[elektro] kondihoz "ripple effect" betervezése

[Cser Tamas]

SZIGETI Szabolcs <szigiszabolcs at gmail.com> írta, 2016. 02. 02.:
> Hali!
>
> Ne sértődj meg, de ez azért van, mert a, megint végletekben gondolkozol; b,
> nem értesz hozzá kellő mélységben.

A) is és B) is igaz, nem is sértődök meg rajta :-)

> A lineáris szabályzók szerinted "kerülendő, túlhaladott, nagyon rossz
> hatásfokú, fűt, mint az állat, stb" . Ez természetesen így, ebben a
> formában nem igaz. Pl. akkor fűt mint állat, ha (Ube-Uki)*I állati mértékű.
> Hogy ez mikor akkora, az nagyban függ a felhasználási területtől.
> Pl. labortápokban azért szeretik őket, mert egy csomó jellemzőjük, mint pl.
> zaj(!!!), vagy különböző szabályozási paraméterei jobbak, vagy legalább is
> sokkal olcsóbban és egyszerűbben kivitelezhetőek adott szintre. Különben
> meg a fűtést is kordában lehet tartani, ha kapcstápos előszabályozással
> vagy akár simán többlegazásos trafóval a bemenő feszt az aktuálisan
> igényelt minimumra viszed le.

nálam pl. ez a trafós lehet a könnyebben elérhető

> Te most, ha jól értem valami multimétert akarsz megtáplálni. Annak mennyi
> az áramfelvétele? Pár mA gondlom. Nem hiszem, hogy a házibarkács

ez csak egy kicsi szegmens

> eszközeiddel összerakott kapcstáppal jobb eredményt érnél el, mint akár egy
> egy tranyo+zener stabilizátorral.
>
> A jó hatásfokú és megbízható kapcstáp tervezése nem kis feladat. Biztos
> vagy benne, hogy megvan hozzá a tudásod? Persze nem baj, ha kísérletezel,
> sőt, abból lehet tanulni, de akkor is kellenek a megfelelő alapok, különben
> csak vajákolás lesz bele a vakvilágba.
>
> Ráadásul ahhoz, hogy igazán jó eredményt érjél el, kell bizonyos
> műszerpart. Ha annyit látsz mondjuk a frissen tervezett és összerakott
> kapcstápodon, hogy mondjuk mégiscsak állat módjára fűt, egy multiméterrel
> az életben nem deríted ki, hogy mi a baja.

van egy  A alaplap és egy, benne volt  A táp. Látszólag baja volt, biztosan
táphiba, az A alaplap  megkapta a B gépből a B tápot, azzal ment

B alaplap a saját B tápjával már nem ment, B táp (mint fent) mégsem volt sz at r,
mert A-t elhajtotta   --> tehát vélheten B alaplap volt a B gépben a hibás,

de B alaplap mégsem, mert a másik  A gép hibásnak látszó A tápja
viszont hajtotta
a B alaplapot.

korábbi életemben 2000-2003 között pl. egy MSI alaplap 1 év után nem
küldte a táp felé a PS_ON jelet,  a 20pin-es molexbe a 14. PS_ON és
16.GND között egy GEM-kapoccsal  rövidre zárva még elment az alaplapi
hiba elment bő 2 évig.

szóval ma már leginkább ott tartok, hogy önálló trafóval "labortáp
jelleggel" csinálok
+12V-ot (600VA-esből kb 45A-est), egy másik önálló trafóval (400VA-ből
kb 60A-t )
egy +5V-ot "labortáp jelleggel" , és még valahogy +3,3V-ot is, amihez
még aludnék rá.

igazán a PWM tápos, "+3,3V & sense" molex 11. pin-ről távvezérelve
elmászhat akármerre a+5V és a +12V még a Delta Inc-ről is, szóval
valamilyen mágusos megoldásra  gondolok a nagy élményeim után.

> Szabolcs
>
> 2016. február 2. 2:13 Cser Tamas írta, <maguspr53 at gmail.com>:
>
>> Pipi <lista at puzsar.hu> írta, 2016. 02. 02.:
>> > Hali!
>> > nem értem ez mire jó, feltalálod a kapcsi tápot?
>>
>> végezetül lehet, hogy (tudtomon kívül) ezt teszem....
>>
>> > ha a 12V-os DC folyamatosan rendelkezésre áll, akkor nem egyszerűbb a
>> > 12V-ból mindjárt a
>> >   4V-ot megcsinálni mondjuk lm317-el? vagy egy normális kapcsi táppal?
>> vagy
>> > a kedvenc tl431-el?
>>
>> odáig már eljutottam, hogy a hagyományos, disszipatív (78xx, lm317, stb.)
>> kerülendő, túlhaladott, nagyon rossz hatásfokú, fűt, mint az állat, stb.
>>
>> (igazán az LM317-est  labortápnak ezek ellenére miért szeretik? )
>>
>> odáig már eljutottam, hogy a TL431 shunt regulátorként szintén rossz
>> hatásfokú, és ha egy MOSFET-et kapcsolgatok vele, az is rossz
>> hatásfokú egy  12V to 4V feladatra
>>
>> odáig már eljutottam, hogy egy MC34063A a féloldalas diódás, féloldalas
>> npn
>> darlington tranyóval akár 70% hatásfokú is lehet, "mindössze" az
>> indukciós részhez
>> még nem nőttem fel, azzal együtt, hogy tényleg "nem lenne ördögtől való"
>>
>> odáig már eljutottam, hogy TL494 már sokkal jobb lenne (pl. MC34063A-hoz
>> képest)
>> mert a féloldalas diódáshoz képest ott lehetne 2 FET-et is
>> kapcsolgatni, a PWM miatt.
>> Itt a porvasmagos tekercs-trafó még meghaladja (szerintem) a képességeimet
>>
>> > A kapcsi táp hasonlóan működik mint lenn leírod, csak sokkal kisebb
>> > hiszterézissel, fele annyi alkatrészből kijön,
>> > mint amiből megcsinálod a komparátort, meg a kondikat kapcsolgató
>> > cuccot.
>>
>> > ennyi erővel mindjárt a hálózati villanyt egyenrángatva 310V-ra töltött
>> pl
>> > 10nF kondit is sütögethetnél a 3.8V-os kondira,
>> > és hogy szebb legyen a feladat, esetleg több lépcsőben
>>
>> köszi, ez lett volna a következő kérdésem, és máris tetszik ez a 310VDC
>> 10nF
>> kondis dolog...
>>
>> mondjuk 230VAC-os szűrőkondenzátoros, diódahidas módon PCtápos ventit
>> zargatok  (bontott alkatrészből)
>>
>> > 2016.02.01. 23:14 keltezéssel, Cser Tamas írta:
>> >> Benedek I. <renyta at t-online.hu> írta, 2016. 02. 01.:
>> >>> Visszatölti kb. 4 Volt közelire. (?)
>> >>
>> >> ha ez jön ki belőle, az nagyon jó lesz,
>> >>
>> >> és akkor tovább folytatnám a gondolatot
>> >> ezután a 4voltra kornyadt 1000uF kondi kapcsolója visszabillenne
>> >> a 12VDC-re, ott megint feltöltődne 12Voltra, és utána megint rásütném a
>> >> 3,8V-ra megkornyadt kondipackra
>> >>
>> >>> bi
>> >>>
>> >>> Cser Tamas wrote:
>> >>>> elight <elight at gmail.hu> írta, 2016. 02. 01.:
>> >>>>> Sokmindenre tippeltem volna...
>> >>>>>
>> >>>>> Reppelő kondikkak már ugyanis volt élményem!
>> >>>>> Nagyot szólnak és szép ivben tudnak szállni
>> >>>>> ha túlterhelik ... Főleg az elkóók.
>> >>>>
>> >>>> egy konkrét számpélda egyik része:
>> >>>>
>> >>>> adott egy  20.000uF 4Voltra feltöltött kondipack,
>> >>>> ha erre rákötök egy 20mA terhet, akkor el kezdi a töltést
>> >>>> kiemészteni. Mondjuk megengedném neki, hogy 3,8V-ra csökken
>> >>>> a kapocsfeszültség
>> >>>>
>> >>>> delta U = 4 - 3,8 = 0,2V
>> >>>> C = 20000uF = 0,02F
>> >>>> I = 20mA = 0,02A
>> >>>>
>> >>>> a töltésveszteség miatt 0,2 sec alatt kornyad a kapocsfeszültség
>> >>>>
>> >>>> no, ebben a  3,8Voltos pillanatban
>> >>>> saccra  egy 12V-ra töltött 1000uF kondit "rásütök"  a 3,8V-os
>> >>>> kondipackra ( tehát nem nullára van kisütve, szerintem nem végtelenül
>> >>>> nagy áram fog folyni )
>> >>>> 12V 1000uF-ra hogyan fog reagálni a 3,8V 20000uF?
>> >>>>
>> >>>
>> >>> -----------------------------------------
>> >>>            elektro[-flame|-etc]
>> >>
>> >> -----------------------------------------
>> >>            elektro[-flame|-etc]
>> >>
>> >
>> >
>> > --
>> > Pipi
>> > http://www.puzsar.hu
>> >
>> > -----------------------------------------
>> >           elektro[-flame|-etc]
>> >
>>
>> -----------------------------------------
>>           elektro[-flame|-etc]
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]