülis 
a cosfi-t értelmezni, de kérdés, hogy a műszer alkalmas-e ennek a megmérésére. 
Nem vennék rá mérget.

Ha nem 50uF-ot, hanem mondjuk 5000uF-ot tudnál odarakni, akkor a teljesítmény 
akár 1kW fölé is nőhetne, mert a kondi (ha a hálózat és a dióda bírná) csúcsra 
töltődne, és onnan csak keveset jönne lefelé, tehát kb 320V egyenfeszről járna a 
vasaló. Ez meg U^2/R=320^2/55=kb 1860W jönne ki.

Javaslat: egy darabig felejtsd el az összes cosfi, meddő, látszólagos, wattos 
teljesítményt és efféléket, mert olyasmire alkalmazod, ahol ezek nem 
használhatók.

Ha tényleg meg szeretnél győződni arról, hogy az eredeti elképzelésed szerint az 
óra nem fog kevesebbet mutatni, akkor építsd meg azt az áramkört, amit 
javasoltam. Ha kell, lerajzolom és átküldöm.

Kell hozzá 2 mackós dióda, 2 kondi, 2 diac, 2 kis kondi, 4 ellenállás, 2 triac, 
végül 2 egyforma terhelés (vasaló).
Ezek a két irányú félszínuszról külön-külön dolgoznak.

A diódán át a kondi feltöltődik állandósult állapotban 5ms alatt csúcsra.
Aztán erről a feszről az egyik, nagyobb értékű ellenálláson át nekifog töltődni 
a kis kondi. Amint eléri a kb 30V-ot, a diac rákapcsolja a triakra a kisebb 
értékű ellenálláson át ezt a kis kondit, amitől az begyújt, és a terhelést 
rádobja a feltöltött kondira. Ha jól van időzítve minden, akkor az ellenkező 
félperiódus elején kezdődik a kisütési folyamat, és be is fejeződik, az áram a 
tartóáram alá csökken, a triak kikapcsol. Ezután a nagykondi újra feltöltődik, 
és kezdődik előlről.

A másik azonos készlet ugyanezt fogja művelni de a negatív félperiódusok alatt. 
De ez csak ahhoz kell, hogy szimmetrikus legyen a dolog, elvileg elég csak az 
egyik félperiódussal játszani.

A vasaló (terhelés) exponenciálisan csökkenő pulzusokból álló egyenáramot fog 
kapni, ahogy az eredeti elképzelésedben is történ volna, ha lenne ilyen 
kapcsoló, ami ezt képes lenne kiszolgálni. Szóval az áram effektív értéke arra 
alkalmas műszerrel megmérhető, így a teljesítmény számolható. Ebből aztán ki 
lehet hozni, hogy a fogyasztásmérő helyesen mutat-e. Végülis ez volt a célod.

A felsorolt alkatrészek (diac, kisteljesítményű ellenállások, triak) olcsók, 
ennyit tudsz venni, nem a lomosból kell kivadászni. Ha az egyik irányt valósítod 
csak meg, akkor ha jól sejtem, van terhelésed (vasaló), kondid (50uF), alkalmas 
diódád, ami nem száll el ettől az elég durva áramtól.

A lüktető egyenáram effektív értékét megmérni tudó műszer már nem biztos, hogy 
van, de max kölcsönkérsz valakitől a környéken egyet, vagy elhívod, hogy 
segítsen az egészet megcsinálni, megmérni.

hjozsi