[elektro] MPLAB-X, PICKIT3, mikroC

Tue Sep 22 22:25:41 CEST 2015

A 8051 sorozat is bankot használt... a felső bankot csak indirekt címzéssel
érted el. A klónoknál meg még inkább.

A nagy választék a perifériakészlet miatt is létezett.
Nem minden tokban volt CAN, vagy quadratúra encoder, USB... és ezek egy
része most is típusfüggő, akármelyik processzorcsaládot nézzük.
Valamint azért a flash memória megjelenése után a pickit-ek eléggé
egységesen tudták a programozást. A pickit 2 gyengébb tudása szerintem
marketingfogás, hardveresen tudná az újabb típusokat is.
Én sem védem, most váltok, de ez szerintem hozzá tartozik a tényekhez.

2015. szeptember 22. 21:37 hobilobi at gmail.com írta, <hobilobi at gmail.com>:

> Nem kívánok hitvitát nyitni, se részt venni benne.
> Kinek a pap, kinek a papné, nekem a .......
>
> Mindössze a véleményemet írtam le. Anyázni meg végképp nem fogok.
>
>
>
> 2015.09.21. 15:50 keltezéssel, Steve írta:
> > Nagyon fontolgattam, hogy belemenjek-e egy ilyen hitvitába, ezekből
> > mindig anyázás lesz.
> > 1. A váltásról: A PIC-et megjelenése óta (1992??? nem emlékszem)
> > használtam vagy 8-10 évig, aztán elegem lett és váltottam AVR-re, szóval
> > tudom, mit beszélek.
> > 2. A 8 bites AVR-ek soha nem váltottak programozási metódust, mai
> > darabok is programozhatók ugyanúgy. Megjelentek ugyan újabb programozási
> > metódusok is, de azok a régi programozás MELLETT, PLUSZ lehetőségként.
> A váltás kivédhetetlen volt, hiszen a kezdetek óta hatalmas fejlődés
> volt a technológiában.
> Az ablakosokat nem lehet ugyanúgy programozni mint a mostani flash-eket.
> Ezt nem tartom katasztrófális problémának.
> Más eszközöknél megvolt ez. Gondolj csak a régi EPROM égetőkre, hányféle
> módon és feszültséggel
> ment az égetés.
>
> > 3. A legegyszerűbb esetben 5 szál madzag a printer portra - ezzel már
> > lehetett programozni. http://vfx.hu/avr/index.html Az Microchip
> > jellegzetesség, hogy újabb és újabb programozókra kényszerít.
> A fejlődés sajnos evvel jár. Mi lenne ha mai is kis floppykon kapnánk
> a több GB-os programok telepítő anyagát csak azért, hogy ne kelljen CD
> olvasót venni.
> A számítástechnika elmúlt 35 éve alatt hány gépet dobtunk ki pusztán
> azért, mert az új dolgok nem mentek már a régi gépen?
> Egyes régi dolgok meg nem mennek az új gépen/op. rendszeren.
> > 4. A PIC memóriabank rendszere elcseszett megoldás, senki más 8 bites
> > nem követte ezt a tévutat.
> Evvel egyetértek, de ennek az az oka, hogy a korlátos utasításkód
> méretébe nem fér el a teljes memória cím. Így kénytelenek bankokra
> osztani a teljes memóriát. Nagyobb problémának tartom az egészen kis
> PIC-eknél a túl kicsi stack-et.
> > 5. "az AVR-nek nincs nagy választéka egészen pici 8-14 lábú
> > változatokból" - de hát minek is? PIC-es szemlélet processzort keresni
> > egy feladathoz, AVR-ben ez nem szokás.
> Evvel az erővel lehetne mindenhez 8 magos 4GHz-es procit használni,
> mégsem ezt teszik.
> Ugyanis sokszor van fizikai méret, teljesítmény igény, ár, stb. korlát.
> Ezt egyetlen IC-vel nem lehet kielégíteni.
>
> > Itt nincs olyan hogy ebben a prociban ez van, a másikban meg amaz, kis
> > túlzással azt mondhatom, mindegyik alkalmas mindenre.
> > Önkényesen kiemelve az Attiny45-öt: csináltak vele usb-soros átalakítót,
> > (
> >
> http://codeandlife.com/2012/02/22/v-usb-with-attiny45-attiny85-without-a-crystal/
> > )használható I2C-hez, SPI-hez, van benne 10 bites A/D, analóg komparátor
> > - mi a fenének mellé egy másik ugyanilyen proci?
> >
> >
> > 2015-09-21 14:21 keltezéssel, hobilobi at gmail.com írta:
> >> Sziasztok!
> >>
> >> Nem ismerem az AVR-t, most futólag belenéztem. Jól látom, hogy az Atmel
> >> studió IDE 6
> >> az ingyenes és tartalmaz C fordítót is?
> >> Ha ez így van, akkor komolyan elgondolkodom a váltáson.
> >> Azt ugyanis kapitális hibának tartom, hogy Microchip horror áron adja a
> >> C fordítót.
> >> Ez részint arra sarkalja a potenciális használót, hogy okos változatot
> >> keressen, részint meg inkább
> >> mást fog használni. Nem hiszem, hogy ne térülne meg a HW eladásából egy
> >> ingyenes C fordító.
> >> Arról nem is beszélve, hogy a használók jelentősen hozzájárulnak a
> >> termék hibáinak felderítésében a továbbfejlesztési kívánalmak
> >> meghatározásában. Igen sokat fizethetne a Microchip (és más gyártók is),
> >> ha le lehetne számlázni nekik az egyes hibák
> >> kiderítésére fordított felhasználói költségeket.
> >> Nagy cégektől némi támogatásért cserébe már lehetne pénzt kérni, és
> >> akkor az fedezhetné a fejlesztési költségeket.
> >> Egyetértek, hogy a PIC-ekben van néhány nagyon kellemetlen megoldás,
> >> leginkább  a memória bankok.
> >> Ennek persze SW oka van.   Aztán a kis verem, se nagy öröm.
> >>
> >> A fő oka szerintem a mai PIC használatnak az, hogy hamarabb volt mint az
> >> AVR, és aki azt annak idején megismerte,
> >> bele tanult, az ha nincs komoly kényszer, akkor avval oldja meg a
> >> feladatot, és nem áll neki egy új eszközt megtanulni.
> >> Általában egy feladat megoldására nincs annyi idő, meg pénz, amibe
> >> belefér egy új eszköz megtanulása is,
> >> a hozzá valók megvásárlásával együtt. Nagyon rohan a világ, adj uram
> >> isten, de tegnapra és ingyen.
> >>
> >> Aztán ahogy belepillantottam, az AVR-nek nincs nagy választéka egészen
> >> pici 8-14 lábú változatokból.
> >> Pedig nagyon sokszor bőven elég egy ekkora IC a feladat megoldásához. Ez
> >> a PIC javára billenti a döntést.
> >> Ráadásul ezek a kis IC-k  1-2 gombóc fagyi áráért kaphatók, ami egy
> >> egyszerű kis terméknél döntő lehet.
> >> Azt hiszem minden nyűge ellenére a PIC-nek is van létjogosultsága.
> >>
> >> Noha az is igaz, hogy ha ma kezdeném a szakmát, akkor a mai tudásom
> >> szerint, először inkább azt AVR-t ismerném meg.
> >>
> >> István
> >>
> >>
> >> 2015.09.21. 9:14 keltezéssel, Moravcsik Szilard írta:
> >>> Szia!
> >>>
> >>> Azért a hardver fontosságához lehet mérni (ha ugyan nem fontosabb) a
> >>> szoftver fejlesztői rendszert, könyvtárakat, dokumentációt, közösséget,
> >>> stb. Szerintem a RapsberryPi is a jó háttér támogatottság miatt ér
> >>> többet a nálánál erősebb vasaknál.
> >>>
> >>> A 90-es években (még ChipCAD előtt, a HumanSoftos időkben) mi is
> >>> PIC-ekkel kezdtünk. A választásban sokat segített, hogy egy bőröndnyi
> >>> könyvet és mindenféle demo cuccot kaptunk ingyen tőlük. Meggyőztek! :)
> >>>
> >>> Csak később, nagyobbacska projekteknél jöttünk rá sok ügyetlen PIC-es
> >>> megoldásra. Kollégám maroknyi ősz hajszálat köszönhet pl. a PIC16C74
> >>> (később "F" sorozat) memória bankolásból eredő szoftver hibáknak.
> >>> Ráadásul a kvarcablakos tokok törlése eltartott egy darabig, ezért
> >>> egyszerre többel küzdött. A törlő gyakorlatilag mindig tele volt
> >>> sütkérező PIC-ekkel. :)
> >>>
> >>> Ezután jöttek az AVR-ek, amik sok szempontból jelentettek megváltást.
> >>> Aztán szereztünk egy "okosított" CodeVisionAVR szoftvert, ami már
> >>> tartalmazott egy "varázslót" is a hardver inicializálásához. Tudott
> >>> inline assembly-t, jól használható editora, viszonylag gyors
> >>> compilere/linkere volt, szépen dolgozott, jó kis szoftver könyvtárai
> >>> voltak, stb. Persze járt nálunk "okosított" BASCOM, MikroC, IAR, de
> >>> valahogy megmaradt a CvAVR, amit 2004-ben megvettünk és azóta
> frissítjük.
> >>>
> >>> Eddig még nem volt akkora projektünk, amit egy 32MHz-en futó xmegával
> ne
> >>> tudtunk volna megoldani. Ha lesz ilyen, megvan a jelölt STM32xxx ARM
> >>> család, "csak" megfizethető, jó minőségű fejlesztői hátteret kell majd
> >>> hozzá találnunk (a Keil és tsai nagyon drágák nekünk, a MikroC ARM-ről
> >>> pedig nem túl jókat olvasunk...).
> >>>
> >>> Üdv:
> >>> szilárd
> >>>
> >>>
>
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]
>