[elektro] hocso uzemkepesseg?

[jhidvegi]

njjano wrote:
> Mivel a cso rez, nyilvan atmelegszik az egesz idovel... Vagy itt az a
> plane, hogy ugyanugy elszallitja a hot mintha teszemazt tomor rezrud
> lenne, csak joval kisebb tomeg (no es persze nyersanyagar) mellett?

Á, ég és föld a hocso és maga a tisztán réz!

Ha muködik a hocso, és legalább vizszintes, de inkább felfele kell mennie a 
honek, akkor az a fo eltérés, hogy hocso esetén szinte azonnal ott van a ho a 
végeken.

Lefelé is muködik, de az kicsit más.

A dolog lényege, hogy van benne folyadék, ami nem tölti ki teljesen a teret, a 
többi részen ugyanannak a folyadéknak a goze van. Na most, ha a folyadék 
melegszik, akkor mivel eleve forráshatáron van minden homérsékleten, a melegítés 
helyén forrni kezd, és a goznyomás megno. A nagyobb goznyomás viszont az 
alacsonyabb homérsékletu részen lecsapódást okoz, hiszen ahhoz a hofokhoz kisebb 
goznyomás tartozik, ez ott azonnali melegítésben jeletkezik. A lecsapódott, és 
így hidegebb folyadék oda kell follyon (vagy folyjon izlés szerint) a melegítési 
helyre, így jön létre egy cirkuláció. Ha lejjebb van a hutési hely, akkor valami 
kanóc viszi vissza a folyadékot, az rosszabb.

> Szoval ha mondjuk a kozepere forro vizet folyatok, honnan tudhatom
> hogy megfeleloen mukodik, jo a hatasfoka?

Tehát, ha jó a hocso, és a közepére, vagy ha nem vizszintes, az alsó végére 
öntöd a forró vizet, akkor a másik végét, ha fogod, másodperc nagyságrendu ido 
alatt el akarod dobni. Ha rézrúddal csinálod, akkor ez nem így történik, simán 
fel is izzíthatod a rézrudat, ha elég eros a hoforrás, nem fogod akarni eldobni 
másodperc nagyságrendu ido alatt a rudat - feltéve persze, hogy nem csak pártíz 
centis, hanem mondjuk méter közeli. Hocsonél a méterest is eldobod a forró 
víztol is.

Ha kézbe tudod fogni csak a csövet, hallani kell tudni, hogy mozgatásra lötyög 
benne a víz. Ha hirtelen átfordítod, ütés-szeruen érkezik meg az egyik végébol a 
másikba, mert hogy a goz fázis pokoli gyorsan tud ilyenkor átalakulni 
folyadékká, nem kell, hogy buborékok tudjanak felmenni a folyadékon keresztül a 
felso végébe.
________
Érdekesség: az üveg ugye elég vacak hovezeto. Na most, ha az üvegcso hidrogénnel 
van feltöltve, azzal ugyanaz van majdnem, mint a hocsovel, azaz egyik végét 
melegítve gázlángon, nagyon gyorsan forró lesz a másik vége is, mert a hidrogén 
pici molekula, óriási a mozgékonysága a nagyobbakhoz képest, így a hot is nagyon 
gyorsan átjuttatja a túlvégére. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy marha jó hovezeto. 
Azonos hofokon az egyes molekulák impulzusa (ütközés) átlagosan azonos, de minél 
kisebb a molekula, annál nagyobb energia tartozik ugyanahhoz az impulzushoz, a 
mozgó molekula több hot tud elvinni onnan, ahol felvette az energiát. Ehhez jön 
még a kisebb molekula nagyobb szabad úthossza azonos molekulasuruség esetén. 
Ezért kell fordítva, azaz minél nagyobb molekulájú gázzal megtötleni a 
hoszigetelo üvegek közti teret. Azonosan kisebb szabadságfok (pl 
gömbszimmetrikus, tehát atomos gáz) esetén a nagyobb atomnak kicsi lesz a szabad 
úthossza is, meg foleg a mozgási energiája/atom. Ezért jók a nagyatomos 
nemesgázok. Persze fo, hogy azért olyan nagy ne legyen, hogy természetes 
radioaktív bomlása is legyen. :) De az argon, kripton, xenon (ebben a sorrendben 
javulnak, a következo a radon már nem az igazi :-) ) már egész jók, sokkal 
jobbak, mint a nitrogén, oxigén, amik nem csak kisebbek, de kétatomosságuk révén 
pörögni is tudnak, így plusz egy energiafelvételi lehetoségük van.

Nincs kizárva (ezt nem tudom), hogy a kén-hexafluorid még a xenonnál is jobb, 
mert még nagyobb, és kb gömbszimmetrikus molekula. És még nem is 
beszerezhetetlen.
________

hjozsi